- Pörgősen telnek a napjai, hogyan tudja összeegyeztetni a teendőit?

- Megszoktam, hogy sokszor nem napi nyolc órában dolgozom. Egyebek mellett több mint 21 évig voltam a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, 8 évig az elnökég munkájában is részt vettem, dolgoztam az Európai Kézilabda Szövetség Végrehajtó Bizottságában és a magyar szövetségben is, sőt, érdekvédelmi területen is. Soha nem akartam halmozni a funkciókat, de mindig megtaláltak a feladatok. Igyekszem mielőbb megoldani mindent és eszerint osztom be az időmet, gyakran a hétvégéket is.

- Alpolgármesterként melyek a legfontosabb feladatai?

- A polgármester urat helyettesítem a távollétében, hozzám tartoznak a nemzetközi és a testvérvárosi kapcsolatok, valamint a nemzetiségekkel, illetve az önkormányzataikkal való együttműködés. Úgy gondolom, hogy elengedhetetlen a környező településekkel való szoros kapcsolattartás, amely erősíti a régiót. Természetesen, mint testületi tag számos más kérdéssel is foglalkozom, Óváros képviseletét kiemelt feladatomnak tartom, de a legfontosabb, hogy biztosítsuk a város működéséhez szükséges anyagi feltételeket. Szívesen veszek részt a közéletben, mert kötődöm Százhalombattához, hiszen itt születtem és örülök, ha bármiben segíthetem, jobbá, örömtelibbé tehetem a mindennapokat.

- Szűkebb az idei költségvetés, kevesebb pénzt jut a sportra is. Meghatározták a kiemelt szakágakat. Mire lesz elég a 97 millió forintos pályázati alap?

- Valóban csökkent a keret, 114 millió forint volt az elmúlt években, és ezt mindig kiegészítettük. Kellő körültekintéssel, a prioritás alapján, a lehető legigazságosabban szeretnénk elosztani a pénzt, ezért javaslatomra, áprilisra halasztottuk az erről szóló döntést. Hangsúlyozom, hogy az önkormányzat csak támogatója és nem fenntartója az egyesületeknek. Többen úgy gondolják, hogy ez kötelező, de nem így van. A sport támogatása önként vállalt feladat, amiként állami szinten is. Megjegyzem, most csak a közvetlen támogatásról beszélünk, emellett ilyen célú intézményfenntartásra idén mintegy 700 millió forintot költ a város.

- Melyek a kiemelt sportágak?

- Az eredményesség és az utántpólásnevelés alapján, egyéni sportágban a kajak-kenu - kiváló versenyzőink vannak, az úszás - ifjúsági olimpiai bajnokunk Grátz Benjamin, a lövészet - sok magyar felnőtt és utánpótlás-bajnokkal és a judo - válogatott kerettagokkal. A kiemelten támogatandó csapatsportágak között a tehetséges fiatalokat nevelő vízilabda, Százhalombatta zászlós hajója, a kézilabda, a nagyon népszerű labdarúgás, valamint a kosárlabda szerepel, amely különösen az utánpótlásban eredményes. Az egészségmegőrzés jegyében jelentős a szabadidő- és a tömegsport szerepe is, a FutaBatta, a Batta Bringa vagy a sárkányhajó-versenyek a közösségépítést is szolgálják.

- A Magyar Sportlövők Szövetségének főtitkáraként is összefonódik a munkája Százhalombattával. Hogyan látja a sportág helyzetét városi és országos szinten?

- Battán komoly hagyományai vannak a lövészetnek. Kéri Attila kiválóan irányítja az egyesületet, amely már szinte nem tud új tagokat fogadni, mert kinőtte a lőteret. Remélem, hogy ebben tovább tudunk lépni, de nem azért, mert a szövetség egyik vezetője vagyok, hanem a klub eredményei alapján. Helybeliként is nagyon jó volt látni, hogy milyen magas színvonalon rendezték meg immár harmadszor az országos bajnokságot. Százhalombatta arról állapodott meg a sportági szövetséggel, hogy még egyszer otthont adunk a 10 méteres OB-nak. Más sportágakban is rangos hazai és nemzetközi sportesemények zajlanak a városban, amiben mindig partner volt az önkormányzat, és ez így lesz a jövőben is. A szakág egészét tekintve az a cél, hogy minél több olimpiai kvótát szerezzünk, ami nem könnyű. Nagyon biztató, hogy nyolc éremmel tértünk haza a legutóbbi hollandiai Európa-bajnokságról, amelyen igazi közösségként vett részt a csapat. Különösen nagy teljesítmény, hogy a 14 éves Gáspár Lalita bajnoki címet szerzett, ami előrevetíti, hogy olyan nagy nemzetközi versenyzők kerülnek ki az utánpótlásból, mint egykor a százhalombattai világbajnok és olimpikon, Joó Éva.

- Választókerülete képviselőjeként többször elmondta, hogy szellemi értelemben hidat kell létrehozni Óváros és a többi településrész között. Ez milyen pillérekre épülhet?

- A sajátos település-szerkezetből adódóan némileg külön szigetet képez a városrész, ami nehezíti a fejlődését. Azt szeretném, hogy minden területen felzárkózzon, mert egységében kell kezelni a várost. A legfontosabb teendők között szerepel a közellátás javítása. Négy nagy céggel is tárgyaltam, hogy nyissanak kihelyezett élelmiszerrészleget, azonban elzárkóztak ettől, mert szerintük nem érné meg. Örömteli azonban, hogy két vállalkozó is jelentkezett boltüzemeltetési szándékkal, de erre még várni kell. A tervek szerint a most üresen álló RÉV ABC-t adnánk kezelésbe, amelyet felújítana az önkormányzat. Ehhez azonban meg kell szerezni az ingatlanhoz tartozó földterületet, ami jelenleg állami tulajdonban van. Elindult az erre vonatkozó hivatalos eljárás, és amint befejeződik, kezdődhet a munka.

Szükség lenne gyógyszertárra is, ahol szintén kedvező bérleti díjjal segítenénk a befektetőt. A viszonylag csekélyebb várható forgalom miatt azonban nehéz vállalkozót találni.

A harmadik terület a postai szolgáltatás. Jogosan igénylik a városrészben élők, hogy ott akár egy kisebb egység működjön. Többször egyeztettünk erről az illetékesekkel, azonban a fent említett okok miatt ezt szintén nehéz megoldani. Megjegyzem, az önkormányzat komoly anyagi áldozatot vállalt, amikor a városközpontban új, modern postahivatal nyílt a régi helyett. A szolgáltatás állami monopólium, de nem adom fel, tovább tárgyalok mindenkivel, aki csak tehet az ügy érdekében.

Folyamatos feladatot jelent Óvárosban a csapadékvíz-elvezetés kiépítése, korszerűsítése is. Nagy gondot okoz, hogy sokan szabálytalanul a szennyvízcsatornába engedik az esővizet, amely túlterheli a rendszert. Többször előfordult, hogy az alacsonyabban fekvő területeket elöntötte a szennyvíz, sőt visszaáramlott a lakóházakba, ezért szeretnénk megszüntetni ezt a jelenséget. Fel kell készülni arra is, hogy leomlik valahol a mozgásban lévő löszfal, vagy beszakad az út a feltáratlan pincerendszer miatt. Döntés született arról, hogy a költségvetés függvényében ebben az öt éves ciklusban ki kell szélesíteni a Szabadság utat, amely különösen a temetőnél indokolt. Állandó veszélyt jelent a gyalogosokra nézve Matta-kertben a gyorshajtás, ezért itt a tervek szerint virágládák kihelyezésével lassítjuk majd a forgalmat. Erről több olyan önkormányzattól kértem véleményt, amelyek eredményesen alkalmazzák ezt a módszert. Amennyiben nálunk is beválik, igény szerint városszerte bevezethetjük. A most elfogadott környezetvédelmi koncepcióval összhangban, napirenden van a kerékpárút-fejlesztés, ami az Óvárost és a Duna-partot is érintené. Reményeink szerint Érd Óvárosban is kiépül a bicikliút, és akkor Százhalombattáról könnyen el lehetne jutni Nagytétényig.

Kulturális területen is fel kell zárkóznia Óvárosnak, ezért szeretnék minél több programot szervezni oda. A BKK rendezvényei – például a Szent László napi búcsú - erősítik az aktív közösségi életet, a helyi közösségi ház otthont ad a nyugdíjas kluboknak, kiállításoknak, különféle csoportoknak. A sport is jelen van. Több száz gyerek edz a kiváló feltételeket biztosító focipályán, ahol az öregfiúk és a cserkészek is helyet kaptak.

Szeretném, hogy többen tudjanak ezekről a lehetőségekről. Fontos, hogy a szervezők megszólítsák a városrészben élőket, hogy jobban eljusson hozzájuk az információ. Szerintem kicsit közelebb kell kerülnünk az emberekhez, ezért is gondoltam arra, hogy egy erős csapattal végzem a munkámat, amely részese ennek a folyamatnak.

- Hogyan jött létre ez a tanácsadói testület?

- Az egykori téglagyári futballcsapatot alapul véve, tizenegy taggal jött létre az ÓTT, vagy is az Óvárosi Tanácsadó Testület, amelynek, ha úgy tetszik, én vagyok a csapat kapitánya. A kerület különböző részein élő fiatalabb és idősebb hölgyeket és urakat kértem fel arra, hogy közösen oldjuk meg a feladatokat. A cél az, hogy közvetlen kapcsolatban legyünk a polgárokkal, amiben nagy szerepe van a tagoknak. Folyamatosan informáljuk egymást, de legalább kéthavonta megbeszélést is tartunk. Sportolói múltamból fakadóan is mindig a csapatmunkában hittem. Tapasztalataim szerint minden területen eredményes.

- A nagyobb csapat után végezetül beszéljük a szűkebbről, a családról! Sokáig várt az első unokára, milyennek találja a nagypapa szerepet?

- Fantasztikusnak! Elképzelhetetlen nagy öröm ért bennünket, nem tudok tőle szabadulni. A napokban például úgy terveztem, hogy benézek Mironhoz, azután két órán át "beszélgettünk." Ilyenkor megáll az idő, és szinte megszűnik körülöttem a világ.

- Miért a Miron nevet választották?

- A fiamék döntése, nem akartunk beleszólni. Valamilyen kedves, különleges hangzásban gondolkodtak, így találtak erre a görög eredetű névre. A választást a nagy múltú kultúra és az olimpiai hagyomány is motiválta, talán nem véletlenül.