2021. április 18. - Andrea napja
Vasárnap
Min:5°
Max:10°
Hétfő
Min:5°
Max:9°
Kedd
Min:5°
Max:12°
Szerda
Min:6°
Max:16°
Csütörtök
Min:7°
Max:16°
EU info
Figyelem! Ez a tartalom több mint öt éve került fel a honlapra, emiatt előfordulhat, hogy már nem időszerű.
A Miniszterelnöki Hivatal európai uniós hírlevele
2005-09-04 - 2005. szeptember 1.

I. HÍREK, ELEMZÉSEK

REACH

Az egyik legfontosabb aktuális szabályozási reform az úgynevezett REACH, mely a vegyiparral foglalkozik. A lényege dióhéjban annyi, hogy a gyártóknak nagyobb volna a felelősségük, ami a piacra került termékek egészségügyi, fogyasztóvédelmi hatását illeti. Az új szabályozás létrehozna egy uniós vegyi ügynökséget, ahol a vállalatoknak regisztrálniuk kellene termékeiket, demonstrálandó, hogy azok nem ártalmasak a környezetre és a fogyasztókra. A REACH jelenleg első olvasatában van, és heves vita tárgya a környezetvédelmi és az ipari lobbi közt. Aktuális szakértői vélekedések szerint a reform minden kétséget kizáróan számottevően – de nem katasztrofálisan – megnövelné az európai gazdaság szempontjából igen fontos vegyipar terheit. Az adminisztratív terhek növelése és egy-egy termék kiszorulása a piacról elsősorban a kis- és középvállalkozásokat érintheti súlyosan. Magyarország, viszonylag jelentős és sok kkv-t foglalkoztató vegyipara miatt nyakig érintett az ügyben. A Tanács várhatóan év végén vagy jövő év tavaszán, a Parlament pedig ősszel szavaz a REACH-ről. A brit elnökség különösen a szívén viseli a vegyipari reformot, több miniszter – például Gordon Brown, a pénzügyi tárca feje és Margaret Beckett környezetvédelmi és agrárminiszter – is több ízben kiemelte London azon törekvését, hogy a következő hetekben, hónapokban újabb lendületet vigyen a REACH-irányelv elfogadtatásának folyamatába.

Biztató parlamenti vita

A Parlament egyébként a tervek szerint már szeptemberben szavazna a jelentésről, melynek raportőre Guido Sacconi (szocialista, olasz). Eddig több mint 1200 módosító indítvány érkezett be a képviselőktől, Sacconi egyelőre ezeket próbálja csoportosítani és egyszerűsíteni. De öt fő kérdést máris sikerült rendezni: az elv, miszerint a felelősség a gyártóé; a javasolt uniós ügynökség (az Európai Vegyi Ügynökség) szerepe és felépítése: az EP nagyobb szerepet és függetlenséget szán a szervnek, amelynek feladata az anyagok regisztrációja lesz. Továbbá: a tagállamoknak és az ügynökségnek ötévente kellene jelentést készíteniük, a Bizottság által javasolt tíz helyett; eljárás arra, hogy hogyan lehet elkerülni a fölösleges és önismétlő állatkísérleteket, illetve hogyan lehet általában csökkenteni az állatkísérletek szerepét; valamint az egy anyag, egy regisztráció (OSOR) elve, miszerint azokat a vegyületeket, amelyeket többen is előállítanak, együtt regisztrálják a vállalatok, mert így olcsóbb. A képviselők ugyanakkor nem tennék ezt kötelezővé, valamint a legérzékenyebb információkat külön is a regisztrációs ügynökség tudomására lehetne hozni, bizalmi okokból.

A nyitott kérdések közül – és még sok van – az egyik legfontosabb az anyagok mérésének mikéntje: csak mennyiséget mérjenek, vagy vegyék figyelembe az anyagok veszélyességét is a regisztrációs rangsorolásnál. A legtöbben, így a raportőr is, a kettő keverékét javasolják. Külön szabályok vonatkozhatnak a rendkívül kis mennyiségben (1-10 tonna) előállított anyagokra, a kis- és középvállalkozások védelme érdekében, mert a REACH-csel járó extra adminisztratív feladatok őket érinthetik a legsúlyosabban.


Haladás a Tanácsban is

Nem haladnak rosszul a tárgyalások az uniós vegyipari reformok ügyében a tagállamok képviselői közt sem. Párhuzamosan az EP-ben zajló jogalkotási munkával a tagállamok kormányképviselői is némi haladásról tudnak beszámolni, ami az Európai Unió új vegyipari szabályozását illeti. A Huszonötök környezetvédelmi miniszterei június végén tárgyaltak a Tanácsban a reformról, elsősorban az új Európai Vegyi Ügynökség feladataira és különösen az egyes vegyi anyagok engedélyezésére fókuszálva. Ezekben a kérdésekben nagyjából egyetértés van:

- Mire terjedjen ki pontosan a kötelező autorizáció: a legveszélyesebb vegyületeknek, ideértve a CMR-eket, a PBT-ket és vPvB-ket, rajta kell lennie a listán. A listán egyelőre nem változtattak, bár néhány delegáció bővíteni akarta: Ausztria és Németország azokat az anyagokat is idesorolná, amelyek allergiát okoznak, a britek pedig azokat is, amelyek felboríthatják a hormonrendszer egyensúlyát. A listán mintegy 1500 anyag van, de mivel regisztrálásuk és jóváhagyásuk hosszú folyamat, nem fognak eltűnni azonnal a piacról.

- A listát jó előre nyilvánosságra kell hozni, hogy az európai vegyipar tudja, mire számíthat. Páran attól tartottak ugyanakkor, hogy ez a lista „feketelistává” válhat.

- A vegyi anyagok engedélyezésekor mindig figyelembe kell venni az alternatív anyagokat és technikai megoldásokat, amelyekkel a betiltandó vegyületeket esetleg be lehet cserélni. Ez a vélemény tovább megy, mint az Európai Bizottság eredeti javaslata, mert az csak a kockázattal foglalkozik az engedélyezés során, az alternatívákat csak később vizsgálná meg.

- Az engedélyezés nem húzódhat el, és időnként felül kell vizsgálni, ezzel is ösztönözve az innovációt. Ugyanakkor az egyes anyagok megvizsgálásáról és jóváhagyásáról eseti alapon kell a majdani Európai Vegyi Ügynökségnek döntenie.

A cél, hogy decemberre, de legkésőbb 2006 első felében politikai megegyezés szülessen a reform körvonalairól. Utána az EP-nek és a Tanácsnak a második olvasatban össze kell hangolnia saját változatait a jogszabályról.


Inkább a kkv-kat fenyegeti az új vegyipari szabályozás

Egy április végén nyilvánosságra hozott tanulmány némileg gyengíti az új vegyipari szabályozás ellen lobbizó ipari szervezetek érveit. A régóta várt hatástanulmányt az ipari érdekképviseletek megbízásából készítette a KPMG tanácsadó cég, és a vegyiparra, az autógyártásra, a csomagolóiparra és a vas-, cement- és papírgyártásra koncentrál elsősorban. Az elektronikai ipar kapcsán végzett vizsgálódások eredményeit később hozzák csak nyilvánosságra, mert még nincsenek készen. „Minden résztvevőnek bizonyítja ez a tanulmány: mindent megtettünk, hogy alaposan megvizsgáljuk, milyen hatása lesz a REACH-nek” – kommentálta Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi uniós biztos. „Az eredmények megnyugtatóak – a REACH költségei elviselhetőek.”

A tanulmány azt a következtetést vonja le, hogy nincsen igazi bizonyíték arra az állításra, amit az ipari lobbi egy része gyakorta hangoztatott, és ami szerint a vegyi anyagok regisztrációs költségeinek növekedését eredményező REACH akkora pluszterhet ró a vállalatokra, hogy az sok anyag piacról való kivonásához fog vezetni. Nem bizonyított legalábbis ez az állítás a 1000 tonnánál nagyobb volumenű anyagok esetében, míg az ez alatti mennyiségben forgalmazottak egy részénél elképzelhető, hogy a forgalmazás nem fogja többé megérni, vagy legalábbis kevésbé. A jelentés szerint ez nem jelenti szükségszerűen ezeknek az anyagoknak az elvesztését, mert a nagy felhasználás miatt (például autóipar) a gyártók mindenképpen arra fognak törekedni, hogy portfoliójukban hagyják e termékeket – a tanulmány szerint ideértve azokat is (állítólag nincs sok ilyen), amelyek „helyzete piaci szempontból kevésbé biztosított a REACH bevezetése után”.

A tanulmány azonban egyértelműen megerősíti azt az aggodalmat, miszerint az európai – és mindenképpen a magyar – vegyipar egyébként igen nagy részét adó kis- és középvállalkozások számára jelentheti a legnagyobb problémát a REACH. Hiszen minden extra költséggel és bürokratikus-adminisztratív nehézséggel járó szabályozást nekik a legnehezebb menedzselniük, kigazdálkodniuk. Vannak olyan kkv-k, amelyek egészen komoly pénzügyi nehézségekkel szembesülhetnek a REACH-nek „köszönhetően” – írja a KPMG jelentése. A jelentés szerint ugyanakkor az ágazat egy jelentős része nem utasítja el csípőből az új szabályozást, annak előnyeit is látják, elsősorban a jobb információáramlást gyártók és vásárlók között, és az ebből fakadó nagyobb üzleti bizalmat, hitelt.

Támogatásáról biztosította a REACH-et az Európai Építőipari Szövetség (francia rövidítése alapján a FIEC). Az érdekvédelmi szervezet első pillantásra talán meglepő módon az elsősorban fogyasztó- és egészségvédelmi aggályok enyhítését célzó szabályozás további szigorítását javasolja, tekintve, hogy az építőiparban dolgozók rengeteg veszélyes vegyülettel érintkezhetnek. A FIEC a jobb információ-megosztás mellett ezért az olyan vegyületek fokozatos forgalomból való kivonását is támogatja, amelyek „nagyon nagy [egészségügyi] aggodalomra adnak okot”, legalábbis majd akkor, amikor kifejlesztenek olyanokat, amelyek kevésbé veszélyesek az egészségre.


Környezetvédelem

Felszín alatti vizek

Négy tagállam, köztük Magyarország ellenkezése dacára június végén a Tanács elfogadta a felszín alatti vizek védelméről szóló direktívát. Az új jogszabály értelmében a felszín alatti vizekre a nitrátok és a rovarirtószer-maradványok tekintetében ugyanolyan minőségi követelményeket írnak elő, mint a felszíni vizekre. Az intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló, vagy nitrátérzékenynek tekintett területeken a hatóságoknak közbe kell avatkozniuk, ha a felszín alatti vizek nitráttartalma literenként az 50 milligrammot meghaladja. Magyarország, Németország, Olaszország és Svédország azonban az irányelv elfogadása ellen szavazott, mert szerintük az EU-nak más szennyezőanyagokra is kötelezően betartandó határértékeket kellene előírnia, nemcsak a nitrátokra és a rovarirtószer-maradványokra. A Bizottság szerint azonban nem gyengíti a direktívát az a megoldás, hogy a többi szennyezőanyagra a szubszidiaritás jegyében a tagországok maguk állíthatják fel saját határértékeiket. „Ez a rugalmasság (…) inkább segíti a tagállamokat, hogy a beazonosított környezeti kockázatokra összpontosítsanak” – szögezi le a megállapodást üdvözlő bizottsági közlemény.

Az új irányelv célja, hogy teljessé tegye a közösségi vízvédelmi rendszert, s kiegészítse a felszíni vizek védelméről szóló direktívát. Felszólítja a tagállamokat, hogy rendszeresen kövessék figyelemmel a felszín alatti vizek összetételét és törekedjenek arra, hogy „jónak” nevezett kémiai állapotban maradjanak. Ez összhangban van a vízvédelmi keretirányelvvel, amely 2015-re az EU valamennyi vízkészletére előírja, hogy „jó” állapotban legyenek. A tagállamok kötelezettsége az is, hogy fellépjenek a szennyezésekkel szemben. Az Európai Környezetvédelmi Iroda (European Environmental Bureau) még a tanácsi szavazás előtt élesen kritizálta a formálódó kompromisszumot, amely szerinte egyértelműen visszalépést jelent a közösségi szintű környezetvédelmi politikában. A 140 európai környezetvédelmi civil szervezetet összefogó EEB szerint egyes tagállamok ahelyett, hogy megvédenék a felszín alatti vizeket, inkább utólag próbálják meg szankcionálni a szennyezéseket. „Ez botrányos”, tekintve, hogy ha egyszer a szennyezés bekerül a vizekbe, akkor hosszú évtizedekre, esetleg évszázadokra van szükség a megtisztításukhoz – közölte az EEB. A civil szervezet szerint az is aggályos, hogy számos kivételt is megfogalmaz a direktíva.


Fürdővizek

A tengerparti fürdőhelyek vízminősége kevés okot ad a panaszra, a tó- vagy folyóparti strandok közül azonban minden tizedik nem felel meg a közösségi előírásoknak. Az új tagállamokban egyenesen minden második kijelölt fürdőhelyről elmondható ez. Sztavrosz Dimasz illetékes biztos csak részben mondta magát elégedettnek a természetes fürdőhelyek vízminőségéről közzétett idei bizottsági jelentés eredményei kapcsán. A tengerparti strandok 96,7 százaléka ugyanis megfelel az előírásoknak, bár egyes tagállamokban az arányt nem a vízminőség emelésével, hanem a standardokat nem teljesítő fürdőhelyek bezárásával sikerült csak javítani. Márpedig Dimasz szerint nem csupán a kifogástalan vízminőség lenne fontos, hanem az is, hogy a nyári hőségben minél több helyütt megmártózhassanak az uniós polgárok a hűs habokban. Ezért a Bizottság azt tervezi, hogy a standardokat nem teljesítő fürdőhelyeket bezáró, vagy azokat más módon a közösségi szabályozás hatálya alól kivonó tagállamokat kérdőre vonja.

Rosszabb a helyzet a folyó- és tóparti, vagy csatornák melletti fürdőhelyek, egyszóval a nem tengerparton kijelölt strandok esetében. Itt ugyanis a tavalyi 92,3 százalékról 89,4 százalékra esett a minőségi mutatóknak megfelelő fürdőhelyek aránya, ami elsősorban az új tagállamok megjelenésének tulajdonítható. Abban a hat tagországban, amelyek határidőre elküldték adataikat Brüsszelbe (Ciprus, Csehország, Észtország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia), az édesvizi strandoknak csupán 46 százaléka teljesíti az előírásokat. Málta és Lengyelország csak részleges adatokat szolgáltatott, Lettország és Magyarország pedig egyáltalán nem küldte el az adatokat Brüsszelbe – közölte a Bizottság. A nyilvános fürdőzésre kijelölt természetes strandok vízminőségére határértékeket felállító 76/160/EK direktíva felülvizsgálata egyébként folyamatban van, az Európai Parlament a közelmúltban fogadta el második olvasatban a határértékeket szigorító módosítást.


Natura 2000

Az Európai Parlament márciusban fogadott el egy nem kötelező érvényű jelentést a Natura 2000 uniós környezetvédelmi programról, amely az Európai Bizottság által javasolt finanszírozási elképzeléseken túl azt javasolja, hogy hozzanak létre egy külön közösségi alapot a program finanszírozására. Az eredeti bizottsági elképzelés szerint a programot a strukturális és vidékfejlesztési alapokból, valamint az úgynevezett Life+ alapból kellene pénzelni. (A Natura 2000 50-50 százalékos társfinanszírozással működik a közösség és az érintett állam közt.) A jelentés, amely nem kötelező érvényű, ugyanakkor nem teljesen egyértelmű: a képviselők olyan módosító indítványokat is megszavaztak az eredeti jelentéshez, amelyek éppenséggel az Európai Bizottság finanszírozási elképzeléseit támogatják. A végső döntést a finanszírozás módjáról és a pénz mennyiségéről a tagállamok fogják meghozni, a következő pénzügyi időszakról folyó tárgyalások keretein belül.

„Számunkra azért különösen fontos ez a közösségi program, mivel Magyarország területének 21 százaléka a Natura 2000 védettsége alá esik. Magyarországon ma még több a természeti érték, mint a túliparosított nyugati országokban” – mondta Hegyi Gyula, a dosszié felelőse a szocialista frakció részéről. Hegyinek azt a módosító indítványát elfogadta a plénum, miszerint a Natura 2000 alapokat a védett terület és a biodiverzitás arányában osszák meg a tagállamok közt (történetesen mindkét szempont kedvez Magyarországnak). Azt a javaslatát azonban elutasították, hogy a 2007-2013-as költségvetésben máris kössenek le 21 milliárd eurót erre a célra. Olajos Péter, a Néppárt illetékese amellett érvelt a plenáris vitában, hogy a Bizottság által javasolt, úgynevezett integrált finanszírozási megközelítés nem elégséges, mert a strukturális és vidékfejlesztési alapok nem elsősorban erre a célra valók, és nem is biztos, hogy elégségesek.

A Natura 2000 az Európai Unió egyik természetvédelmi projektje. Célja környezetvédelmi területek védelme és a biodiverzitás csökkenésének megállítása a 2010-ig szóló göteborgi környezetvédelmi stratégia keretében. A kibővült Európa Unió területének mintegy 17 százaléka minősül természetvédelmi területnek, bár a kijelölés még nem zárult le. Magyarország területének 21 százaléka természetvédelmi, Natura 2000 terület. A kijelölést az úgynevezett élőhely-irányelv (EGK/43/92) és a madárirányelv (EGK/409/79) szabályozza. Az így kijelölt területekre a tagállamok környezetvédelmi és vidékfejlesztési célokra támogatást igényelhetnek a Natura 2000 program keretein belül. Mivel a 2007-2013-as költségvetés még nincs kész, nem tudni, hogy pontosan mennyi pénz lesz a következő pénzügyi időszakban, de az Európai Bizottság legalacsonyabbnak tekintett számítása szerint mintegy évi 6,1 milliárd euróról van szó.


Új klímaprogram

Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos júniusban bejelentette, hogy az EU jelenleg egy második klímaprogramon dolgozik, amely várhatóan összhangban lesz a 2012 utáni időszakra szóló ambíciózus célkitűzésekkel. Dimasz közölte, hogy ősszel új fázisba lép az Európai Éghajlatváltozási Program (ECCP). Egyelőre még nem világos, hogy pontosan milyen intézkedéseket tartalmaz az új program, ám az energiahatékonyságra, a technológiai transzferre, a klímaváltozásokhoz való alkalmazkodásra vonatkozó új politikai kezdeményezések, valamint a kiotói jegyzőkönyv úgynevezett rugalmas mechanizmusainak erőteljesebb használata a program részét képezik majd. Az atomenergia jövőbeni szerepét firtató kérdésre a biztos elmondta: a tagállamoknak maguknak kell eldönteniük, hogy klímastratégiájuk részeként akarnak-e új atomerőműveket építeni. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az európai közvélemény elutasító a nukleáris energiával szemben. A környezetvédelmi biztos rámutatott arra is, hogy az atomhulladék kezelése, valamint az erőművek magas gazdasági költségei még megoldatlan problémát jelentenek. Sztavrosz Dimasz egyúttal reményének adott hangot, hogy a november 28-a és december 9-e között megrendezésre kerülő montreáli COP11-konferencián a résztvevők kötelezettséget vállalnak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló új nemzetközi tárgyalások megkezdésére.


Emissziókereskedelem

Az Európai Bizottság áprilisban elutasította az Egyesült Királyságnak a széndioxid-kibocsátási kvóta növelésére vonatkozó kérését. Az Egyesült Királyság nemzeti allokációs tervét (NAT) Brüsszel már tavaly júliusban jóváhagyta, 736 millió tonna széndioxid kibocsátását engedélyezve az ország ipara számára a 2005-2007-es időszakban. Novemberben azonban London kérelmet intézett a Bizottsághoz, amelyben a nemzeti kvóta 756 millió tonnára növeléséhez várt jóváhagyást. Ezt utasította el áprilisban hivatalosan is Brüsszel. A brit kormány közölte, hogy megtámadja a bizottsági határozatot az Európai Bíróságon. Addig is azonban, amíg a luxemburgi törvényszék meghozza ítéletét, tartja magát a 736 milliós kvótához. Brüsszel egyébként a módosított cseh nemzeti allokációs terv ügyében is döntött, s további feltételek nélkül elfogadta azt. Prága először 323,64 millió tonna széndioxid kibocsátási jogát szerette volna szétosztani a cseh cégek között, de a bizottsági intésre 292,8 millióra csökkentette ezt a mennyiséget. A brüsszeli jóváhagyást követően a cseh kormány most megkezdheti a kibocsátási engedélyek kiosztását a szennyező vállalatok között. A Bizottság eddig 23 tagállam NAT-ját fogadta eddig el, már csak Görögország és Olaszország terve vár jóváhagyásra.

Január elsejétől mindamellett Magyarországon is megindulhatott az üvegházhatású gázok kereskedelme, miután az Európai Bizottság az utolsó pillanatban jóváhagyta a szennyezési kvótákat a nagy energiatermelő és -fogyasztó létesítmények között kiosztó magyar allokációs tervet. A magyar NAT-ot négy másik országéval együtt még december utolsó napjaiban hagyta jóvá az Európai Bizottság. A ciprusi, a magyar, a litván és a máltai terv kapott zöld utat Brüsszeltől, miközben a spanyol forgatókönyv végleges jóváhagyását bizonyos technikai változtatásoktól tette függővé a Bizottság. Ezzel eldőlt, hogy négy tagállam – Csehország, Lengyelország, Görögország és Olaszország – kivételével valamennyi uniós tagország határidőre, vagyis január elsején megkezdhette a szén-dioxid kibocsátási egységek adásvételét. Nemzeti allokációs tervében minden tagállam meghatározta az energiaintenzív ipari létesítményeknek juttatandó szén-dioxid kibocsátási egységeket, amelyekkel részt vehetnek az uniós kereskedelemben. Az EU az emissziókereskedelem révén azt kívánja elérni, hogy tagállamai költségkímélő módon faragják le gázkibocsátásukat az 1997-es kiotói jegyzőkönyvben meghatározott szintre. Mint ismeretes, az Európai Unió 2012-ig globálisan 8 százalékkal kívánja csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a ’90-es szinthez képest.

A nemzeti allokációs terv felvázolja, hogy a tagállamok mennyi kibocsátási egységet („szennyezőkvótát”) juttatnak a 2005 és 2007 közötti időszakban és, hogy az egyes ipari létesítmények ebből mennyit kapnak. Minden egység 1 tonna szén-dioxid kibocsátásnak felel meg. A Bizottság által jóváhagyott magyar terv 261 hazai nagy energiatermelő és energiafogyasztó üzemet érint és összesen 93,8 millió tonna szén-dioxid egységet oszt szét közöttük. Uniószerte körülbelül 12 ezer ipari létesítmény vesz részt az emissziókereskedelemben, amelyek az európai szén-dioxid kibocsátás közel feléért felelősek. A Bizottság kérésére a magyar kormánynak decemberben bizonyos módosításokat kellett végrehajtania az ősszel benyújtott tervben. Hazánk végül Brüsszel nyomására elállt attól a tervétől, hogy a kibocsátási egységek elosztása után is beavatkozhasson a piacon és a résztvevő cégek között 2005 és 2007 között újraoszthassa a kiadott engedélyeket. Ezt az igényt a Bizottság arra hivatkozva utasította el, hogy torzítaná a piacot, és bizonytalan helyzetbe hozná a vállalatokat.


Bizottsági javaslatok

A Bizottság egyébként 2012-től a légiközlekedésre és a tengerhajózásra is kiterjesztené az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését előirányzó kiotói vállalásokat. Néhány nappal a kiotói jegyzőkönyv február 16-i életbe lépése előtt (az orosz ratifikálás az utolsó akadályt is elhárította ez elől) a brüsszeli testület nyilvánosságra hozta elképzeléseit arról, hogy milyen elvek mentén tárgyalna nemzetközi partnereivel a légköri felmelegedés elleni lépésekről 2012, az első vállalási időszak lejárta után. Az Európai Bizottság a tárgyalások jövendőbeli kereteire vonatkozó javaslatai közül a legfigyelemreméltóbb, hogy az emisszió-csökkentési rendszert a légiközlekedésre, a tengerhajózásra és az erdőgazdálkodásra-faiparra is terjesszék ki. A jelenlegi rendszer csak a nagy energiatermelő és felhasználó ipari létesítményekre vonatkozik, a kibocsátásért egyébként leginkább felelős közlekedés egyáltalán nem része a kiotó egyezménynek. A Bizottság további javaslatai:

• Szélesebb körű nemzetközi részvétel a kibocsátás csökkentésében. Az EU-nak továbbra is a folyamat élén kell haladnia, de olyan ösztönzőket kell találnia a legnagyobb szennyező országok (így az Egyesült Államok) és a fejlődő országok számára, amelyek révén őket is rá lehet venni arra, hogy csatlakozzanak a jegyzőkönyvhöz.

• Az innováció erősítése az EU-ban új légkör-kímélő technológiák kifejlesztésére és átvételére. Az energiába és a közlekedési infrastruktúrába történő „okos” hosszú távú befektetések.

• Az emisszió-kereskedelem és ahhoz hasonló rugalmas piaci alapú mechanizmusok további alkalmazása uniós és világviszonylatban a kibocsátások csökkentésére.

• Fokozott erőfeszítések a légköri változásokhoz való alkalmazkodás érdekében az EU-n belül és azon kívül egyaránt.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) közleményben hangsúlyozta, hogy a GDP 0,5-1,5 százalékának megfelelő veszteség 20 év alatt nagyon alacsony ár az emberiségre leselkedő egyik legnagyobb veszéllyel való szembefordulásra. „A megújuló energiaforrások fejlesztése csupán Spanyolországban, Németországban és Dániában 250 ezer új munkahelyet teremtett az elmúlt években” – mutatott rá Stefan Singer az WWF-től, aki arra bíztatta az Európai Unió tagállamait, hogy 2020-ig 30 százalékos kibocsátás-csökkentési célt tűzzenek ki maguk elé 1990-hez képest.


AKTUALITÁSOK

Horvátország is szeretné megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat

2005. augusztus 31. – EUvonal

Horvátország szeretné Törökországgal egyidőben megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat – fejtette ki a horvát külügyminiszter az Európai Parlamentben. Az EU külügyminisztereinek csütörtöki találkozóján Zágráb ügye is szóba kerül, ám lényegi döntés nem várható.

Horvátország az utóbbi időben felgyorsította együttműködését a Hágai Nemzetközi Bírósággal, így most arra számít, hogy a külügyminiszterek immár kedvezőbb elbánásban részesítik. Kolinda Grabar-Kitarovic horvát külügyminiszter az Európai Parlament külügyi bizottságában reményét fejezte, ki, hogy Zágráb mielőbb megkezdheti a tárgyalásokat. A diplomata szerint Horvátország három éven belül szeretne EU-tag lenni, és kész azonnal elkezdeni a tárgyalásokat. A legutóbbi ENSZ-jelentés megismételte, hogy mindaddig nem nyilvánítják teljesnek Horvátország együttműködését az ENSZ-törvényszékkel, amíg le nem tartóztatják a háborús bűnökkel gyanúsított Ante Gotovinát. A horvát hatóságok hónapok óta képtelenek kiadni a szökésben lévő tábornokot az ENSZ-törvényszéknek, ezért az EU-tagállamok az együttműködés hiányában elhalasztották a csatlakozási tárgyalásokat, melyeket márciusban kellett volna megkezdeni. Horvátország most abban bízik, hogy a Törökországgal októberben kezdődő tárgyalások megtörik a jeget. Ugyanakkor a horvát lakosság körében egyre népszerűtlenebb az EU-tagság.


Madárinfluenza: a Bizottság fokozottabb ellenőrzést sürget

2005. augusztus 28. – Európai Bizottság

Az Európai Bizottság összehívta a tagállamok uniós állat-egészségügyi szakértőinek találkozóját, hogy megvitassák a madárinfluenza helyzetét Ázsiában és Oroszországban, valamint azt, hogy milyen intézkedések meghozatalára van szükség az elővigyázatosság fokozása érdekében, ami megakadályozná a betegség elterjedését az EU-ban.

A Bizottság fokozottabb ellenőrzésre szólította fel a tagállamokat, és ennek előmozdítása érdekében pénzügyi támogatást fog rendelkezésre bocsátani. Számos intézkedésről született megállapodás, többek között arról, hogy áttekintsék a készenléti terveket, valamint fokozzák az elővigyázatosságot a meglévő intézkedések, például a behozatali tilalmak teljes mértékű alkalmazásának biztosítása érdekében. Mindazonáltal a baromfi általános behozatali tilalmát nem tekintették a vonuló madárfajok által behurcolt betegség jelenlegi veszélyével arányban lévőnek. Markosz Kyprianu egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos kijelentette: „Minden tőlünk telhetőt meg kívánunk tenni e pusztító járvány EU-n belüli elterjedésének megelőzése érdekében. Továbbra is élénk figyelemmel fogjuk kísérni a helyzetet, hogy biztosítsuk a legmegfelelőbb kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazását”.

A szakértői csoport megvitatta a madárinfluenza pillanatnyi helyzetét Ázsiában, beleértve Oroszországot (Szibériát), és egyetértésre jutott abban, hogy a helyzet komoly aggodalomra ad okot. Ugyanakkor nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű információ ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, milyen mértékben okozhatták a betegség elterjedését a vadon élő madarak. Alaposan megvitatták a betegségnek az EU-ban való, vonuló madárfajok általi elterjedésének lehetőségét. Figyelembe véve a meglévő ismereteket azon madárfajok vándorlásának útvonaláról, amelyeknél fennállhat a vírus elterjesztésének a veszélye, a csoport arra a következtetésre jutott, hogy a közvetlen veszély az EU adott területétől függően távoli, illetve alacsony. Számos kockázatcsökkentő intézkedésben azonban megállapodás született.

Az EU már 2003-ban megkezdte a honos és vadon élő madarak alapos ellenőrzését. A szakértői csoport áttekintette az abban az időben a tagállamokban alkalmazott ellenőrzési intézkedéseket, melyeket azóta minden évben módosítottak. Azt javasolta, hogy minden tagállam sürgősséggel vizsgálja felül és erősítse meg a 2005-2006-ra már betervezett ellenőrzési programokat, azoknak a vonuló vízi madaraknak a fokozottabb mintavételével a repülési útvonalak mentén, amelyeknél fennállhat a betegség behurcolásának a veszélye. Szükség van a tagállamok közötti együttműködés tökéletesítésére, a Bizottság koordinálásával. A szakértők egy további találkozóját ütemezték be szeptember elejére, amelyen a Bizottság fogja koordinálni a megerősített ellenőrzést, ehhez pedig közösségi pénzügyi támogatás áll rendelkezésre.

Valamennyi tagállamban rendelkezésre állnak az EU jogszabályai által előírt eszközök annak biztosítására, hogy amennyiben madárinfluenza lépne fel, azt a baromfiállományban kimutassák és késedelem nélkül felszámolják. Bárminemű kitörés mértékének csökkentése szempontjából kulcsfontosságú a korai felismerés és a késedelem nélküli = cselekvés. A szakértői csoport tudomásul vette az egyes tagállamok baromfiágazatában az oroszországi kitörésre válaszul végrehajtott vagy meghirdetett konkrét megelőző intézkedéseket, de a baromfi általános behozatali tilalmát a jelen helyzetben aránytalannak tartotta. Mindazonáltal a gazdaságok szintjén foganatosított biológiai biztonsági intézkedéseket (például a gazdaságok között közlekedő járművek fertőtlenítését) valamennyi tagállamban felül kell vizsgálni, és ahol szükséges, eseti alapon történő kockázatfelmérés alapján meg kell erősíteni. Ezeknek a felméréseknek figyelembe kell venniük a vízimadarak vándorlási útvonalát, és azokat a helyzeteket, amelyekben a vadon élő madarak szoros érintkezésbe kerülhetnek a honos madarakkal (például a tavakban). Kockázati helyzetekben fontolóra kell venni a vakcinázást is.

A szakértői csoport emellett javasolta, hogy a tagállamok további tudatossági programokat léptessenek életbe, melyek a gazdálkodókat a biológiai biztonsági intézkedések javítására ösztönzik; tekintsék át és aktualizálják a madárinfluenzára vonatkozó, az Európai Unió jogszabályai értelmében már alkalmazásban lévő készenléti terveket, és biztosítsák, hogy az EU külső határain érvényben lévő intézkedéseket és ellenőrzéseket teljes körűen alkalmazzák mind a kereskedelmi szállítmányok, mind pedig a magánszemélyek általi személyes behozatalok esetében, különös tekintettel a kedvtelésből tartott madarak vonatkozásában. A készenléti tervekben maximálisan figyelembe kell venni a baromfiágazatban dolgozók megfelelő védelemben való részesítésének szükségességét fertőzés veszélye esetén. Végül a fogyasztókat megfelelő és megbízható információval kell ellátni a baromfitermékekről, bárminemű fogyasztói bizalomhiány elkerülése érdekében.


Bulgária új, EU-konform büntetőtörvényt fogadott el

2005. augusztus 26. – EUvonal

A bolgár parlament új büntetőtörvényt fogadott el, amely immár megfelel az EU által megkövetelt reformintézkedéseknek.

Bulgária igazságügyi rendszerét az EU sokszor kritizálta, mert azt lassúnak és nem elég hatékonynak ítélte. A rendszer ráadásul lehetőséget adott a hírhedt bűnözőknek a szabadulásra, akik aztán nem mindennapi erőszakkal rendezték ügyeiket. A bűnözőket ugyanis az igazságszolgáltatás 24 órán belül szabadon engedte, amíg a nyomozás tartott. A Bizottság szakértői ezekben a napokban Szófiában tárgyalnak, és megvizsgálják, hogyan halad Bulgária a beígért reformokkal. A testület október végén teszi közzé éves jelentését Romániáról és Bulgáriáról, amelyben azt elemzi, hogy csatlakozhat-e az EU-hoz a két ország 2007 januárjában.


Tonnaszám áll az EU kikötőiben a kínai kardigán, blúz és melltartó

2005. augusztus 24. – EUvonal

Az Európai Bizottság szakértőket küld Pekingbe, hogy megoldást találjanak a kínai textilimport egyre égetőbb kérdéseire. Az EU kikötőiben halmokban állnak a Kínából érkezett pólók, nadrágok, melltartók és pulóverek, ám a 2005-ös keret pár napon belül kimerül.

A megoldást várhatóan a 2006-os kvóta terhére lehet majd kidolgozni. Ám a kereskedők bármit megtennének, hogy megkaphassák azokat az őszi-téli árukat, melyek már a kikötőben várnak, azaz már kifizették és le is szállították őket. A pólók és fonalak a napokban érik el a kvóta által engedélyezett mennyiséget, de az elmúlt hetekben a kardigánok, nadrágok, melltartók és blúzok importja is nagyon megugrott. A The Guardian szerint eddig 59 millió kardigánt, 17 millió nadrágot, 1,4 millió melltartót és 408 ezer blúzt foglaltak le a hatóságok. Peter Mandelson, az EU kereskedelmi biztosa július 12-én hozott döntése alapján 2007-ig 12-féle textilterméket újra csak kvóták erejéig lehet behozni az EU-ba, miután a 2005 elején feloldott 10 éves korlátozások óriási kínai ruhadömpinget indítottak el.

A kereskedők ugyanakkor egyes számítások szerint 800 millió eurós veszteséget szenvedhetnek a visszatartott áruk miatt. A német Gelco már a német alkotmánybíróságon támadja az ügyet, míg más nagy európai kereskedőláncok, mint például a svéd Hennes Mauritz, a francia Carrefour, vagy a szintén német Metro Indiába, Vietnámba, Kambodzsába és Bangladesbe tervezi áttenni gyártókapacitását. Németország, Hollandia, Dánia, Svédország és Finnország már most figyelmeztette az EU illetékeseket, hogy a kvóták elbocsátásokkal, csődökkel fenyegethetnek, míg pénzügyi szakértők szerint a rendszer a termékek drágulásával járhat. Franciaország, Olaszország, Portugália és Spanyolország – az EU legnagyobb textilgyártói – ugyanakkor féltik vállalataikat a kínai dömpingtől.


Mikor lesz metrikus rendszer az Egyesült Királyságban?

2005. augusztus 29. – EUvonal

Az Európai Bizottság szeretné, ha az Egyesült Királyság végre beváltaná 25 éve tett ígéretét, amely szerint a mérföldeket kilométerre, a pinteket literre cseréli.

Günter Verheugenre, az EU ipari ügyekkel foglalkozó biztosára egyre nagyobb nyomás nehezedik a metrikus rendszert támogatók részéről. Verheugen munkatársai közölték, hogy „állandó kapcsolatban” állnak a londoni kormánnyal, és megpróbálnak pontos dátumot kicsikarni a britekből. Anglia 1979-ben határozta el a metrikus rendszerre való áttérést, de néhány intézkedés elhalasztására határozatlan időre szóló haladékot kapott. Így maradhatott meg az útjelek terén a yard, söröknél a pint, vagy a területeknél a négyzet-yard. A Munkáspárt ugyanakkor nem szeretné megszüntetni a mérföldet és a pintet, és ezzel az Európai Bizottság is tisztában van. A brit kormány ugyanakkor óvatos a metrikus rendszerre való átállás végleges elutasításával kapcsolatban, mert ekkor megsértené a közösségi jogot, amelyben vállalta az átállás időpontjának meghatározását. A kereskedelmi és ipari minisztérium közölte: a tárgyalások már régebb óta folynak, ám egyelőre nincs tervben az átváltás. A font és a pint megjelölés 1995-ben tűnt el az előre csomagolt termékekről, és 2000 óta tilos az ömlesztett termékeket fontban, pintben vagy gallonban mérni, kivéve a csapolt sör esetében.


Luxemburg vezeti a minimálbér versenyt az EU-ban

2005. augusztus 26. – EUvonal

Luxemburg vezeti a havi minimálbér-versenyt az EU-ban, ahol a legalacsonyabb fizetés húszszor nagyobb a Romániában megkövetelt összegnél. Az Eurostat statisztikái szerint a minimálbérek a jelenlegi 25 tagországban is nagyon eltérőek.

2005 januárjában a luxemburgi minimálbér 1467 euró volt, míg Romániában mindössze 72, Bulgáriában 77 euró. Az új tagállamok közül Lettországban, Litvániában, Szlovákiában, Észtországban, Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon ugyancsak alacsonyak a minimálbérek, 116 és 235 euró között mozognak. Az újonnan csatlakozott országokat meglepetésre megelőzte Törökország, ahol 240 euró a minimálbér. Franciaországban és Nagy-Britanniában 2005 elején 1197 volt a minimálbér, és ezzel a két ország a negyedik helyet foglalja el a listán, Hollandia és Belgium előtt. Összehasonlításképp, az Egyesült Államokban a minimálbér 666 eurónak felel meg, ami majdnem egyenlő a görög minimálbérrel (668 euró).

A minimálbérek 1999 óta Franciaországban 16, míg Luxemburgban 26 százalékkal emelkedtek. Szlovákiában, Spanyolországban, Máltán, Nagy-Britanniában, Csehországban, Hollandiában, Szlovéniában és Írországban a minimálbéren foglalkoztatottak száma 0,4 és 3,1 százalék között van, míg az Eurostat szerint Észtországban ez az arány 6,4, Magyarországon 8,1, Litvániában 10,2, Romániában 12,2, Franciaországban 13,4, Lettországban 13,6 és Luxemburgban 16,9 százalék. A tagállamok közül tizennyolcban van törvényileg meghatározott minimálbér, Bulgária, Románia és Törökország pedig szintén szabályozza a kérdést.


II. ESZKÖZTÁR

Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK)
2005. augusztus 27. - szeptember 4. - Budapest, BNV HUNGEXPO

Magyarország legjelentősebb agrárpiaci kiállítását mindig is nagy érdeklődés kísérte, mégis az idei 74. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás az első olyan seregszemle, amely hazánkat új minőségében, az Európai Unió teljes körű tagjaként mutatja be. A kilencnapos kiállítás célja a magyar agrárgazdaság és vidék jövőjének, a hazai agrártermékek és élelmiszerek átfogó bemutatása. Bemutatkozási lehetőséget biztosítunk továbbá a nemzetközi partnereknek, az Európai Unión belüli és kívüli országok számára egyaránt. A rendezvényen idén először az „EU: belül tágasabb” program látványos gömbsátra is nyitva áll az érdeklődők előtt.

Forrás: www.eu-belultagasabb.hu


ESEMÉNYEK

A hét fontosabb eseményei, előrejelzések

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke augusztus 29-én Brüsszelben fogadta Szergej Sztanisevet, Bulgária újonnan megválasztott miniszterelnökét. Ugyanezen a napon Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős biztos Varsóba és Gdanskba látogatott. A Szolidaritás huszonötödik évfordulójának lengyelországi ünnepségein részt vett José Manuel Barroso is.

Augusztus 30-án José Manuel Barroso bizottsági elnök Budapesten részt vett a visegrádi négyek megbeszélésén. Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos fogadta az EU terrorizmus ellenes főkoordinátorát, Gijs de Vriest. Vladimír Spidla, a foglalkoztatásért, szociális politikáért és esélyegyenlőségért felelős biztos egy párizsi kerekasztal-beszélgetésen vett részt, melynek témája a versenyképesség és az európai szociális modell volt.

Az információs társadalomért és médiáért felelős biztos, Viviane Reding augusztus 31-én részt vett az Európai Gazdasági Fórumon, melynek az ausztriai Alpbach adott otthont.

Szeptember 1-jén Franco Frattini bel- és igazságügyi biztos Litvániába látogatott, ahol fogadta őt Valdas Adamkus államfő, Algirdas Brazauskas miniszterelnök és Gintaras Furmanavicius belügyminiszter. Frattini szeptember 2-án már Lettországban tárgyal.

Szeptember 2-án Kosztasz Dimasz környezetvédelmi biztos Párizsban tárgyal Dominique de Villepin francia kormányfővel.

Szeptember 3-án Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos Afganisztánba látogat.

Szeptember 4-én José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke Kínában részt vesz az EU-Kína üzleti találkozón.


FOGALOMTÁR

Az üvegházhatású gázok adásvételének uniós rendszere: Több mint 12 ezer uniós vállalat adhatja és veheti 2005 január elsejétől a szén-dioxid kibocsátásra vonatkozó engedélyeket. Az új rendszer az Európai Unió reményei szerint az innovatív megoldások irányába tereli majd az ipari üzemeket. „Megszületett a széndioxid-gazdaság az Európai Unióban, ahol a szén-dioxid tonnája költséget fejez ki, és azok lesznek a nyertesek, akik kisebb szennyezéssel állítják elő ugyanazt” – szögezte le Jorge Moreira de Silva, az üvegházhatású gázok kibocsátásáról készült tavaly júliusi európai parlamenti határozattervezet szerzője. A 2005. január 1-jétől életbe lépett rendelkezés becslések szerint a széndioxid-kibocsátás 46 százalékát érinti majd. Az emissziókereskedelem jelenleg csak az energiatermelő szektort és a nehézipart érinti, de a jövőben a tagállamok döntésétől függően az alumíniumiparra, a vegyiparra és a közlekedésre is kiterjedhet. A legnagyobb légszennyező ágazat, a közlekedés jelenleg nem része a kereskedelemnek, az EU ehelyett a fent említett ipari tevékenységek kontójára igyekszik kigazdálkodni azt a kiotói légköri konferencián tett kötelezettségvállalást, amely 2012-ig bezárólag az üvegházhatású gázok kibocsátásának 8 százalékos csökkentését írja elő a Tizenötök számára.

A rendszer működésének lényege, hogy az adott nemzeti kvótákon belül minden, a jogszabály hatálya alá tartozó üzem és vállalat meghatározott éves kvótát (virtuális szennyezési jogot) kap. A kvótájukat nem teljesen kimerítő, tehát a megengedettnél szerényebb mértékben szennyező cégek a feleslegüket más vállalatoknak adhatják el, amelyek így pénzt fizetnek az általuk okozott többletszennyezésért. A törvényjavaslat vitája során polémia alakult ki arról, hogy a cégek ingyen, avagy fizetség fejében juthassanak-e hozzá a szennyezői jogokhoz. A nézeteltérést azzal oldották fel, hogy a tagállamok a rendszer első, 2005-től 2008-ig tartó szakaszában a teljes kvóta 5, a második 2012-ig nyúló szakaszban pedig 10 százalékát „árverésre” bocsáthatják a vállalatok között. A kormányok bizonyos létesítmények számára mentességet kérhettek, amit az Európai Bizottság bírált el. Az első három évben „bankolásra”, azaz a fel nem használt kvóták „bespájzolására” is lehetőség lesz. A tagállamoknak 2004. március 31-ig (az újaknak május 1-ig) kellett elkészíteniük nemzeti allokációs terveiket, arról, hogy az egyes vállalatok között hogyan oszlanak meg a szennyezési jogok. A gyakorlatban azonban jókora késéssel készültek csak el a tervek. Január elsejétől szabad a vásár, a cégek szerte az Unióban körülnézhetnek a piacon, hol vannak kedvező áron eladó kvóták. Az Európai Bizottság 2006-ban jelentést készít a mechanizmus működéséről, és akkor javaslatot tehet módosítására.


AKTUÁLIS
2021-04-15 - Ha ismersz olyan pedagógust, akit érdemesnek tartasz kiemelni a sok lelkes kolléga közül, írd meg, és azt is, hogy miért gondoltál rá – erre biztatja a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács a diákokat, hogy kedvenc tanáruknak jelest adjanak "online-ból".
2021-04-15 - Zenés, táncos kihívást hirdetett a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács.
2021-04-15 - Éppen száz éve annak, hogy Csanády György székelyudvarhelyi költő megírta a Mihalik Kálmán által megzenésített Székely himnusz szövegét. 
Bérlakás pályázat
2021-04-15
Nyolc önkormányzati lakás bérbeadására hirdetett pályázatot a százhalombattai Önkormányzat.

Áramszünet
2021-04-15
Hálózati munkálatok miatt szünetel a szolgáltatás Százhalombattán a Bolyai és a Bláthy utcában, valamint az Erkel körúton és a Kodály sétányon május 6-án.

Megszépülhet a százhalombattai Duna-part
2021-04-14
Az Önkormányzat egyeztetett az illetékes hatósággal a balesetveszélyes fák és az elhanyagolt Duna-part helyzetéről. Vezér Mihály polgármester, Török Sándor és Nagy Balázs alpolgármesterek, valamint Tóth Zsolt, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság munkatársa együtt tartott bejárást április 14-én.

A legfontosabb feladat az élet, az egészség és a munkahelyek megvédése
2021-04-14
Raktárkomplexummal bővült a Novochem Kft. Százhalombattán. Az ünnepélyes avatáson jelen volt többek között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, akivel aktuális gazdasági, egészségügyi és egyéb kérdésekről beszélgettünk. A miniszter szerint jó esély van arra, hogy mielőbb megfékezzük a koronavírus-járványt, és nyithasson Magyarország.

Akkreditált Kiváló Tehetségpont
2021-04-14
Újabb három évre nyerte el a címet a százhalombattai Arany János iskola.

Virágos köszönet
2021-04-14
1300 szál nárcisz érkezett a Százhalom Egészségügyi Központba április 13 – án. Bálint Judit Százhalombatta idei "Gyermekekért Díjasa", nyugdíjas óvónő, őstermelő, és férje így fejezte ki köszönetét az egészségügyi dolgozóknak fáradhatatlan munkájukért.

Megtisztítják a közutak környezetét
2021-04-14
A "Tisztítsuk meg az Országot" programhoz kapcsolódva az elmúlt időszakban keletkezett út menti illegális szemét összegyűjtését végzi a Magyar Közút az április 12-ei héten. A közútkezelő az utak melletti növényzet hamarosan esedékes kaszálása előtt összehangoltan, országosan gondoskodik az újratermelődő hulladékhalmok felszámolásáról.

Raktárkomplexummal bővült a Novochem Kft. Százhalombattán
2021-04-12
A legmodernebb követelményeknek megfelelő egységet adtak át a százhalombattai ipari parkban április 12-én. Az ünnepélyes avatáson jelen volt többek között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Bóna Zoltán országgyűlési képviselő, Vezér Mihály a város polgármestere és Nagy Balázs alpolgármester.

A múlt sohasem tűnik el teljesen
2021-04-12
Takácsné Németh Gabriella őskoros régésszel, a "Matrica" Múzeum és Régészeti Park nemrégiben megválasztott intézményvezetőjével Fazekas István író beszélgetett.

Segítik a bűncselekmények áldozatait
2021-04-09
Fogadóórát tart a bűncselekményben érintett áldozatok számára a Pest Megyei Kormányhivatal Áldozatsegítő Szolgálata a Pest Megyei Rendőr-főkapitánysággal együttműködve az érintettek minél szélesebb körű tájékoztatása, igényeinek felmérése, és annak megfelelő, mihamarabbi kezelésének érdekében.

"Tiszteld a múltat" - Van, aki nem becsüli, szándékosan tönkreteszi!
2021-04-09
Tisztelt Százhalombattaiak! Szomorúan tapasztaltam, hogy újabb szándékos rongálás történt városunkban, jelen esetben, az Óvárosban. Értékeink, múltunk, környezetünk megóvása sajnos nem mindenki számára fontos. Vannak, akik abban élik ki magukat, hogy tönkretesznek mások által teremtett értékeket, felelőtlenül okoznak nem kevés anyagi és erkölcsi kárt, nem gondolva arra, hogy ezt valakinek meg kell fizetni. 

Lakossági felmérés
2021-04-08
A Központi Statisztikai Hivatal – a korábbi évek gyakorlata szerint – önkéntes adatszolgáltatáson alapuló lakossági adatfelvételeket végez Százhalombattán.

Városi bejárás
2021-04-08
Összesítik a tél, illetve a rongálás miatt keletkezett közterületi károkat Százhalombattán. Vezér Mihály polgármester és a hivatali munkatársak a több hétig tartó bejárás első állomásaként a déli lakótelepen, a Kodály Zoltán sétány környékén mérték fel a játszóterek és járdák állapotát április 8-án. 

Elhunyt Törzsök Tibor
1
2021-04-08
Életének 53. évében, súlyos betegség után meghalt Törzsök Tibor, a Pest megyei közgyűlés képviselője, aki egy évtizedig volt a Halom Televízió szerkesztő-riportere és műsorvezetője, két évig pedig ügyvezetője.

Részleges nyitás a sportlétesítményeknél, felmérik a közterületi károkat
2021-04-07
Megnyitják az igazolt egyesületi tagok előtt a százhalombattai zárt sportlétesítményeket április 8-tól. A szabadtéri létesítmények a tömegsport céljára is igénybe vehetőek - jelentette be Vezér Mihály polgármester.

Elkészült a felújított százhalombattai OTP bankfiók
2021-04-07
Befejeződött a Szent István tér 5. sz. alatti bankfiók felújítása, ezért bezár az ideiglenes bankfiók  április 9-én, pénteken 13 órakor, ezt követően az ott lévő bankautomata sem használható. A bank megújult és modern környezetben, ismét a régi helyen várja az ügyfeleket április 12-étől, hétfőtől.

Új akkumulátor-teleppel bővül a Dunamenti Erőmű
2021-04-06
Kutatás-fejlesztési projekt keretében érkezik a megoldás az időjárásfüggő zöld energiatermelés ingadozásainak kiegyenlítésére, és a most induló konzorciumi együttműködéshez a Dunamenti Erőmű biztosítja a megfelelő infrastruktúrát – tájékoztatott a vállalat.

Tavasszal is tudja biztonságban hétvégi házát, nyaralóját
2021-04-06
A jó idő érkezésével lassan benépesülnek a hétvégi házak, nyaralók. A télire biztonságba helyezett vagy hazavitt értékek ismét előkerülnek. Az ingatlanok feltörése vagy az udvaron hagyott értékek eltulajdonítása is jelentős anyagi károkat okozhat, ennek elkerüléséhez ad tanácsokat a rendőrség.

Vigyázat, csalók!
2021-04-06
Végrehajtással és ingóságok lefoglalásával fenyegető csalás terjed – figyelmeztet a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság.

Tisztább, zöldebb óvárosi Duna-partért
2021-04-06
A tavasz beköszöntével immár hagyományos módon önkéntesek tisztították meg az Óváros Duna-parti szakaszát. Összeszedték a gallyakat, a szemetet, kitakarították a tűzrakó helyeket. 

Impresszum:
Kiadja: PROMOTION SERVICE Nonprofit Kft.
Címe: 2440 Százhalombatta Ifjúság útja 7.
Levelezés: 2441 Százhalombatta, Pf. 101.
Adószám: 11445395-2-13
Főszerkesztő: Kovács Attila
A szerkesztőség címe: Százhalombatta, Ifjúság útja 7. Polgárok Háza 514.
Tel./Fax: (23) 350-099;
Hirdetésszervezés: Darida-Mutafisz Viktória 06 70-413-0817
E-mail: hirtukor kukac mail.battanet.hu
Internet munkák: Fekete János
A weboldal tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. Bármely részének másolásával kapcsolatosan minden jog fenntartva.
Tilos az oldalon szereplő tartalmak elektronikus tárolása, feldolgozása, a tartalom kereskedelmi forgalomba hozatala.
Értesüléseket átvenni csak a forrásra való hivatkozással lehet.