Előszó

Nimród királyról biztos vagyok benne, hogy már mindenki hallott, ilyen vagy olyan formában. Legtöbben talán Arany János, "Rege a Csodaszarvasról" című művében találkozott a Nimród névvel. Általában a magyar emberek keveset tudnak róla és sokunk számára egy mitikus ősapa figura, illetve egy misztikus szimbólum. Nevével sokféleképpen találkozhatunk, legtöbbet talán a Magyar Gesztákban (Gesta Hungarorum – Magyarok Cselekedeteiről), Nimród, Ménrót, Nimrud, Maróti, Mén-Marót formákban. Ezek a névváltozatok később fontosak lesznek. A Marót egy dinasztikus név, a Mén szó pedig az ős-szkítában, az óperzsában és magyar nyelvvel rokon nyelvekben férfit jelent. A magyar nyelvben a lótartásban ismerjük ezt a szót, ott is a hím nemet jelöli. Milyen érdekes, hogy az angol és a német nyelvben a man (kiejtve men) is férfit jelöl. Megtaláljuk ebben a formában az ógörög, szanszkrit és a perzsa nyelvben. Egyszóval az indoeurópai nyelvekben. Egy újabb bizonyíték, hogy semmi közünk a medvetotemeket imádó finnugor nyelvcsaládhoz. Tehát a ma magyarnak ismert nép klasszikus európai nép.

Nimródnak két "egytestvér" fiai, az-az ikrei voltak. Innen származtatja magát két nagy nép, népcsoport. Kérdezhetik, hogy ezt milyen történelmi tény vagy kutatás támasztja alá. Nos, ahol eddig megállt az általunk tudománynak titulált vizsgálódás, előtérbe kerültek a néphagyományok, vagy "legendák". Jó példa erre Trója felfedezése. Az 1870-es években a német amatőr(!) régész, Heinrich Schliemann kezdte feltárni a területet. Semmi mást nem tett, csak szó szerint vette Homérosz Trójáról szóló írásait, amit addig "csak" legendának tartottak. És mit ad Isten, pont ott találja meg, ahol Homérosz leírta. Na, ennyit a legendákról és a néphagyományokról.

 

Tehát Nimród és két ikerfia ősapák voltak. Nimród felesége Enék, akinek nevéből sok minden kiderül. Az Enék név perzsa nyelven is fiatal szarvas tehenet jelent. Az Enék személynévből kialakult ünő szavunkat a mai napig használjuk és jelentése ugyancsak fiatal nőstényszarvast jelent. Az ünű szóból ered a nő szavunk is "a nő" = ünő. Milyen érdekes, hogy mind a két jelentés nőnemet jelent. Egyébként az Enék névnek nincs rokon jelentése a Finnugor népeknél, ellentétben a föníciai, szír, iráni és indiai nyelvekben. Nyelvtudósok és kutatók abban megegyeznek, hogy a föníciai (szír) Anak nevű szerelemistennő neve megegyezik a mi Enék nevünkkel. Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy később a kánaániták is tiszteltek egy szarvas alakban megjelenő istennőt.

 

De térjünk vissza Nimródhoz. A Gesta Hungarorumot Anonymus írta (kb. 1180.) III. Béla Árpád-házi király udvarában. Az írásban egyértelműen kiderül, hogy Árpád vezér, Álmos vezér és Attila király Nimródtól származtatja magát. Továbbá a geszta szerint Nimród több évezreddel az özönvíz előtt uralkodott a szkíta birodalomban, azon belül is Sineár (Sumér) földjén, fővárosa Babilan (Babilon). Ez a terület a mai Irak déli részén van, ahonnét a mai hivatalos nézet szerint az első nagy kultúrák származnak. A területet valamikor a sumérok lakták. Nimród itt egy nagy tornyot épít és háborút is vív rajta. Ma ez a terület rommező. A geszta nem említi, hogy miért. Mit ír még a geszta Nimródról? "Nagy vadász vala az ő nemzettségével együtt!" Ez később fontos mondat lesz.

 

Tehát elmondhatjuk, hogy Nimród sumér király volt. De nézzünk más forrást is, hiszen olyan rég volt, hogy több kultúrából, illetve leírásból kell hitelesen összerakni Nimród "legóját"! Igaz, sok helyen csak szimbolikusan vagy rébuszokban beszélnek róla.

 

A görögök azt tartották róla, hogy a mitológiai idők előtt élő nagy mágus király volt. A mágus szó nem azt jelenti, amit ma, akkoriban az egy igen magas beosztás volt. Sztrabón a Geographika című könyvében ezt megerősíti. Azt írja, hogy Nimród nagyhatalmú varázsló volt, és nagyobb volt a hatalma, mint Mózesé, Zarathusztráé vagy Ahmesz Trisztmegisztoszé. Nimródtól származtatják a matematikát (numerológia, számmisztika), az ásványok és fémek tudományát, valamint a csillagokba írt sorsolvasást (asztrológia). Ez utóbbiról a Kínai Császári Évkönyv úgy emlékszik meg, hogy Nimród király mestere volt a csillagokból való sorsolvasásnak. Ezt erősíti meg egy babiloni káldeus évkönyv, amiben ezt úgy jegyzik meg, hogy Nimród a legnagyobb mágus, és a hatalmát még az istenek is elismerték és irigyelték.

 

Nézzünk arab utalásokat. Itt van mindjárt az 1001 éjszaka meséi, amiben azt írják, hogy Allah Nimródot a mágusok mágusának és a varázslók varázslójának tartja, és dzsinnek engedelmeskedtek neki. De tegyük félre a meséket és nézzük meg, mit írnak a szír és arab források: "Tornyát, amit azóta is Nimród tornyának emlegetnek, bár már csak a romjai láthatóak, ez a torony valaha hatalmas volt, felért innen a földtől egészen az égig, mert Nimród, a dzsinnek ura egyetlen egy éjszaka alatt építette ezt a tornyot varázserő segítségével. Érdekes, hogy az ókori szövegek szerint is már csak romok voltak a torony helyén.

 

Összefoglalva a legendákat, meséket és a történelmi leírásokat, elmondhatjuk, hogy Nimród nagy király volt. Az ókori népek mind tisztelik tudását és teljesítményét, de nem gondolják magukról, hogy ő az "ősapjuk". Kizárólag a ma magyarnak, régebben szkítának ismert nép tudja ilyen régre visszavezetni őseit úgy, hogy ezt dokumentálni tudja, valamint, hogy ezt más népek és azok leírásai is elismerik. A magyar, szkíta, görög, kínai, föníciai és arab ókori népeknél Nimród pozitív hősként jelenik meg. Az araboknál, mint pogány királyra emlékeznek nagy tisztelettel. Jó példák erre a Nimródról elnevezett földrajzi helyek: Törökországban, Anatóliában a Nimrud-hegy. Észak-Irakban Nimrud városa a Tigrisfolyó partján. Dél-Arábiában, Jemenben Nimrud hegye.

 

Egyetlen egy nép, vallás és írásaik emlegetik negatívan Nimródot, és itt álljunk meg egy picit. Mielőtt továbbhaladnánk, idézném Tacitusz római történészt és történetírót: "Sine ira et studio!" az-az: Harag és részrehajlás nélkül! Ma úgy mondanánk, objektívan. Miért írom ezeket? Nem szeretném, ha bárki is azt gondolná, hogy valamelyik népcsoport vagy vallás ellen vagyok csupán azért, mert idézem az általuk leírtakat. Szóval egyetlen egy helyen jelenik meg negatívan Nimród király, ez pedig az Bibliai Ószövetség.

Itt is azt írják róla, hogy Nimród Babilon királya, Sineár földjén, valamikor nagyon régen az özönvíz előtt és hatalmas vadász volt ő az Úr előtt! Továbbá ő volt Bábel tornyának építtetője, ami olyan magas volt, hogy elérte az eget. Az Ószövetség szerint ez Istennek (mármint az övéknek) ez nem tetszett, és úgy akadályozta meg a további építkezést, hogy a tornyon dolgozó emberek nyelvét, beszédét összezavarta, azok nem értve egymást abbahagyták az építkezést. Az Ószövetségben ennél többet nem igen találunk Nimródról. Viszont az Ószövetséget kiegészítő rabbinikus irodalomban annál többet olvashatunk Nimród királyról. Ilyen a talmud is, amiben Nimród zsarnok, kegyetlen, gőgös és istenellenes, illetve azt írják, hogy Jahve (az-az Adonaj vagy Elohim) ellenfele. A héber nyelvben, illetve a zsidó vallásban Jahve a zsidók istene. Azt tudni kell, hogy a Jahve és az egyiptomi Széth isten egy és ugyanaz. Mindkét vallásban, hagyományban ez egy vadszamár fejű lény és többek közt a bosszú istene ("Én, a bosszúálló isten"). Az Ószövetségben Mózesnek is öszvérként jelenik meg Jahve. Az apokrif biblia és Jézus tanításai szerint sem lehet egy isten a bosszúálló. Ez szöges ellentéte Jézus tanításainak, aki a megbocsátó szeretetet hirdeti.

 

Az esszénus tanítások szerint az ószövetségi Jahve valójában Isten ellenfele! Erre való konkrét utalások vannak a Bibliában is! De ezt már bővebben kifejtettem a Jézusról szóló írásomban. Na tehát, Nimród Jahve ellenfele a talmud szerint. Íme, egy szó szerinti idézet a talmudból: "Nimródot az ő istenei már gyermekkorában arra jelölték ki, hogy Jahve ellenfele legyen!" Megemlítik továbbá azt, hogy Nimród egy hétemelet magas tornyot épít és annak tetejéről vív háborút Adonajjal (Jahvével). Ez utóbbi megegyezik a görög és föníciai feljegyzésekkel. A szírek Krisztus utáni gnosztikus iratai szerint a hét szint, hét különböző színben pompázott. Egy káldeusi évkönyv szerint a démonok ura az égben tartózkodott és Nimród elhatározta, hogy háborút indít ellene a torony tetején.

 

Itt felfedezhető az Ószövetség és a magyarság hagyomány közötti konfrontáció. A XIX. században a Pilis-hegységben rögzített hiedelem, néphagyomány szerint Nimród az egyik hegy alatt alszik, és az alvás közben dobogó szíve visszhangzik. Ezt a hegyet úgy hívják, hogy Dobogókő. Ismerős?

 

Szalai Attila