Sokaknak elegük van már az uniós együttműködésből, mi viszont több és nem kevesebb Európa mellett érvelünk. Történelmi távlatokban Európai Egyesült Államot szeretnénk. Európai kormánnyal, kormányfővel, erős parlamenttel, a tagállami állam- és kormányfők Tanácsa helyett a tagországok által egyenlően delegált második parlamenti kamarával. Tudjuk, a javaslat hallatán sokan a nemzetállamok halálának rémképét festik föl. Mi az ellenkezőjét gondoljuk: ahhoz, hogy mindaz, ami magyarrá tesz bennünket, fennmaradjon, erős Magyarország kell, amely tartani tudja a lépést a globális gazdasági, politikai, kulturális versenyben. Ehhez pedig az elkülönülés helyett partnerségre, mind szorosabb és mélyebb együttműködésre van szükség.

 

Ezt az Európát tekintjük a szabadság, a biztonság és a jólét garanciájának. Tapasztalva szabad világunk sérülékenységét, a magyar demokrácia rohamos pusztulását, úgy gondoljuk, hogy sokaknak, sajnos nekünk, magyaroknak is, szükségünk lehet ilyen külső garanciára ahhoz, hogy ne térjünk le a szabadság, az emberi méltóság tiszteletének, védelmének útjáról.

 

Devizahitelben eladósodott családok százezrei tapasztalják, hogy micsoda rettenetes ára lehet annak, ha jövedelmünket forintban kapjuk, kiadásaink egy része pedig euróban merül fel. A pénzügyi világválságot is könnyebben vészeltük volna át, ha az Európai Központi Bank áll mögöttünk. Nem halogatnánk tehát az euró bevezetését.

 

Az EU-országok többsége lebontott minden határt, szabadon közlekednek az emberek, fő szabályként szabad a munkavállalás. Miközben azonban a határok lebomlottak, keletkeztek új akadályok: a szociális félelem és alávetettség. A brit munkás fél a lengyelektől, hogy elveszik a kenyerét, mert ugyanazt a munkát olcsóbban is elvállalják. A magyar munkás viszont joggal háborog, hogy ugyanazért a munkáért harmadannyi fizetést kap, mint egy német. Emberek egymással kapcsolatos szociális félelmeiből új határok keletkeztek.

 

Mi olyan Európát akarunk, ahol az életlehetőségek között nincs áthidalhatatlan távolság, pusztán annak alapján, ki hova született. Ha baloldaliként idehaza a jövedelmi, vagyoni különbségek csökkenéséért küzdünk, miért ne képviselnénk ugyanezt az Unióban is? Közös európai jövedelempolitikát akarunk, hogy azonos munkáért azonos bért kapjanak az emberek. Ez nyilván hosszú küzdelem eredménye lesz, de a leghosszabb út is úgy kezdődik, hogy megtesszük rajta az első lépést.

 

Nem akarjuk, hogy gyermekeink az iskolapadból kikerülve rögtön a munkanélküliséggel szembesüljenek. Meg akarjuk teremteni az európai ifjúsági garanciát, amely 25 éves kor alatt mindenkinek vagy munkát, vagy ösztöndíjjal is támogatott képzést biztosít.

 

Európa nem lehet erős és sikeres a világban, ha polgárai nem értenek szót egymással, és ha el vannak zárva a legfrissebb információktól. Célunk, hogy tizennyolc éves korára minden gyerek szinte anyanyelveként beszéljen még egy európai nyelvet, és tökéletesen tájékozódjék az interneten. Két tannyelvűvé kívánunk ezért tenni minden európai iskolát és minden iskolapadot számítógéppel akarunk fölszerelni, hogy a diákok a tananyag nagy részét idegen nyelven és digitálisan feldolgozott formában tanulhassák.

 

A Demokratikus Koalíció így gondolkodik Európáról. Magyarként Európát védjük, európaiként Magyarországot. Európai parlamenti választási programunk, a DK új, "Uniós Tizenhat Pontja" is erről szól. Azért kívánunk az Európai Parlament tagjaivá válni, hogy mindezt megtehessük. Hogy erős Magyarországot teremthessünk egy erős Európában.

 

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke