A nemzetközi találkozót Sinka László alpolgármester nyitotta meg. Bemutatta a vendégeknek Százhalombattát kiemelve az ipar, a sport és a civil szerveződések, így különösen a néptánc, a népi kultúra jelentőségét a város életében.

A konferencia keretében a magyar szellemi örökségről rendeztek tanácskozást május 21-én a Szekeres József Rendezvényközpontban. A téma az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség egyezmény végrehajtása volt. A résztvevő államok együttműködésének lehetőségeiről, tapasztalatairól tartott előadást Beke Márton, az Emberi Erőforrás Minisztérium főosztályvezető helyettese. A hazai gyakorlatot dr. Csonka Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság vezetője mutatta be.

Előadásában egyebek mellett elhangzott, hazánkban tizenkilenc megyei koordinátor segíti az UNESCO szellemi örökségvédelmi konvenciójának megvalósulását. Feladatuk a felterjesztési rendszer megismertetése, a közösségek megszólítása, az erre alkalmas fórumok megteremtése. Hangsúlyozta annak a jelentőségét, hogy az örökségvédelemmel foglalkozó közösségek egymás jó gyakorlatait is megismerjék. Ezt olyan rendezvények teszik lehetővé, mint az idén hatodik alkalommal megrendezett Pünkösdi Örökségfesztivál a szentendrei skanzenben. Az UNESCO egyezmény által előírt nemzeti nyilvántartásba maguknak a közösségeknek kell felterjesztést tenniük arra a szellemi kulturális örökségre, amelyet őriznek, ápolnak. A felterjesztést az igazgatóság értékeli, és javasolt szellemi értéket a szakminisztérium veszi fel a nemzeti örökségvédelmi listára. Ezen jelenleg több mint húsz örökségelem, valamint négy jó megőrzési gyakorlat szerepel, amelyek közül három elem – a mohácsi busójárás, a matyó hímzés és a solymászat –, valamint egy példaértékű megőrzési gyakorlat, a táncház módszer került be az UNESCO reprezentatív nemzetközi örökségvédelmi jegyzékébe.

A matyó örökség 2010-ben került fel a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére, 2012-ben az UNESCO reprezentatív listájára és 2013-ben a hungarikumok hivatalos gyűjteményébe. Megőrzésének és gondozásának gyakorlatát Berecz Zsuzsa, a mezőkövesdi Matyó Egyesület elnöke ismertette a konferencia résztvevőivel. A matyó hímzés, viselet, fennmaradását egyebek mellett több évtizedes múltra visszatekintő hímző pályázatok, rendezvények, iskolai oktatás szolgálja. A hallgatóság megismerhette Mezőkövesd Hadas városrészét, ahol "élőben" lehet megismerkedni a matyó népi iparművészettel, tánccal, viseletekkel, szokásokkal. Az előadó azt is kiemelte, hogy az örökségvédelemnek igen fontos része az új utak keresése, a kísérletezés is, amelynek jegyében legújabban igen sikeresen működnek együtt divattervezőkkel.

A média szerepéről, azon belül az utóbbi időben rendkívül népszerűvé vált Fölszállott a páva televíziós tehetségkutató  versenyről beszélt dr. Balogh Júlia, az MTVA főszerkesztője. Hoksz Attilának, a műsor 2015-ös közönségdíjasának a történetén keresztül kiemelte a vetélkedősorozat közösségformáló erejét is. A nehéz sorsú dombrádi fiú elhatározta, hogy nyereményéből házat vesz a városban édesanyjának és testvéreinek. Mivel azonban a kétmillió forintos díj ehhez nem volt elegendő, gyűjtés indult meg a cél érdekében. Mostanra új otthonhoz jutott a család.

A CIOFF konferencia vendégei délután a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség Májusi tánc című kulturális seregszemléjén vettek részt, amely a Szent István templomban rendezett folkmisével kezdődött, szabadtéri tánccal folytatódott és a BKK-ban rendezett nagyszabású gálaműsorral fejeződött be. Az előadáson Szvorák Katalin Kossuth-díjas népdalénekes, a Muharay szövetség Fülöp Ferenc-díjas szólistái és a százhalombattai Forrás táncosai mellett a Fölszállott a páva győztes gyerektáncosai is közreműködtek. A rendező Mihályi Gábor Harangozó-díjas érdemes művész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője volt.         

A huszonnégy országból érkezett fesztiválszervezők négy napos százhalombattai vendégeskedésük alatt jártak a Summerfest társhelyszínein, Tökölön és Ráckevén, valamint budapesti hajókiránduláson és operaházi előadáson is részt vettek. (Fotó: HTV)