Budapesten született, ott is nőtt fel. Mindig érdekelte a képzőművészet, nagyon szeretett rajzolni, de először másfelé fordult a sorsa.
- A szüleim beírattak úszásra – meséli. Azt mondták, hogy nagyon tehetséges vagyok, de későn, tizenkét évesen kezdtem el, és ez olyan hátrány, amit nem lehet behozni. Az edzőim tanácsára könnyűbúvár lettem.

- Mit csinál a könnyűbúvár?
- A sportág nagyon hasonlít az úszáshoz. A különbség főleg az, hogy a könnyűbúvár békalábakkal úszik, emellett pipa van a szájában, ezért döntően a víz alatt tartózkodik. Van uszodai is szabadvizes verseny, de mivel nem túl látványos, keveset hallani róla.

- Milyen sikereket ért el könnyűbúvárként?
- Nem panaszkodhatom, mert két év után megnyertem az ifjúsági Európa-bajnokságot, és utána nyolc éven át voltam nemzetközi szintű sportoló.

- Hogyan ért véget ez az időszak?
- Az élsportolók napi négy-öt órát edzenek, ami nagyon igénybe veszi a szervezetet. Sportsérülés miatt két műtéten estem át, amelyek után már nem tudtam úgy folytatni a sportot, ahogyan szerettem volna. Huszonkét évesen fokozatosan abbahagytam. Újra rajzot tanultam, mellette pedig dolgoztam, mivel a szüleim nem tudtak támogatni. Elvégeztem egy rajz-, majd egy lakberendezői iskolát. Közben megismerkedtem a férjemmel, összeházasodtunk, és jöttek a gyerekek. A nagy fiam tizenegy éves, a kicsi négy és fél.

- Hogyan kerültek Százhalombattára?
- A véletleneknek köszönhetően. Először apósom települt ide, megszerettük Dunafüred kedves, meghitt hangulatát. Amikor az első gyermekünk született, építkezni kezdtünk. Százhalombatta kézenfekvő választásnak tűnt a család közelsége és nem utolsó sorban az akkori barátságos telekárak miatt. A telken egy kis nyaraló állt, annak egy részét megtartottuk, hozzáépítettünk, így alakult ki az otthonunk. Tizenegy éve élünk a városban, megszerettük, rengeteg előnye van.

- Még nem beszéltünk a mozaikokról. Hogyan kezdődött?
- Egy itáliai nyaralás során jutottam el Ravennába. Megismertem a bizánci mozaikokat, és eldöntöttem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. A férjemnek köszönhetően lehetőségem nyílt rá, hogy hosszabb időt töltsek Olaszországban, és elsajátítottam ennek a Bizánci eredetű művészetnek az alapjait. Tanultam, segítettem restaurálni, azóta is visszajárok oda, mert ott van a mozaikkészítés egyik bölcsője. Rengeteg régi emlék maradt, érdemes tanulmányozni, hogyan készítették a mozaikokat akkoriban.

- Valóban: hogyan készül a kőmozaik?
- Köveket és üveget használok. Köveket nálunk is lehet kapni, vagy tömbben, vagy lapra vágottan. Egy különleges kalapáccsal megfelelő méretűre töröm, ebből készülnek a képek. Az üveget (smalti-t) a velencei Orsini-műhelyben készítik, természetes anyagokkal színezik, mint egykor a bizánci üvegeket. Háromezerféle színt kínálnak, de ha olyan színt kér valaki, amilyen nincs ezek között, kikeverik.

- Hová lehet mozaikokat elhelyezni?
- Van, aki képet rendel, amit keretbe foglalok, de akad, aki a fal egy részét rakatja ki kőmozaikkal, ennek olyan a hatása, mintha egy ősi faldarabot beépítettek volna a házba. Egyszer a padló egy részére készítettem hajót ábrázoló mozaikot.

- A terveket ön készíti el?
- Igen, amikor teljesen új elképzelést kell megvalósítanom. Szerencsés vagyok, mert a megrendelőim általában csak a vágyaik körvonalait adják meg, a konkrét magvalósítást rám bízzák. Előfordul az is, hogy egy régi mozaik másolatát kérik tőlem, ezt is nagyon szeretem, mert igazi kihívás, hiszen nincs két egyforma mű.

- Elnézve a mozaikokat úgy tűnik, hogy egy-egy munka elkészítéséhez nagyon sok időre van szükség…
- Előfordul, hogy több hónapig is eltart. Érdekes, hogy eleinte nagy volt az önbizalmam, és minél többet tanulok, annál inkább rájövök, hogy még nagyon sok tenni- és tanulnivaló van előttem. A munkám egyfajta szabadságot is biztosít, hiszen lehetek mellette teljes értékű anya, és hódolhatok életem másik szenvedélyének, a lovaglásnak. A nagy fiam a Marianum Általános Iskolába jár, Érdre. Most fog felvételizni az Arany Jánosba, a nyolcosztályos gimnáziumba. Tehetséges úszó, mellúszásban első a korosztályában. Remélem, hogy sikerül bejutnia az Aranyba, mert ez fontos lenne a további fejlődése szempontjából.

- Vannak-e álmai?
- Igen. Szeretnék egyszer egy köztéri mozaikszobrot alkotni. Nincs határozott elképzelésem, de ha kapnék egy megrendelést, boldogan elvállalnám.

- Kit javasol, kiről szóljon legközelebb a Premier plán?
- Matisz Jánost ajánlom. Figyelemre méltó a hivatása és a története is. A nagyobb fiammal különórákon foglalkozik. Mikor hallgatom őket, mindig az antik görög bölcsek jutnak eszembe. Valahogy így adhatták át a tudományt az ifjaknak.