A sorozat részeként nyílt meg az EMBERNEK MARADNI című, három egységből álló kiállítás, amely a kulturális központ előterében, október 13-ig tekinthető meg.

Szigetvári József intézményvezető a tárlat megnyitóján emlékeztetett, hogy a holokauszt a kollektív büntetés emberek életét követelő alkalmazása, a szó jelentése "teljesen elégő áldozat". Legismertebb jelentése a náci Németország által kontrollált területeken a második világháború alatt végrehajtott, a nemzetiszocialista német kormány által eltervezett és irányított népirtás, amelynek körülbelül hatmillió európai, zsidó származású ember esett áldozatul.

Tágabb értelemben belefoglalnak a zsidókon kívül másokat is, mert a náci rendszer más csoportokat, etnikumokat, fogyatékkal élőket, politika, vagy vallási ellenállókat is üldözött vagy próbált megsemmisíteni.

Üldözték a rendszerrel szemben álló katolikus papokat és protestáns lelkipásztorokat is, akik közül sokakat deportáltak, fogságban tartottak vagy ezekkel fenyegettek. A nácik minden áldozatát figyelembe véve a halottak száma 9 és 11 millió közé tehető.

A BKK fontos feladatának tarja, hogy megemlékezzen a holokauszt 80 évvel ezelőtti eseményeiről. A zsidó kultúrát és vallást bemutató egyedülálló kiállítást a Hit Gyülekezete állította össze. A tárlat az életről, olyan emberekről szól, akik képesek voltak embernek maradni az embertelenségben. Azt a kulturális értéket jeleníti meg, amelyet el akartak pusztítani, egyúttal bemutatja azokat a nem zsidó származású embereket, akiket az együttérzés a zsidóság megmentésére ösztönzött.

Katona Tamás a Hit Gyülekezete lelkésze köszönetet mondott a sorozat megvalósításáért, támogatásáért.

Az EMBERNEK MARADNI című tárlat három egységből áll; egyik része a főcím, ami az Élet Menete Alapítvány vándorkiállítása, a másik egység a szintén alapítványi PÁRHUZAMOS SORSOK tárlat, illetve láthatóak a zsidóság vallási szimbólumai, amik a Tórához, vagyis a bibliai ótestamentumi Mózesi könyvekhez kapcsolódnak.

Sok, magát magyarnak valló zsidó származású polgár volt előrevivő részese a hazai társadalmi fejlődésnek; 6-700 ezer áldozata volt az itteni deportálásnak. Jól jellemzi a magyarságtudatot, hogy amikor Szép Ernő író, költő bekerült a munkatáborba, és ütlegelték származását hangsúlyozva, így szólt: "tisztelettel szeretném mondani, hogy mi magyarok vagyunk".

A világon ma is sokakat üldöznek vallásuk, származásuk miatt, mindent meg kell tenni, hogy "ennek még az árnyéka se tudjon bennünket megközelíteni". Felelősségünk van abban, hogy a fiatal generáció is megismerje ezeket az eseményeket – fogalmazott Katona Tamás.

Török Sándor önkormányzati képviselő felidézte azokat a történelmi eseményeket, amelyek a Trianoni békeszerződéstől kezdve a zsidóság üldözéséig vezettek.

Szólt arról is, hogy az Önkormányzat nagyon fontosnak tartotta rendezvénysorozat létrejöttét, azért is mert Százhalombatta befogadó város. Alpolgármesterként sok állampolgársági eskütételen volt jelen, a világ számos országából érkeztek emberek, és alapítottak családot a városban. Mindannyian nagy örömmel jöttek Százhalombattára, mert – nem feledve a gyökereiket – otthon érzik magukat. Meg kell őrizni a város nyitottságát, és ha mások is így tesznek, akkor soha többet nem kell szembenézni semmilyen üldöztetéssel.

Az Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes bemutatta a TÍZEN VOLTUNK című, a magyarországi holokauszt eseményeit megjelenítő 70 perces drámai darabot, ami a veszteségeket, az emberi viszonyokat közel negyven táncos közreműködésével tárja a közönség elé. Az előadáson színpadra lép Balogh János pszichológus és Bödők Gergely történész is, akik elbeszélik a megrázó eseményeket.

A programsorozat a Szín-Tér Rendezvényteremben zárul, Pajor Tamás énekes, költő és a Freedom Zenekar estjével október 13-án, 18 órától.