Megtudtuk azt is, hogy a környezetvédelmi engedéllyel kapcsolatban online közmeghallgatás zajlik. A tervezett hulladékhasznosítóval összefüggő szakmai és környezetvédelmi kérdéseket, észrevételeket, bejelentéseket augusztus 5-ig lehet elküldeni a Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályának e-mailben, a zoldhatosag@pest.gov.hu címen.

A MOL által beadott engedélyezési kérelem, illetve az ahhoz tartozó részletes háttéranyag le is tölthető a kormányhivatal a honlapján, vagy akár – előre egyeztetett időpontban – személyesen is bele lehet tekinteni a Környezetvédelmi Hatóságnál, illetve a Százhalombattai Polgármesteri Hivatalban, (utóbbi 9-es szoba, telefon: 06-23-542-128 – a szerk. megjegyzése).

Szendrői Márton elmondta, a szigorú előírások és a modern technológia garantálja, hogy zavaró hatásoktól mentesen működik majd a MOHU termikus hulladékhasznosítója, ami révén a város sokat nyerhet. A létesítmény a hulladékból termel majd energiát; az ország második ilyen hulladékhasznosítója előrelépést jelent környezetvédelmi szempontból, és sok előnnyel jár majd a helyiek számára.

Több fontos kérdésre is válaszolt a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. beruházásvezetője.

- Miért éppen Százhalombattán tervezi felépíteni a MOHU új hulladékhasznosító-művét? Nem lehetne lakott területtől távol(abb) létrehozni egy ilyen üzemet?

Százhalombatta ideális helyszín lenne, mert a város és a MOL története az olajipar kapcsán már több, mint fél évszázada összefonódik. A MOL egyik fő célja, hogy Százhalombatta a körforgásos gazdaság területén is vezető szerepet töltsön be a régióban. Ebben meghatározó szerepe van a hulladékhasznosításnak, ahogy ennek a beruházásnak is. Az ilyen üzemek helyszínét a logisztika és a termelt energia átadásának lehetősége határozza meg. A DUFI részére történő villamosenergia és hő kiadása fontos szempont a lokációt illetően, ezek mellett a főváros déli kerületeiben és déli agglomerációjában keletkezik nagy mennyiségben jelenleg lerakással ártalmatlanításra kerülő hulladék. Ilyen szempontból a várost központi elhelyezkedése és adottságai, illetve a MOL korábbi fejlesztéseinek köszönhetően betöltött iparicentrum-szerepe optimális helyszínné teszi a tervezett korszerű, környezetbarát termikus hulladékhasznosító-mű megvalósításához. Az ilyen üzemek jellemzően világszerte lakott területek közelében működnek, a hőátadás lehetősége, valamint a tüzelőanyag-igény biztosíthatósága miatt. A gazdaságos üzemeléshez a hulladékot 70 km közúti távolságon belülről tervezzük beszállítani.

- Miért van szükség a létesítményre? A hulladéklerakók például nem jelentenek jobb megoldást?

A Magyarországra is kötelező európai uniós hulladékgazdálkodási célok egyike a 10 % alatti lerakás. A teljesítésének legfontosabb feltétele a hazai termikus hulladékhasznosítói kapacitás jelentős bővítése. A másik fontos uniós célérték, a 65%-ban történő anyagában hasznosítás eléréséhez a szelektív gyűjtés fejlesztése elengedhetetlen, a keletkező hulladék egy részét azonban nem lehet anyagában újrahasznosítani. Az ilyen anyagok kezelésére és ártalmatlanítására is – a lerakás alternatívájaként – a termikus hulladékhasznosítók jelentik a ma elérhető legjobb megoldást, környezetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt.

Nem véletlen, hogy az Unió vissza akarja szorítani a hulladéklerakást, mivel annak során jelentős, a széndioxidnál nagyságrenddel nagyobb üvegházhatású metán keletkezik kontrollálatlan körülmények között, az ilyen lerakók utógondozási kötelezettségei, helyfoglalása és későbbi kockázatairól nem is beszélve.  Hazánkban azonban a lerakás jelenleg a legelterjedtebb ártalmatlanítási forma, ennek kiváltására hivatott az új létesítmény, tehát éppen a környezet- és klímavédelem érdekében van rá szükség.

A hulladék energetikai hasznosításával tehát több legyet üthetünk egy csapásra. A hulladékhasznosító-művek egyszerre tudnak nagy mennyiségű hulladékot ártalmatlanítani, tömegét 20-25 %-ra csökkenteni. Emellett 50%-ban megújulónak energiának minősülő áramot és hőt állítanak elő, ami hozzájárul az ország energiafüggetlenségéhez is. Az ilyen üzemek ráadásul a helyi gazdaságnak is jók, munkahelyet teremtenek, iparűzési adót fizetnek a településnek, illetve helyben felhasználható zöld hőenergiát termelnek.

- Megvalósulása esetén hogyan befolyásolhatja a hulladékhasznosító-mű a város és a környező települések levegőminőségét?

Az Európai Unió ide vonatkozó szabályozása kiemelkedően szigorú, az új létesítményekre jóval keményebb környezetvédelmi követelmények vonatkoznak, mint a már működőkre. Az új üzemet e szabályoknak megfelelően alakítjuk ki, de tovább is megyünk: a kötelező határértékeknél is alacsonyabb kibocsátás teljesítése elvárt a beszerzendő technológiával szemben, vagyis a jövőben várhatóan tovább szigorodó kibocsátási határértékeket is teljesítheti majd.

Az üzem tervezése, engedélyeztetése és megvalósítása során figyelembe vesszük a jelenlegi környezetet, terjedési modelleket, biztosítva, hogy ne legyen az üzem a környező települések levegőminőségére érdemi hatással.

- Mi szavatolja azt, hogy ez valóban így is lesz?

Ezt több dolog is garantálja. Az üzem engedélyeztetése során egy összevont környezetvédelmi engedélyt (IPPC) kell szerezni, ennek társadalmi egyeztetése zajlik jelenleg. Ehhez ellenőrzik, hogy a tervezett létesítmény, technológia megfelel-e az EU-s és a magyar követelményeknek. Engedély nélkül a technológiát szállító partner meg sem kezdi a kivitelezést. A határértékek betartása pedig szorosan ellenőrizhető és nyomon követhető lesz, mert jogszabályi kötelezettségének megfelelően a kibocsátási értékek folyamatosan monitorozásra kerülnek, amelyet a hatóság ellenőrizhet.

- Miért járnának jól a battaiak, illetve a környéken élők, ha itt épülne meg az üzem?

A hulladékhasznosító országos jelentőségű, ami közvetetten azt eredményezi, hogy a város tisztaságban és hulladékkezelésben kiemelkedik a többi közül. Amennyiben Battán épül majd meg a hasznosító, a MOHU a jelenlegi helyett, annak közelében egy új, modern, biztonságos lakossági hulladékgyűjtő udvart is épít a városban, ahol több mint negyven féle hulladéktípus leadható lesz.

Esztergomban már meg is nyitottuk az első ilyen hulladékudvarunkat, érdemes utánanézni, hogy az mennyire sikeresen működik. Meg kellett növelnünk a nyitvatartást, mert a környékről – hiszen nemcsak az adott városnak, hanem a környező településeknek is nagy segítség egy ilyen hulladékudvar – mindenki el tudja ide hozni ingyenesen az otthon tárolt felesleges hulladékait. Egy modern arculatú, ügyfélközpontú, a legszigorúbb érvényes szabályok szerint működő hulladékudvar nagy ugrást jelentene a városnak a hulladékgazdálkodási szolgáltatás területén. A létesítményt ezek mellett látogató-, szemléletformáló- és újrahasználati központ funkciókkal is tervezzük felruházni, amely regionálisan segíti a környezettudatosságot és az edukációt, akár a helyi oktatási intézmények számára, valamint a megunt, de használható tárgyak leadásával segít a hulladékképződés megelőzésében.

Ezek mellett a jelenlegi igényeket felmérve szeretnénk elérni a jelenlegi gyűjtési rendszerek optimalizálását, akár további lomtalanítási lehetőséggel, akár új szelektív kukák kihelyezésével. Hozzásegítenénk a várost ahhoz, hogy a fejlett hulladékgyűjtési rendszerek területi bevezetésével mintául szolgálhasson országosan a környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás területén.

Megemlítendő továbbá, hogy vizsgáljuk távhő kiadásának lehetőségét is a város részére. A kiadott távhő ugyanúgy fele arányban megújulónak minősül, hozzásegítve a helyi távhőrendszer energiaellátásával kapcsolatos uniós célok teljesítését.

Végül, de nem utolsósorban, a hulladékhasznosító jókora új iparűzésiadó-bevételi forrást biztosít Százhalombatta számára, és számos új munkahely is létrejön.

- Milyen típusú hulladékok kerülnek majd a hulladékhasznosító műbe, és mi biztosítja, hogy oda nem illő anyagok, például veszélyes hulladékok ne juthassanak az üzembe?

Az üzembe kizárólag nem veszélyes, vegyes települési szilárd hulladék kerül, amely többségében lakossági eredetű. Alapvetően csak olyan hulladéktípusok jutnak majd ide, amelyek más módon nem hasznosíthatók, és egyébként le kellene rakni. Emellett kisebb mennyiségben a szelektíven gyűjtött hulladék kezelésekor képződő válogatási maradék, nem veszélyes ipari hulladék is az üzembe kerül majd.

Több nyugati tagállammal ellentétben abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az anyagában hasznosításra vonatkozó célérték teljesítését figyelembe tudjuk venni a termikus hasznosítói kapacitások kialakításánál, így eleve nem számolunk anyagában hasznosítható hulladék termikus hasznosításával. Fontos ugyanakkor, hogy a háztartásoknak nagy szerepe és felelőssége van abban, hogy csak az oda való, anyagában nem hasznosítható hulladékok kerüljenek a vegyes kukába, minden, egyéb módon hasznosítható hulladékot pedig szelektíven gyűjtsenek.

Annak érdekében, hogy az üzembe ne kerüljenek oda nem illő, vagy veszélyes hulladékok, a beszállított hulladékot rendszeresen mintázzuk, szigorú követelményeket és nyilvántartással kapcsolatos elvárásokat támasztunk a beszállítókkal szemben, valamint mérőrendszereket üzemeltetünk folyamatosan, például a radioaktív anyagok kiszűrésére.

- Zavaró szaghatásoktól kell-e tartaniuk a helyieknek a hulladékhasznosító működésével összefüggésben?

Se a szagtól, se a látványtól nem kell tartani. A hulladékot a szállítás, ürítés raktározás során zárt rendszerben kezelik, elzárják a külvilágtól. A kukásautók ürítése és a hulladék beöntése egy zárt, elszívás alatti térben történik, a keletkező szag és por az égést tápláló levegővel együtt kazánba jut, és a füstgáztisztítás lépésein végighaladva semlegesítésre kerül. Egy átlagember egy ilyen üzemnél kívülről lényegében nem is tudja megállapítani, hogy hulladékkal foglalkoznak benne. A Nyugat-Európában működő több mint 500 termikus hasznosító üzemeltetési tapasztalatait, megoldásait alkalmazzuk, hogy bűzhatás ne legyen.

- Mivel sok más távolabbi település hulladéka is ide kerül majd a tervek szerint, elkerülhetetlennek tűnik a forgalom és az ebből eredő zajszennyezés növekedése is. Mire lehet számítani ebből a szempontból?

A tehergépjármű-forgalom megugrása az üzem elhelyezésének körültekintő tervezésével megelőzhető. Ennek érdekében javasoljuk a hulladékhasznosítót a MOL Dunai Finomító közvetlen szomszédságában, az ipari park várostól legtávolabbi részén felépíteni. Ez lehetővé teszi, hogy a más települések hulladékát fuvarozó kukásautók és szállítójárművek a város lakott területeit elkerülve közelítsék meg az üzemet, így lényegében csak a Százhalombattán gyűjtött hulladék szállítása érinti majd közvetlenül a város belterületét – ahogyan ez eddig is történt. Az is nagyon fontos, hogy az üzembe egyenletesen elosztva, nem a csúcsidőben történik a beszállítás, így sem a város, sem a Dunai Finomító közlekedését, megközelíthetőségét nem akadályozza az üzem.

- Az égési melléktermékek, köztük a keletkező veszélyes hulladékok sorsa mi lesz, hogyan kezeli a MOHU ezt a problémát?

Az égetés során keletkező salak, illetve maradékanyagok 90%-a környezetre és az egészségre alapvetően ártalmatlan, inertnek tekinthető. Kezelés után 5-6%-os fémtartalma visszanyerhető, hasznosítható. Ezt követően a salak – külföldi példák alapján – jól használható például utak építéséhez. A salak ilyen irányú kezelését és felhasználását mi is tervezzük, segítve a maradékanyagok körforgásban tartását. A maradékanyag mintegy 10%-a (pernye, füstgáztisztítási maradékanyag) veszélyes hulladék, ezt az erre feljogosított szállítók – a kezelési szabályok betartása mellett – viszik el veszélyeshulladék-lerakókba vagy hasznosításra.

Ahogy korábbi cikkünkben megírtuk, a tapasztalatok szerint az ilyen zárt rendszerű üzemek világszerte jól illeszkednek a környezetbe, hasznosan szolgálják a fenntartható energiatermelést. Érdekesség például, hogy a 2018 óta, a város szívében, lakóházak szomszédságában működő koppenhágai erőmű tetején sípálya, az oldalán pedig mászófal található. A dán fővárosban egyébként a távhő mennyiség 25%-át ilyen hasznosító-művek állítják elő.

Három erőmű üzemel Bécsben –, ugyancsak összesen a távhő mennyiség 25%-át biztosítva – kuriózum, hogy az egyik, a történelmi belvárosban, a város egyik legfelkapottabb kerületében, az 1980-as évektől működő energetikai hasznosító külsejét Friedensreich Hundertwasser osztrák építész, festő egyedi tervei alapján építették, dekorálták.

Rendkívüli, giga beruházás valósult meg Dubaiban, az ottani, már átadott üzem közel 2 millió tonna vegyes hulladékot hasznosít majd évente.

De kevés szó esik az egyetlen üzemelő magyarországi energetikai hulladékhasznosítóról, ami immár 43 éve látja el elektromos árammal és távhővel a fővárost. A rákospalotai létesítmény 20 éve esett át egy komoly fejlesztésen, éppen a füstgáztisztítás EU-s elvárásoknak megfelelő kiépítése történt meg, azóta az üzem napi működésére nem érkezett lakossági panasz, hatósági intézkedésekre sem került sor, azaz kijelenthető, hogy társadalmi elfogadottságával, környezeti hatásaival nincs probléma. (Képek: hasonló USA-beli üzem és látványterv)