A "Zolna" név eredetének a nyomában

 

Idézet a Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

"A Zolna XIX. századi névalkotás, valószínűleg a Zsolna és Zolna helynevek mintájára. Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között"

A magyar keresztnevek tára így fogalmaz: "a Zolna magyar eredetű női név, Vörösmarty Mihály alkotta meg."

 

Én magam is hosszú ideig úgy gondoltam, Vörösmarty Mihály a "keresztapám".

 

Pár éve kezdtem kutakodni az utónév eredete után, mivel több irodalmi műben is találkoztam a keresztnévvel.

Felmerült bennem a kérdés, mennyire fedi a valóságot, hogy a név "alkotott", lehetséges-e, hogy egy feledésbe merült ősi név újjászületése történt meg a XIX. században.

 

Ha a földrajzi megnevezést vizsgáljuk, kiderül, hogy a Zolna, Zsolna (Zolná, szlovákul): egykor önálló község Zólyom vármegye nagyszalontai járásában. A falut 1294-ben kapták III. András királytól a Zólyomiak. Mivel fiú utód nélkül haltak el, a birtokot unokafivérük unokája, Zolnai Tamás örökölte.

De van Zolna-patak is a Besztercebányai járásban a Zólyomi-medence déli részén, és többek között Becsó (szlovákul: Bečov) Szebedénybecsó településrésze található itt.

 

Érdekességként megjegyezném, hogy egy gyógynövénynek is - melyet köszvényre, májproblémákra, sárgaságra, hólyagkő elmulasztására, szeplőkre is használtak- Zolna a neve. (Solanum dulcamara - piros ebszőlő, keserédes, csúcsoa, zolna, fölfutó-, erdei-, vad-, vízi vagy ebszőlő, juszalag, kalina vagy kalyinka, mellfű, temondádfű)

 

Az európai gyurgyalag (Merops apiaster) egy csodaszép énekes madár, melyet Magyarországon 2013-ban az év madarává választották, Lengyelországban a zolna nevet viseli.

 

De foglakozzunk a névvel, mint az irodalomban többször előforduló keresztnévvel!

Az 1800-as években íróink, költőink előszeretettel nyúlnak vissza a hősi múlthoz, a kereszténység fölvételéhez, a honfoglaláshoz, a hun-magyar mondavilághoz. Tették ezt többek között azért is, hogy evvel bizonyítsák, hangsúlyozzák magyarságukat az elnyomó Habsburgokkal szemben.

 

Vörösmarty Mihály 1826-ban a Csák(i) című versében Csáki szerelmének , szőke Zolnának állít emléket. Két évvel később, 1828-ban jelenik meg Garay János Hasszán című verse, amelyben a török időkben játszódó történetben Zolna a hősnő.

1861-ben került színpadra Dobsa Lajos I. István király című öt felvonásos tragédiája. Egyik szereplője Sebös(Sebus), Buda fia, kevéssel 1038 előtt a hagyomány szerint Gizella királyné megbízásából, (de valószínűleg magának Szt. Istvánnak is akaratából),hogy Vazult az uralkodásra örökre alkalmatlanná tegye, megvakította és ólmot öntött fülébe. Sebös szerelmét Zolnának hívják.

Erkel Ferenc István király öt-, illetve négy felvonásos operájának a szövegkönyvét Váradi Antal írta Dobsa Lajos az előzőekben említett tragédiája alapján. Ősbemutatója 1885. március 14-én volt a budapesti Operaházban. Zolnát az operában szoprán énekesnő jeleníti meg.

Jókai Mór 1853-ban majd ezt követően is járt Erdélyben. Elbeszéléseiben hunokról, avarokról, finnugor törzsek és középkori székelyek harcairól szólt. Ilyen elbeszélése például a Hargita, amely a Franklin Társulat gondozásában jelent meg. A mű a tatárjárás idején játszódik és egy székely mondát dolgoz fel. Zolna Csala vezérnek a felesége. Apjának és férjének az elvesztése után, az ő vezetésével a székelyek kiűzik a tatárokat.

Tény, hogy azon a területen, ahol a cselekmény történik, ma is barlangrendszer van. Itt találhatók a Vargyas-szoros barlangjai. Az északi bejáratát ellenőrző baloldali, Kőmezőnek nevezett magaslaton a védelmi vonalnak egy szakasza Tatársánc néven húzódik a meredek völgyoldal peremén.

A székelyek hite szerint az itt lévő Almási barlangban rejtették el Dárius kincseit. A király akkor rejtette el a kincseket, amikor Erdélyben járt vadászni. A barlangban a monda szerint a kincs fölé Ugron Ábrahám csináltatott egy nagy vasajtót a tizenkettedik teremben, és ezt leánya jól elrejtette, hogy a sok kincs nehogy megrontsa a székely nép jó erkölcsét. Persze, az évszázadok során sokan keresték a vasajtót, amelyik minden Pünkösd második napján éjfélkor nyílik meg, két óráig nyitva marad, s akkor nagy zajjal újból egy évre bezáródik. Egyszer egy ember ráakadt az ajtóra, de nem tudta leverni a nagy lakatot. Mire a segítséggel visszaért, az ajtó úgy eltűnt, hogy többé senki nem talált rá.

 

A név mai használata: 3% keresztnév,97% vezetéknév. A történelmi Magyarországon használatos volt a Zolna név. A nagy kivándorlások korában családok hagyták el Európát az új világba vetett reményekkel. Azt nehéz ma már megállapítani, hogy mennyien lehettek, akiknek nem a vezeték-, hanem az utónevük volt Zolna, de a legtöbb Zolna Pennsylvaniában telepedett le.

Családfákat vizsgálva található 1750-ben (Martin Zolna), 1789-ben (Sebastian Zolna) született Zolna.

 

A Zolna név eredetének kutakodásában eddig jutottam, és minél mélyebbre ástam, annál kevésbé volt számomra hihető, hogy "névalkotásról" lenne szó. Sajnos, nagy íróinkat, költőinket már nem lehet megkérdezni, hogy milyen dokumentumok alapján választották hős nőik elnevezésére a Zolna utónevet.

 

Budapest,2015-02-23

 

Dr. Berki Zolna

ügyvéd, szaküzem gazdász,

EU pénzügyi szakjogász