Önkormányzatunk 2013. óta keresi a megoldást egy nyugdíjba vonult gyerekorvos pótlására. Két komoly érdeklődővel tárgyaltunk, lakást és kiemelt támogatást is ígértünk. Az egyikük egy szakmabeli kollegával történt megbeszélés után mondta vissza az érdeklődését. Sajnos az egészségügy országosan is ismert negatív tendenciái elérték egy idő óta városunkat is. Az alacsony bérezés, a szakorvosi képzésben résztvevők központilag rendkívül alacsonyra korlátozott létszáma, az egészségügyi ellátások alulfinanszírozottsága, mindezek következtében beállt nagymértékű külföldre történő orvos-elvándorlás.
A most égető problémát jelentő gyermekorvos hiányra nem megoldás a jelenlegi képzésben résztvevőkkel történő tanulmányi szerződéskötés, amely eredményeként 5-6 év múlva jelenhet meg jobb esetben a munkaerő. Ilyenre is szükség lehet, de ez a módszer a jelenlegi akkut állapotra nem megoldás. Természetesen köszönet illeti a házi gyermekorvosainkat ugyanúgy, mint mindazokat, akik anyagi ellenszolgáltatás fejében vállalt kötelezettségeiknek képességeik legjavát nyújtva lelkiismeretesen eleget tesznek.

A gyermekorvosaink túlzott leterheltségéhez az is hozzájárult, hogy a hétvégi ügyeletük során a nem sürgősségi ellátást igénylő eseteket is ellátták. Gyakorlatilag plusz teljes értékű rendelési napokat tartottak, 50-60 gyereket is fogadtak. Ezért is természetesen köszönetét kell mondani nekik! Ezzel viszont hosszú távon fenntarthatatlan terhet is vettek magukra. Sok szülő így sajnos a már hét közben is jelentkező betegséggel csak a hétvégi ügyeletre vitte gyermekét, vagy, mert úgy gondolta, hogy akkor kevesebbet kell várni, vagy azért, mert egyszerűen a munkájából való távolmaradást nem engedhette meg magának.

Mindezeket azért írom le, hogy mindannyian lássuk a tényeket, amelyek a kialakult helyzethez vezettek. Véleményem szerint a történet minden szereplője a legnagyobb jó szándékkal járt el, beleértve a gyerekorvosokat, a szülőket és az Önkormányzatot is.

Sajnos a felnőtt-háziorvosi ellátás jövője is ugyanezzel a veszéllyel fenyeget, a kiváló orvosaink közül egyre többen hamarosan nyugdíjjogosultságba érnek. Meg kell állapítani, hogy a mindenkori kormány kezében van a megoldás kulcsa. Szomorú tény, hogy az elmúlt évtizedekben nem történt hathatós intézkedés az egészségügy betegségeinek felszámolásában. Mindez annak ellenére így igaz, hogy Európában a második legnagyobb közteher van érvényben hazánkban. Sem a vizitdíj automaták, sem a kötelező kórházi széfek bevezetése, sem a mindkét fél számára megalázó hálapénz kriminalizálása, sem a kancellárok bevezetése, sem a gazdasági osztályok központi irányítás alá vonása - és még sokáig folytathatnám - nem a valós és gyökeres problémák megoldása irányába hatott!

Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy nekem a megoldás mielőbbi megtalálása a feladatom, nem a felfelé mutogatás. Ennek szellemében javasoltam a testületnek, hogy a gyermekorvos hiány mielőbbi feloldása érdekében állítsuk vissza a gyermekorvosok egyetértésével megszüntetett 5. gyermek-háziorvosi körzetet, és az eddigieknél is nagyobb vonzerőt kínálva haladéktalanul biztosítsuk a hiányzó szakembereket.

Érzékelve az országos tendenciát, menjünk elébe a hasonló fenyegetettségnek a felnőtt-háziorvosi ellátás vonatkozásában!

Szeretnék biztosítani mindenkit arról, hogy Önkormányzatunk első számú feladati közé sorolja az eddigi kiemelkedő színvonalú betegellátás megőrzését.

Százhalombatta, 2017. február 3.

 

Tisztelettel: Vezér Mihály