A meghívott szakember hosszú évek óta segítőként dolgozik. Elsősorban önismereti és társkeresési problémákkal, tanácsadással foglalkozik. Fő kutatási területe a férfi mentálhigiéné, a férfi szerepekhez kapcsolódó problémák.

 

– A férfiasság véleményem szerint a kollektív identitás része és nem pedig szerep – mondta az előadó. A férfiminta pedig sokkal összetettebb annál, mint amit általában hallunk. Az egyes férfi megküzdési módjainak, gesztusainak, az etikett szabályok betartásának és szokásainak összessége. A fiúgyermekek egész kicsi koruktól kezdve nagyon sok szűrőn keresztül sajátítják el ezeket a mintákat.

A tanácsadó rávilágított arra is, hogy nem baj, sőt, általában kifejezetten hasznos, ha egy fiú előtt több férfiminta is áll. Az apán kívül jó példát mutathat számára közeli vagy távolabbi rokon, egy férfi pedagógus, vagy ismerős. A fiúk kamaszkorban, vagy fiatal felnőtt korban úgy gondolhatják, hogy vannak olyan szerepkörök, vagy szokások, amelyekben édesapjuk mintája nem hiteles számukra, vagy nehezen azonosulnak vele. Ilyen esetekben – javasolja a pszichológiai tanácsadó - miután felismertük, engedjük el a problémát, és ne a saját egónkon keresztül nézzük a helyzetet. Lázár Gergely egy jó példát is ismertetett. Az egyik tizenéves kliense például az édesapjával való egyeztetés után, az ő jóváhagyásával kereste fel a szakembert ismerkedési kérdéseiben, problémáiban való tanácsadásra. Az előadáson szó esett arról is, miért nem kapnak a gyerekek férfimintákat. Az okok között fellelhető a napjainkban jellemző csonka család, ahol a gyermekek az anyával maradnak. Az is problémához vezethet, ha egyedülálló nő szül és nevel gyereket, vagy családban élnek, de a szülők túl sokat dolgoznak. A férfimintákkal kapcsolatos problémák megoldásához fűződő legfontosabb kérdés sem maradt megválaszolatlanul. Miért vannak nehéz helyzetben a szülők?

 

- A társadalmi minták torzak ugyan, de sokkal vonzóbbak és intenzívebbek. A sikeres férfiakat mindig társas relációkban ábrázolják: a nők kedvence, a buli királya, a cég vezére. Azt mutatják be férfiasnak, ami nem az – mondja Lázár, aki kedves "tanmesével" szemléltette a különbséget.

 

Rávilágított: a felnőtt férfi meg tud küzdeni az egyedülléttel, a létből fakadó örökös szorongással és félelemmel is. Együtt lehet és kell is élni azzal az érzéssel, amiért félek, akkor is, ha tudom, hogy bármikor megtörténhet az, amitől félek.

 

Az előadás során Richard Rohr négy férfi archetípusát is ismertette a szakember. Eszerint van a király, a harcos, a mágus és a szerelmes. Javasolta, hogy tanulmányozzuk, fiúnk mely tulajdonságokban erős, és melyekben kellene esetleg megerősíteni.

 

Richard Rohr A férfi útja című könyvében így vélekedik: "A legtöbb kultúrában az ember nem születik férfinak, hanem idővel válik azzá. A kultúrák a férfiak serdülőkori és beavatási szertartásait sokkal fontosabbnak tekintették, mint a nőkét. Mintha a menstruáció és a gyerekszülés biológiai tapasztalata elég bölcsességet hozna a nőknek, így inkább a férfiakat teszik próbára, őket korlátozzák, őket érik kihívások, büntetik, szidják, metélik körül, szigetelik el, éheztetik, vetkőztetik le és terelgetik bele az érettségbe. E minta szinte mindenhol jelen van, kivételt csupán az utóbbi idők nyugati kultúrájában találhatunk. A cserkészet, a hittancsoportok és sportklubok próbálták ezt pótolni, bár kevés spirituális hatást értek el."