Több mint két év telt el azóta, hogy 20 évre a Men For Care Kft. nyerte el a szakorvosi rendelőintézet működtetésének jogát. Az intézet azóta Százhalom Egészségügyi Központ néven működik, a menedzsment pedig igyekszik hosszú távon fenntartani a minőségi szolgáltatást Százhalombattán. Hogyan lehetséges ez az egészségügy folyamatos átalakulása közben? Erről beszélgettünk dr. Kőrösi László igazgató főorvossal.
TOVÁBB
Nem vagyok olyan sikeres és kiegyensúlyozott ember, mint akiket ebben a rovatban be szokás mutatni. Nagyon megtisztelő, hogy Horvát Angéla rám gondolt, és olyan szépet mondott rólam. Életem legnehezebb időszakát élem. Tizennyolc évig szolgáltam a várost tanítóként. Két éve igazságtalanul eltávolítottak az iskolából, és tanítványaim, szüleik, kollégáim és a város hallgatott. Semmi mást nem akartam, csak a munkámat tisztességesen végezni. Úgy érzem, szinte mindenki cserbenhagyott – mondja Matisz János.
TOVÁBB
A távhő-szolgáltatási díjak emelése mindenkit megvisel. Van azonban, aki azt is tudja, mit lehet tenni a terhek megkönnyítése érdekében. Például Kováts Veronika, aki négy százhalombattai háztömb közös képviselője.
TOVÁBB
Madonna gyermekével, Krisztus a fejét övező arany glóriával – a képek mintha a régmúltból kerültek volna elő. Horváth Angéla apró kődarabokat illeszt egymás mellé, míg végül a sok részlet kiadja az egészet. Gyönyörű munkák kerülnek ki a keze alól, ő mégsem tartja magát művésznek. A kérdésre, hogy mitől művész a művész, azt válaszolja: attól, hogy csinálja és folyamatosan képezi magát.
TOVÁBB
Szülei a hatvanas években telepedtek le Százhalombattán. Mindketten Győr-Sopron megyeiek, a munkalehetőség és a lakás reménye vonzotta őket ide. Brücknerné Retz Katalin már itt született, itt járt óvodába és általános iskolába, utána azonban másfelé sodorta az élet.
TOVÁBB
Január elseje óta új igazgatója van a finomító és az erőmű közös üzemi tűzoltóságának. Gombor István, aki az alapítástól vezette a szervezetet, 2006. december 31-én nyugállományba vonult. Szerencsés embernek tartja magát, mert – mint mondja – egész életében azt csinálhatta, amit mindig is szeretett volna.
TOVÁBB
Aprócska, mosolygós hölgy Gubodi Margit. Nem is titkolja, hogy nemsokára betölti a 86. évet. Bátran elismerheti, mert nem látszik meg rajta. Élete nagyobbik felét Százhalombattán töltötte: 1962-ben került ide, elsősorban a jó levegő vonzotta. Később ezt az előnyét átmenetileg elvesztette a település, de ő maradt. Azt mondja, azért, mert itt mind a falu, mind pedig a város előnyei megtalálhatóak.
TOVÁBB
A „szerencse” és a „véletlen” nem szerepel a szótárában. Meggyőződése, hogy mindennek oka van, még akkor is, ha éppen nem értjük, mi miért történik. Abban pedig erősen hisz, hogy őt a gondviselés a tenyerén hordozza, mert Kalácska Mónika elégedett az életével.
TOVÁBB
Fogadalmakat tenni könnyű, betartani annál nehezebb. Különösen akkor, ha a teljesítés gyökerestől megváltoztatja az egész életünket. Szadai Mihály az elmúlt másfél év alatt testtömegének felét elvesztette, de megtalálta korábban ismeretlen önmagát.
TOVÁBB
A 2007-tel beköszöntő általános áremelkedés, az energiaárak központi kiigazítása az önkormányzatokat is nehéz helyzetbe hozza. Megemelkednek a városüzemeltetés költségei, és azokra is többet kell költeni, akik önerejükből nem tudják fedezni a drágább megélhetést. A százhalombattai önkormányzat a költségvetési egyensúlyt és a közszolgáltatások színvonalát is szeretné megőrizni, miközben arra is keresi a választ, mi az igazságosabb: ha mindenki részesül a közüzemi díjakban biztosított kedvezményekből, vagy ha csak azok, akik valóban a közösség támogatására szorulnak. És kik ők? Sok kérdéssel, nehéz feladatokkal kell szembenéznie a képviselő-testületnek az idei évben, de meg lehet találni a jó válaszokat – vélekedik Vezér Mihály polgármester.
TOVÁBB
Szülei Tárnokról költöztek Százhalombattára, a munka hozta őket a településre. Mikulásik Gábor már itt született, itt végezte el az általános iskolát, utána pedig kitanulta a szobafestő-mázoló-tapétázó szakmát. Kezdetben a 26-os építőipari vállalatnál dolgozott, néhány év múlva pedig az erőműben kapott munkát. Volt karbantartó, majd címfestő, most pedig mint minőségi és műszaki ellenőr tevékenykedik, főleg a korrózióvédelem és vasbeton építmények állagmegóvása a feladata. Mint mondja, erőművesnek lenni nemcsak annyit jelent, hogy oda jár az ember dolgozni, hanem azt is, hogy a szíve egy darabja akkor is az erőműben van, ha éppen nem dolgozik. Olyan közösség tagja, ahol mindenki büszke arra, hogy oda tartozik.
TOVÁBB
A százhalombattaiak döntően két nagy csoportba sorolhatóak: vannak, akik itt születtek, és vannak, akiket a hatvanas években megkezdődött építkezések hoztak ide. Ékes Jánosné egyik jellemzővel sem rendelkezik, nem itt született, és nem is túl régen, mindössze két éve él a városban, mégis ezernyi szál köti Százhalombattához.
TOVÁBB
Ha megy az utcán, minden szembejövő köszön neki. Kevesen lehetnek a városban olyanok, akik nem ismerik Vass Ferencnét. Mindenkihez van egy kedves szava, ráadásul ritka jó a memóriája, évtizedekre visszamenőleg emlékszik a legapróbb eseményekre is. Ha kérdez, nem udvariasságból teszi, hanem mert valóban érdekli a másik ember. Odafigyel a válaszokra, a következő alkalommal pedig ott folytatja, ahol abbahagyta. Még akkor is, ha közben eltelt néhány év.
TOVÁBB
Úgy került Százhalombattára, ahogyan a legtöbben az utóbbi ötven évben: vonzotta a fejlődő település, a saját otthon reménye. Szekeres Józsefné egyike volt az első új telepeseknek, 1963-ban érkezett, hogy megnyissa a településen az IBUSZ irodáját.
TOVÁBB
A kiszolgáltatottal szemben látszik meg, hogy ki vagy Ma is elered a könnye, ha a gyermekotthonokban töltött évekről mesél. Akkor nem sírt együtt a gyerekekkel. Megtanulta őket okosan szeretni. Kőrösiné Írisz szerint az emberséget azon lehet mérni, amikor kiszolgáltatottal kerülünk szembe. Megpróbálunk felette hatalmat gyakorolni, vagy inkább úgy segítünk, hogy magunkkal egy szintre emeljük azt a másikat? Az ilyen munkához nem elég a szellem, szükség van a szívre is.
TOVÁBB
Az Érden élő, 84. évében járó Bíró András elmondhatja magáról, hogy mindenben része volt, amiben írónak része lehet: pályája 1941-ben sikeresen indult, majd munkaszolgálatra vitték, ahonnan 1945-ban tért haza. Örült a változásnak, azt hitte, megvalósul a demokrácia. Beiratkozott az egyetemre, folyóiratokban publikált, elnyerte a Baumgarten-díjat, szerepet vállalt a KALOT mozgalomban. Aztán következett a hideg zuhany: 1947-ben, mert katolikus lapokban is megjelentek írásai, kizárták az írószövetségből, azzal az indokkal, hogy a klerikális reakció uszályába került. Tiltólistára került, többé nem jelenhettek meg írásai nyomtatásban – legalább is a saját nevén nem. 1982-ben – 36 év után - jelenhetett meg második kötete, 1990-ben pedig rehabilitálták, azaz visszaállították tagságát az írószövetségben. Azóta sorra jelennek meg könyvei, Érden pedig elneveztek róla egy könyvesboltot.
TOVÁBB
Molnár Sándorné, a Kőrösi iskola egykori igazgatója átlagosnak tartja az életpályáját. Úgy véli, talán csak az láthat benne bármi kimagaslót, aki azt is tudja, honnan indult. Baranya megyei szülőfalujában nehéz volt az élet, nem vezetett kikövezett út a siker, a társadalmi érvényesülés felé. Ennek ellenére akkor is az a kis falu jutott eszébe, amikor Kiváló Pedagógus címet vett át Glatz Ferenc oktatási minisztertől. Arra gondolt: talán most ott, Kékesden is büszkék lennének rá.
TOVÁBB
Bodnár Máriát mindenki csak Mériként ismeri. Magam is csak korábbi munkahelyén, a Városi Tisztiorvosi Szolgálatnál tudtam meg vezetéknevét. A játszótéren futottam vele össze a nyáron. Mesélte, hogy Indiában járt, egy kolostorban is lakott, most pedig az El Camínora készül. „Hogyan, honnan jött ez neked?” – hebegtem, de engem a gyerek, őt meg az unokája húzta ellentétes irányba. Jó néhány hét múlva jött el az alkalom, hogy immár csak rá figyelve, megismerjem a történetét.
TOVÁBB
Mint mondja, nem szereti, ha korlátok közé akarják szorítani. Ebből arra következtethetnénk, hogy bohém, kiszámíthatatlan ember, de nem az. Nagyon is fegyelmezett, szigorú rendet tart maga körül, és a végsőkig kitart elvei mellett Násztorné Réczey Éva.
TOVÁBB
Sikeres programokat csak úgy lehet megvalósítani, ha megtaláljuk azokat az embereket, akik az elképzeléseket sikerre viszik. Vagy úgy, hogy keresgélünk a lehetséges szakemberek között, és akiket alkalmasnak vélünk, megbízzuk a feladattal, vagy pedig úgy, hogy ismerve azokat az elhivatottakat, akik egy-egy terület motorjaiként csodákat képesek művelni, hozzájuk igazítjuk a programokat. Az utóbbi meggondolás vezette a város hajdani vezetőit, amikor Szigetvári József terveit befogadták: nem szabtak határokat, nem írták elő, mit tegyen, hanem engedték, hogy varázsoljon. Ugyanígy ismerték fel Rokonál György, a hetvenes évek végén a városba került sportfelügyelő képességeit. Nem volt szükség arra, hogy munkaköri leírásban rögzítsék, mi a dolga, mert lényegesen többet tett, mint ami a kötelessége lett volna.
TOVÁBB
