Szigetvári József ötletgazda, a Barátság Kulturális Központ igazgatója elmondta, már korábban felvetődött az Értéktár Bizottságban, hogy külön eseménnyel ünnepelje meg a város a jeles alkalmat.  Megszületett az "Értékek Napja" rendezvény, amely méltó módon irányítja rá a figyelmet mindarra, ami a település múltját, jelenét és közösségi értékeit gazdagítja.

A játékos, ismeretterjesztő elemek és a közösségi programok tartalmas elfoglaltságot kínáltak kicsik és nagyok számára – a rossz idő miatt ezúttal a főtér helyett zárt térben. Bár az időjárás miatt elmaradt a városközponti és az óvárosi értéktúra, szeretnék ezeket is megtartani a jövőben.

Szigetvári József reményét fejezte ki, hogy az "Értékek Napja" tartalmas, méltó és közösségépítő ünnep lesz, amely révén a városlakók még közelebb kerülhetnek a helyi értékekhez.

Nagy Balázs alpolgármester a konferencia résztvevőit köszöntve a többi között úgy fogalmazott, hogy "Százhalombatta ereje nemcsak az iparban rejlik, hanem abban a gazdag kulturális, történelmi és közösségi örökségben is, amely körülvesz minket". Büszke lehet a város az értékeire, "közös felelősség, hogy továbbadjuk mindazt, ami Százhalombattát különlegessé teszi". "Identitás nélkül nincs önazonosság, önazonosság nélkül pedig nincs sikeres jövő" – hangsúlyozta.

Az alpolgármester felidézte, hogy a két nagy ipari létesítményi beruházáskor, az 1960-as években indult el a betelepülési hullám. Nagy számban érkeztek építő és üzemeltető szakemberek, a mostanra felnőtt 50-es generáció pedig már Battán született. Az elődök és ezen korcsoport érezhetett először erős százhalombattai identitástudatot. Újabb nagyarányú, értékteremtő városi fejlődési indult el 1990-től, ami jó ideig ki fog tartani.

Nagy Balázs reményei szerint az "Értékek Napja" hagyománnyá válik, és évről évre együtt ünnepelheti a város mindazt, ami összeköti lakóit.

Kardosné Gyurkó Katalin miniszterelnöki biztos fontosnak nevezte, hogy Százhalombatta megőrizze és ápolja értékeit. Mint mondta, mindig szívesen érkezik a városba, amit gyönyörűvé tettek az itt élők. Sokan azt mondják, hogy Batta egy kicsit más; "de pont azért, mert befogadó, megtartó, hihetetlen kulturális és sportélete, illetve közössége van a városnak"– fogalmazott.

Meghívást kapott Márta István, a kapolcsi Értéktár Bizottság elnöke, aki konferenciai előadásában ismertette a településen dokumentált különleges jelentőségű értékeket, amik alapján átfogóan megismerhető a falu múltja és jelene.

A konferencián bemutatták a Helyi Értéktárba korábban bekerült "Battaikum" elemeket, illetve ismertették az újonnan felvett szellemi és tárgyi értékeket, amik képviselőit oklevéllel köszöntötték.

Értékteremtő tevékenységként bekerült Poroszlai Ildikó egykori múzeumigazgató, Jankovics Márta helytörténeti és irodalmi, Kovács Marianna mesemondó és a Liszt Ferenc Vegyeskar munkássága. Továbbá új tárgyi elem lett a szerb templom Péter és Pál ikonosztáza, illetve a Dunamenti Erőmű három kéménye.

A korábban felvett elemek: Szent István templom, Szent László templom, Szerb ortodox templom, ikonosztáz a szerb templomban, református templom, Úrnapi virágsátrak, Forrás Néptáncegyüttes, Summerfest, László Bandy munkássága, Régészeti Park, bronzkori-vaskori földvár és környezete, római kori fürdő, "római" híd, víztorony, csőcsorda.

Török Sándor alpolgármester a Halom TV-nek felidézte, hogy egyfajta "megelőlegezett bizalom" volt a döntéshozók részéről, amikor Százhalombatta városi rangot kapott 1970-ben. Sikerült maradéktalanul kihasználni az akkor megnyílt új perspektívákat, amit a lakosságszám látványos növekedése is bizonyít; több mint két és félszeresére duzzadt a lélekszám.

A város "unikumai" kapcsán elfogultan említette meg a Dunamenti Erőmű ikonikus kéményeit, hiszen több mint 44 évet dolgozott a vállalatnál. A kémények nemcsak a munkatársaknak fontosak: a látvány nyomán a 6-os úton vagy az M6-os autópályán utazók azonosítják a várost, még ha sosem jártak is a településen – tette hozzá.

Szólt arról is, hogy a születésnapi ünnepség idén új szakaszba lépett. A cél már nem csupán a megemlékezés; az "Értékek Napja" során jobban fókuszba kerülnek azok a tárgyi és szellemi nevezetességek, amelyek egyedivé teszik Battát. A későbbiekben akár megszervezhető a "Város Napja" rendezvény.

Az alpolgármester hangsúlyozta: a mai modern állapotokért köszönettel tartozunk azoknak a szakembereknek és városlakóknak is, akik már nincsenek közöttünk, de munkájukkal megalapozták a mostani jólétet; Százhalombatta ma egy "összkomfortos kisváros". Ez a meghatározás egyszerre utal a fejlett infrastruktúrára és arra a barátságos, élhető környezetre, amelyben a lakók jól érzik magukat. "Ezt nagyon lehet szeretni, és nagyon kell becsülni" – zárta gondolatait Török Sándor, hozzátéve, hogy a jövő feladata nemcsak a fejlesztés, hanem a meglévő adottságok megőrzése és szépítése. A cél, hogy Százhalombatta továbbra is olyan hely maradjon, ahol jó élni, és amire minden városlakó büszke lehet. (Fotó: Tóth Erzsébet)