A csaknem négymillió háztartást érintő rezsiköltség-csökkentésről a kormányszóvivő korábban azt mondta, a szolgáltatóknak kell viselniük a terheket. A kormány Fónagy János államtitkár vezetésével egy négytagú bizottságot is létrehozott a lakossági energiaárak tízszázalékos csökkentésének nyomon követése érdekében. 2002 és 2010 között több mint kétszáz százalékkal emelkedett a gáz, száz százalékkal pedig a villany ára, a magyar családokra így irreálisan magas teher nehezedik a rezsiköltségek miatt.

 

Éves szinten 10-20 ezer forintot is jelenthet a családoknak a csekkadó, amit a legtöbb bank jelentős mértékben áthárít. Igaz, a folyószámlák között eddig is óriási különbségek voltak, de mostantól még nagyobb figyelmet igényel a legmegfelelőbb megtalálása. Akkor sem érdemes hátradőlni, ha már megtaláltuk a legjobbat, hiszen bármikor változtathatnak a bankok. Az illeték általános kulcsa 2 ezrelék, ami minden elektronikus pénzügyi tranzakciót érint. A készpénzfelvételt ennél nagyobb mértékben, 3 ezrelékkel sújtja az állam.

 

Az Mt.-ről szóló törvényt - amely 1992-es elődjét váltja fel - még 2011 decemberében fogadta el a parlament, s a legtöbb rendelkezése már 2012 júliusával hatályba lépett. Ugyanakkor csak 2013. január elsejétől hatályosak a többi között a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra, a szabadságra, illetve annak kiadására, valamint a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések. Az új Munka törvénykönyve szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ezen foglalkoztatás időtartama évente maximum 44, beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra lehet. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. A munkavállaló munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Az alapszabadság húsz nap marad, a munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkoruk alapján fokozatosan növekvő számú, de legfeljebb tíz nap pótszabadság jár, fennmarad a gyermekek után járó pótszabadság, de új elem, hogy 2013. január elsejétől igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz. A munkavállalóknak 16 évesnél fiatalabb gyermekük után jár pótszabadság: egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, ennél több után pedig hét munkanap pótszabadság jár. Az apának a gyermeke születését követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár. Az életkor szerinti pótszabadságtól kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni.

 

A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk. A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama tizennégy napot összefüggően elérjen. Kollektív szerződés rendelkezhet arról, hogy a szabadság negyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató. Az új Mt. szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.

Megszűnik az átlagkereset; ahol a régi Mt. szerinti átlagkereset járt volna, ott helyette távolléti díjat kell fizetni. A távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult. A munkavállalót távolléti díj illeti meg a többi között a szabadság, a kötelező orvosi vizsgálat időtartamára, valamint hozzátartozója halálakor két munkanapra. A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár.

 

Akár 40 ezer forintos pénzbírsággal is büntethetik a mikrochippel nem rendelkező, négyhónaposnál idősebb kutyák gazdáit a január elsejétől életbe lépő, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet módosításának értelmében. Az egyedi azonosítóval még nem rendelkező állatok gazdáinak január elsejéig kellett elvégeztetniük az állatorvosi beavatkozást, amely során egy rizsszem méretű elektronikus szerkezetet (transzpondert) ültetnek a kutya nyakába. Az oltáshoz hasonló, pár perces művelet lehetővé teszi a kutyák azonosítását, megkönnyíti nyilvántartásukat, könnyebb lesz az elveszett, ellopott állatok nyomára bukkanni, így csökkenhet a kóbor ebek száma is. A chip behelyezésének költségét az Állatvédelmi Törvény 3500 forintban maximalizálta. Az összeg magában foglalja a transzponder és a beültetés díját, valamint az országos eb-adatbázisba való regisztrációt. Nem tartalmazza azonban az állat előzetes vizsgálatának díját, így a beavatkozás költsége akár 9000 forintig jelentős eltéréseket mutathat. A későbbi adatmódosítások már ingyenesek.

Januártól minden állatorvosnak ellenőriznie kell, hogy a hozzá kerülő kutyák rendelkeznek-e transzponderrel. Amennyiben nem, fel kell ajánlani a gazdának. Ha nem járul hozzá, az állatorvosnak jelentenie kell. Ezután a hivatal felszólítja az állattartót, hogy tegyen eleget kötelezettségének. Amennyiben ez nem történik meg, felelősségre vonható, és akár 40 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható.

 

A helyi, városi bíróságok ezentúl járásbíróságként működnek, a fővárosi kerületi bíróságok viszont megőrzik eddigi elnevezésüket. Nem változott a helyi bíróságok száma, székhelye és illetékességi területe, az elnevezés azonban — a fővárosi kerületi bíróságokat leszámítva — a bíróság székhelyéül szolgáló település nevéből és a járásbíróság megnevezésből tevődik össze. Például a jelenlegi Budaörsi Városi Bíróság helyett január 1-jétől Budaörsi Járásbíróság lesz.

 

A január 1-jétől létrejövő egységes szervezetű közigazgatási és munkaügyi bíróságok a fővárosban, illetve megyénként működnek majd, jobbára a törvényszéki székhelyen. A munkaügyi bíróságokkal való intézményi egyesülés nyomán - a munkaügyi perekhez hasonlóan - a közigazgatási perekben is a törvényszékek járnak majd el másodfokon. Az új bíróságok a jogelőd munkaügyi bíróságokon működnek tovább, a kezelőirodák is változatlanul az ügyfelek rendelkezésére állnak, akinek pedig folyamatban lévő ügye van, az külön értesítést kap az eljáró bíróságtól.

 

Január 1-jétől működik az elektronikus bírósági kommunikáció és ügyfélkapcsolat, amelyet a törvényszékek elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyekben választhatnak az ügyfelek. Ezekben az ügyekben az interneten - hivatali időn kívül, személyes megjelenés vagy postai út nélkül - lehet joghatályos beadványokat, például keresetet, különféle kérelmeket a bírósághoz intézni. Kézbesítési vélelem áll be akkor, ha a fél a bírósági iratot az elektronikus kézbesítési tárhelyén való elhelyezést követő öt munkanapon belül nem veszi át. Valamennyi eljárás esetében szabály, hogy a határidőkbe nem számít be az a nap, amelyen a kézbesítési rendszer legalább négy órán át nem működött.

Január 1-jétől az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat már elektronikus úton is kezdeményezhetik a polgárok, az új rendszer a tervek szerint kényelmesebb, gyorsabb lesz, mint a hagyományos, papír alapú ügyintézés. A program lényege, hogy a kérelmeket és a terveket januártól - az ügyfélkapun belépve - az interneten is be lehet nyújtani, az ügyek kezelése pedig elektronikus úton történik. A hatósági ügyintézés során az ügyintézők az úgynevezett ÉTDR-rendszerben (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) tárolt elektronikus adatok alapján döntenek. Az új rendszer lehetőséget ad egyebek mellett a határidő-hosszabbítási és a jogorvoslati eljárások kezdeményezésére is.

 

Állami fenntartásba kerültek január 1-jével az eddig önkormányzati köznevelési intézmények, amelyek ezzel beolvadtak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba. Az iskolák feladatainak ellátását szolgáló ingó- és ingatlanvagyon - ideértve a taneszközöket, továbbá az intézményben lévő más eszközöket és felszereléseket is - szintén a központ ingyenes használatába, illetve kezelésébe került.

Az állami intézményfenntartó foglalkoztatott állományába tartoznak az idei évtől a pedagógusok, valamint az oktató és nevelő munkát közvetlenül segítő közalkalmazottak is. A törvény alapján ugyanakkor munkavégzési helyük a tanítási év végéig nem változtatható.

 

Állami fenntartásba kerülnek a szociális és gyermekvédelmi intézmények, de az idősek és a hajléktalanok ellátása továbbra is kötelező önkormányzati feladat marad.

 

Egységes és egyszerűbb rendszerben működik január 1-jétől a fogyatékosok és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. Az átalakításnak köszönhetően hétezerrel nő a támogatott foglalkoztatottak száma, így már több mint 30 ezren dolgozhatnak az akkreditációs tanúsítványt szerzett 326 vállalkozásnál. Az új rendszer lényege, hogy az azonos fogyatékosságú munkavállalók után ezentúl azonos támogatást kapnak a munkáltatók, akik közül többen arra is vállalkoztak, hogy a megváltozott munkaképességűek egy részét - például képzésekkel - néhány év alatt visszavezetik a nyílt munkaerőpiacra. Az új rendszer eleme marad a rehabilitációs kártya, amelynek előnye, hogy az érintett cégeknek nem kell befizetniük a 27 százalékos szociális adót.

 

Az adómérték maximuma magánszemélyek esetében hívószámonként havi 700, míg egyéb hívószámok esetében hívószámonként havi 2500 forint, míg 2012-ben magánszemély esetében 400, illetve egyéb hívószámok esetében 1400 forint volt.

 

Új adónemként kerül be az adórendszerbe. A közterületen és bizonyos esetben a közterületnek nem minősülő földrészleten elhelyezett távhő, víz-, csatorna-, földgáz-, villamos energia-, hírközlési vezetékek után kell fizetnie a szolgáltatónak. Alapja a közművezeték nyomvonalának hossza, mértéke 125 Ft/minden megkezdett méter után.

 

Júliustól bevezetésre került az elektronikus, használatarányos útdíj.

 

2013 számos változást hoz a fővárosi tömegközlekedésben is. Megújul a járműpark: januárban a használtan vásárolt Volvo és Mercedes Citaro autóbuszok, májustól az újonnan vásárolt Citarók állnak forgalomba, az elavult ZIU-9-es trolibuszokat a korszerűbb, akadálymentes MAN típusú trolibuszok váltják. A BKK új bérlettípusokat vezetett be. Nőnek a jegy- és bérletárak, kivétel a nyugdíjas és tanuló bérleté. Egyszerűsödik a bérlethasználat. Januártól nincs szükség fényképes bérletigazolványra, a személyi igazolvánnyal vagy a jogosítvánnyal is használhatóak lesznek a bérletek.

 

2013-tól a vonaljegy 350, a tíz darabos gyűjtőjegy 3 000, a 24 órás Budapest jegy 1 650, a tanuló havibérlet 3 850, a nyugdíjas pedig 3 700 forintba kerül.  

 

(Forrás: www.penzcentrum.hu, Budapesti Közlekedési Központ)