Mint mondja, gyerekkorában is súlyos egyéniség volt. Tizennégy éves korára elérte a száz kilót, utána hentesnek tanult, és ennek is köszönhetően tovább terebélyesedett.
- Főleg az édességet szerettem – mondja. – A súlyom 170 kilogrammnál állapodott meg. Úgy méredzkedtem meg, hogy két lábmérlegre álltam, egyik lábammal az egyikre, a másikkal a másikra.

- Korábban soha nem szeretett volna lefogyni?
- De igen. Többször is megpróbáltam, most már tudom, hogy nagyon rossz módszereket választottam, és talán azért fulladtak kudarcba ezek a kísérletek. Tizenöt évvel ezelőtt három hónap alatt 45 kilót adtam le, de persze utána mind visszajött.

- Másfél éve ismét úgy döntött, hogy fogyni akar. Milyen hatásra?
- Harminchét éves voltam akkor, és elgondolkodtam azon, hogy ha így folytatom, egészen biztosan nem élek sokáig. A túlsúly nagyon megterheli a szervezetet. Igaz, csak akkor éreztem soknak, ha nagyobb erőt kellett kifejtenem, például fel kellett menni gyalog az ötödik emeletre. Ha csak ültem és néztem a tévét, akkor nem okozott problémát.

- Hogyan kezdett hozzá?
- Először is körülnéztem az interneten, válogattam a különféle módszerek között. Ma már nagyon széles a választék, én Norbi szisztémáját választottam. Ennek az a lényege, hogy bármit ehetünk, csak a különféle táplálékok csoportosítására kell odafigyelni. Emellett nagyon fontos a mindennapos mozgás és heti négy-öt alkalommal a szaunázás. Megvettem a zsebkönyvet és hozzákezdtem.

- Azt mondják, a fogyókúrában különösen a kezdeti időszak nehéz, így van?
- Nagy súlynál nagyon látványos a fogyás, ezért az első időszakban ez ösztönzi az embert. Kezdetben naponta egy kilogrammal csökkent a súlyom, aztán kicsit lassult a tempó. Egy év alatt 71 kilót fogytam, akkor mentem el Norbihoz, hogy bemutatkozzak neki. Nagyon örült a sikeremnek, mert ez is növeli a módszer népszerűségét.

- Gyakori, hogy a fogyókúrázó kitartása elfogy, és feladja. Volt ilyen pont ez alatt a másfél év alatt?
- A mindennapos edzés főleg kezdetben nagyon fárasztó volt. A holtponton Szél Pali segített át, biztatott, tartotta bennem a lelket. Eleinte azt a tornát végeztem, amit Norbi a duciknak ajánl, ezek kímélő gyakorlatok, ennek ellenére kezdetben nem tudtam végigcsinálni. Azóta sokat javult a helyzet, most már a legerősebb tornánál tartok, naponta egy órát futok, nyáron pedig átúsztam a Balatont. Ugyancsak a nyáron volt egy száz kilométeres egynapos biciklitúrám Agárdig, és onnan Adonyon át vissza Százhalombattára.

- Másfél év alatt 81 kilogrammtól szabadult meg, a teste szinte a korábbi méretének felére csökkent. Hogy érzi magát?
- Nagyon jól, már megszoktam ezt az újfajta életet. Régebben a vacsora volt a legfontosabb étkezés számomra, ma már csak a reggeli és az ebéd, a vacsorát sokszor teljesen kihagyom, és nem is hiányzik. Nem mondom, hogy csak Norbi módszerével lehet ezt elérni, sokféle módszer van, az a fontos, hogy amit az ember kiválasztott, azt csinálja végig.

- A rokonok és ismerősök hogyan fogadták ezt a változást?
- Akikkel gyakran találkozom, látták az egész folyamatot és nagyon örültek ennek az eredménynek. Akik csak évekkel ezelőtt láttak, nem ismernek meg, annyira megváltoztam.

- Sokan mondják, hogy szeretnének fogyni, de nem tudnak. Mit tanácsol nekik?
- Ismerem azokat a kifogásokat, amiket akkor találnak az emberek, ha a gyöngeségüket akarják leplezni. Azt mondják, alig esznek valamit, még a víztől is híznak, vagy hogy valójában a csontjaik nehezek. Először is őszintének kell lennie önmagához az embernek, elismerni, hogy az életmódjában van a hiba. Ez a legelső lépés, utána el lehet kezdeni a kúrát.