A gyorsított bíróság elé állításos tárgyaláson a vádlott elismerte a cselekményt, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. Ezért a bíróság az új büntetőeljárási törvény rendelkezéseit alkalmazva elfogadta a beismerő vallomást, amit az esetről készült felvétel és az ügyiratok teljes mértékben alátámasztottak.

A bíróság a vádlottat felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettében és súlyos testi sértés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek, és egy év börtönbüntetésre ítélte, amelynek a végrehajtását kétévi próbaidőre felfüggesztette. Enyhítő körülményként értékelték a vádlott büntetlen előéletét és azt, hogy a cselekmény elkövetését megbánta, viszont súlyosbító körülményként vették figyelembe a cselekmény kihívó közösségellenességét, valamint a sértett életkorát.

Az ítélet vonatkozásában az ügyész, a vádlott és a védője is három munkanapot tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozat megtételére. Amennyiben a három munkanapon belül fellebbezés bejelentésére kerül sor, akkor az ügy a Budapest Környéki Törvényszéken folytatódik másodfokon, fellebbezés hiányában jogerőre emelkedik.

Az Érdi Járásbíróság elnöke, dr. Liziczay Sándor elmondta, hogy a nyilvános helyen, utcán történő viták és konfliktusok esetén, amennyiben erőszakos magatartásra is sor kerül, már megállapítható a garázdaság elkövetése. A garázdaságot ugyanis az követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. A tényállás vonatkozásában erőszakos magatartásnak tekinthető a másik fél testének támadó jellegű megérintése is, így a meglökés, odébb tolás is ide sorolható. Amennyiben a garázda magatartás elkövetésére fegyverrel, felfegyverkezve, például szamurájkarddal, csoportosan, nyilvános rendezvényen vagy a köznyugalmat súlyosan megzavarva kerül sor, akkor a cselekmény bűntetti alakzata valósul meg, amely súlyosabban büntethető.

A bíróság elnöke kiemelte, hogy a vitarendezésnek soha nem lehet eszköze az erőszakos magatartás elkövetése, még akkor sem, ha a felek közötti viszony elmérgesedett, hiszen a vitarendezés ilyen módja többféle bűncselekményt, például garázdaság vétségét, önbíráskodás bűntettét vagy alkalmanként súlyosabb bűncselekményt is megvalósíthat. A vitarendezés során kizárólag a jogszabályok által biztosított lehetőségeket szabad igénybe venni, és amennyiben a vita megoldására nincs más mód, akkor bírósághoz kell fordulni. A bírósági eljárás keretében a polgári perrendtartartás szabályaira figyelemmel a bíróság is törekszik a felek közötti vita békés megoldására egyezség megkötésével, illetve közvetítés igénybevételével.  A vita megegyezéssel történő lezárása a legmegalapozottabb bírósági ítéletnél is jobb megoldás, mert a közös megegyezést az ellenérdekű felek sajátjuknak érzik, és gondoskodni fognak annak betartásáról, teljesítéséről.