A népi kalendárium Mindszent havának nevezi, a protestánsok pedig gyakran a reformáció hónapjának. Október 24-25-el kezdődik a Skorpió hava: Vége a föld termékeny periódusának, halált susog az őszi szél, vigasztalanul esik; a szürke ég, a feketülő táj gyászol. Összegyűlnek az orvos szentek jeles napjai a hónap közeledtével.

A nyári időszámítás vége október utolsó szombatjáról vasárnapra virradó éjszaka, 3 óra. Az időszámítás-váltás a háborús idők szülötte. 1916-ban Amerikában vezették be először az alternatív – nyári – időszámítást. A praktikusnak tetsző ötletet több európai állam, így Magyarország is átvette. A két időszámításos rendszer egészen 1918-ig, a háború végéig hivatalban maradt. 1943-ban és 1944-ben már március végén, illetve április elején beköszöntött az óra szerinti nyár, a következő két évben viszont nem állították át az időmérőt. 1947 és 1949 között megint nyári-téli rend szerint forogtak a mutatók. 1950-től 1953-ig ismét csak egyféle (téli, azaz normális) időszámítás létezett. 1954-től 1956-ig újra hozzáigazították az órákat a Naphoz, azután egészen 1980-ig a hagyományos időszámítás maradt érvényben. 1980 áprilisa óta élvezhetjük ismét az óraigazítás örömeit. A legutóbbi reformra 1996-ban került sor: akkor – már az EU-irányvonalnak megfelelően – szeptemberről október végére tolódott a téli időszámítás kezdete.

Ez a hónap igencsak bővelkedik jeles és emlékezetes napokban: mind néprajzi, mind történelmi vonatkozásban. Az egyik legfontosabb a szüret és a hozzákapcsolódó kultúrkör. A szüret időpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött. Szent Mihálytól (szeptember 29.) Simon-Júdás (október 28.) napjáig. Az Alföld több vidékén Szent Mihály napkor kezdték a szüretet. A Dunántúl nagy részén és Erdélyben Terézia (október 15.), a Balaton és Kőszeg vidékén Orsolya (október 21.), Tokaj-Hegyalján Simon-Júdás (október 28.) napján.

2001 óta nemzeti gyásznap október 6-a, az aradi vértanúk és Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzésének napja. Október 23-án emlékezik az ország az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire és mártírjaira. Ezen a napon kiáltották ki 1989-ben Magyarországon a köztársaságot.

Október esetében folytatnám a nosztalgiázást. Szemezgetve a Városi Archívum gyűjteményéből vegyük sorra, hogy a várossá alapítás első évtizedében milyen események történtek ebben az őszi hónapban városunkban. Minden esetben megtartottam az eredeti szóhasználatot.

1970. október 9. Megkezdődött a Barátság II. átvezetése a folyón: a folyóág medrébe vájt árokba fektették az Algyő-Százhalombatta olajvezeték és később megépítendő termékvezeték szakaszát.

1971. október 13. Megszűnik az ivóvízgond: A IV. ötéves terv keretében 1971-ben elkezdik az óváros, 72-ben az újtelep, 73 tavaszán pedig Dunafüred közművesítését.

1972. október 13. A legnagyobb szivattyú. A százhalombattai erőmű megrendelésére a Ganz-MÁVAG-ban elkészült az eddig gyártottak közül a legnagyobb hűtővízszállító szivattyú.

1973. október 19. A kamaszruhás város. A városra legjellemzőbb adat az, hogy lakóinak átlagéletkora 27 év. A nők foglalkoztatottságának aránya kicsi, mert a nők fele 20-24 éves, s közülük sokan gyermekgondozási segélyt vesznek igénybe.

1974. október 18. Kis ABC-áruház nyílt a DKV-ban. A Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat összefogásából 280 négyzetméter alapterületű kis ABC áruházat nyitottak meg. Az épületet a DKV biztosította.

1975. október 30. Könnyűipar Százhalombattán. Százhalombatta egyetlen, nőket foglalkoztató könnyűipari üzeme a Ruhaipari Szövetkezet részlege, amely 1967 óta üzemel a Dunai Hőerőmű barakktelepén. A DKV és DHV üzemeiben dolgozók feleségeiknek jut itt munka.

1976. október 21. Vendégek az NDK-ból Százhalombattán. A százhalombattai városi tanács meghívására érkezett az NDK- beli Sed járás első titkára, Werner Krause és Schwedt város főpolgármestere Klaus Dieter Hahn.

1977. október 16. A negyedik ötéves tervben 788 célcsoportos és 471 OTP-munkáslakás épül Százhalombattán. Ebben az évben 172 tanácsi és 28 OTP-lakást adnak át, elsősorban fiatal házasoknak és nagy családosoknak.

1978. október 15. Százhalombattán a TEHAG-nál megkezdődött az őszi lehalászás. Mintegy hétmillió egynyaras halivadékot halásznak le, s szállítanak különböző halgazdaságok részére.

1979. október 15. Huszonöt millió forintos beruházással kenyérgyár építését kezdik a napokban Százhalombattán. Naponta ötven mázsa kenyeret és 30 féle péksüteményt készítenek a Nyugat-Pest megyei Sütőipari Vállalat legújabb pékségében.

1980. október 21. Naponta hétezren ebédelnek. A négy nagykonyha mellett több úgynevezett kisebb tálaló konyha van a városban, így például a halszaporító gazdaságnál, a 26-os Építőipari Vállalatnál, a szakorvosi rendelőintézetben.

A lista természetesen nem teljes, hiszen igen nagy anyagról van szó. Aki szeretne bővebben olvasni a város történetéről, látogasson el kedden és csütörtökön a Hamvas Béla Városi Könyvtár Városi Archívumába, ahol is 10-től 18 óráig szeretettel várom az érdeklődőket!

Kovács Edina történész

Hamvas Béla Városi Könyvtár

Városi Archívum