Gyors iramban robog az életünk, szinte gépiesen tesszük a dolgunkat, egyre kevesebb időt szánunk környezetünk felfedezésére, a természet megismerésére és a mozgásra egyaránt. Kihívást jelent gyermekeinket felállítani a televízió és a számítógép elől, és elindulni a lakás falain kívüli világ "kincseinek" megkeresésére.

 

Létezik azonban egy olyan kincsvadászati lehetőség, ami a rendszeres testmozgást ötvözi az ország és a nagyvilág legszebb természeti jelenségeinek felkeresésével, turisztikai látnivalók megismerésével, ez a geocaching (ejtsd: geokesing, geo=föld, caching=rejtekhely). A játék tizennégy évvel ezelőtt Amerikában indult hódító útjára, Magyarországon pedig 2001. június 24-én helyezték el az első geoládát Pilisvörösvár környékén.

 

De mi is az a geoláda, mit rejt és hol található meg? A Hírtükör kérdésére Halász Csaba és felesége, Jutka mesélte el a játékkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. "A láda egy egyszerű doboz, amiben jegyzetfüzet, toll és néhány apró, mindig cserélődő ajándék található. Rejtekhely lehet egy természeti vagy építészeti érték, műemlék, múzeum vagy egy feledésbe merült kilátó, ahonnan csodás panorámában gyönyörködhet felnőtt és gyermek egyaránt. A ládát elrejtő személyek a helyszín GPS-koordinátáit feltöltik a játék honlapjára (www.geocaching.hu; www.geocaching.com), és rövid leírással, bemutatják az adott földrajzi helyet, a játék többi résztvevője pedig keres, kincset cserél a dobozban, és új élményekkel gazdagodik."

 

"Bizony, nekünk is rengeteg élményt adott és ad a geocaching" – elevenítette fel az emlékeket Halászné. Mindig szerettünk túrázni, ezt a tevékenységet is térképek keresése közben fedeztük fel az interneten. 2008 óta legtöbbször célirányosan indulunk útnak, már itthon megtervezzük azokat a helyeket, amelyeket szeretnénk megismerni. Legtöbbször mindössze húsz-harminc métert kell letérni a megszokott turistaútvonalról, és olyan érintetlen, tiszta természeti környezetben találjuk magunkat, ahova egyébként talán nem jutottunk volna el. Megismerjük a településeknek azokat a pontjait is, amelyek az útikönyvekből legtöbbször kimaradnak, de egy helyi ládarejtő megmutatja nekünk. Sokszor a GPS készülékre sincs szükségünk, egy itthon kinyomtatott térképpel vágunk neki az új tájak felfedezésének.

 

"Ez az egyik legolcsóbb és leghasznosabb sportág" – vette át a szót a családfő. Egy pár strapabíró cipő, a mozgás szeretete, kíváncsiság és egy kicsi kalandvágy kell hozzá. Örök emlék marad, amikor a lányainkkal visszatértünk fiatalságom helyszíneire, és a régi emlékeket így, "újratöltve" mutathattam meg nekik. Arra is már csak nevetve emlékszünk, amikor Csesznek várát – határainkat átlépve – a várfalon keresztül közelítettük meg, és az ötvenedik születésnapi ajándékomat is egy térkép által mutatott útvonalat bejárva kaptam meg a családomtól.

 

A házaspár szeretettel beszélt azokról az új ismerősökről, akikkel útjaik során ismerkedtek meg, és hálásan említették meg azokat a szervezeteket is, amelyekben aktívan tevékenykednek (útjelzéseket festenek, szemetet gyűjtenek) a mai napig.

 

A Halász család felnőtt tagjai úgy gondolják, elsősorban nem azok a geoládákba rejtett apró kincsek (kabalák, matricák, szerencsetallérok) a vonzóak, amelyeket a túrák során találnak, hanem a mozgás és a megismert helyeken szerzett élmények. "Ezzel a fajta természetjárással még a legkisebb gyerekeket is "be lehet csalogatni az erdőbe", és olyan környezetet óvó felnőttekké lehet nevelni őket, akik nem töltik minden szabad percüket a televízió vagy a számítógép előtt. Szívesen megosztanánk élményeinket a százhalombattai érdeklődőkkel, illetve ezúton is köszönjük Vicze Magdolnának, a "Matrica" Múzeum igazgatójának, hogy első saját ládánkat a Régészeti Park területére elhelyezhettük. Ezzel is bemutathatjuk városunk egyik igen érdekes pontját, idecsalogatva a XXI. század játékos kedvű kincsvadászait."