A Szent István királyhoz köthető államalapítás és az Új Kenyér ünnepét hagyományosan az ilyenkor zajló folklórfesztivál záróceremóniája követte. A főtéri rendezvényen jelent volt többek között Gyurkóné Kardos Katalin a kulturális tárca miniszteri biztosa, Sinka László alpolgármester és a Képviselő-testület több tagja.

Török Sándor utalt a fesztivál nagyszínpadra kihelyezett jelmondatára, amely akár az államalapítási ünnep egyik üzenete is lehetne: "béke, kultúra, barátság mind az emberek között".

Szent István király tevékenységére emlékezve kiemelte, hogy általa jöhetett létre a független, keresztény, magyar európai állam. Felidézte, hogy a 900-as évek végén, az első ezredforduló elején, az Európa közepén és északi részén letelepedett törzsek vezetőinek el kellett dönteniük, felvállalják-e, hogy kereszténnyé válnak itt Európa szívében. Fontos kérdés volt továbbá az is, hogy a nyugati vagy a keleti vallási irányzat mellé állnak.

Már István apja, Géza fejedelem előrelátóan megérezte és megértette, hogy a megmaradás záloga nem a keleti, bizánci, hanem a nyugathoz való csatlakozás. Ennek jegyében kezdte meg az építőmunkát, amit 997-es halála után fia, a már keresztény szellemben nevelkedett István tett teljessé. Ő egyértelműen nyugat felé fordult, és megnyitotta a keresztények, a papok számára Magyarország kapuit.

István bölcsességének és előrelátásának az egyik legfontosabb mozzanata, hogy belső ellenfelei legyőzése után Szilveszter pápához fordult, hogy a koronát és mindazon királyi jogokat megkaphassa, amik egy független állam uralkodóját megilletik. Nagy jelentőségű, hogy bár a nyugat felé fordultunk, megőriztük szuverenitásunkat, és nem lettünk a német császárok vazallusai. Státuszát – a Juliánusz-naptár szerint az 1000 karácsonyán, a Gergely-naptár szerint pedig 1001 január elsején történt – királlyá koronázása erősítette meg, ami nyomán megindíthatta a magyar államiság kiépítését. Politikailag, társadalmilag és egyházilag is lerakta a máig fennálló rendszer alapjait.

Érsekségeket, püspökségeket alapított, bevezette a vármegye rendszert, a pénzforgalmat, illetve az adózást, valamint keresztény erkölcsiségen alapuló törvényeket alkotott. Több mint 40 éves uralkodása alatt soha nem indított háborút, de ha kellett, megvédte az országot, a magyarságot a külső és a belső támadások ellen.

Meghatározó műve, fiához, Imre herceghez írt intelmei, aminek egyik ma is aktuális gondolata így szól, "uralkodjál szelíden, alázattal, békésen, harag, és gyűlölködés nélkül". Az iránymutató útravaló másik hangsúlyos üzenete, hogy hagyjon minden népet szabadon, a maga törvényei szerint élni.

Imre idő előtt meghalt, és István nem tudta neki átadni a koronát, így a későbbi uralkodó, Szent László király kezdeményezte István király szentté avatását, ami meg is történt 1083 augusztus 20-án – ezen fontos eseményt ünnepeljük a jeles napon. Az utódok feladata, hogy megőrizzék Szent István király örökségét, a több mint 1000 éve fennálló önálló magyar államot, különösen a közelben zajló háború árnyékában.

A mai közéletre jellemző megosztottság helyett, öröksége nyomán olyan országot kell formálni, amelyben az emberek nem szidalmazzák, hanem tisztelik és szertik egymást, és a keresztény erkölcsi normákhoz igazodva betartják a törvényeket.

 "Szent István király mindenben előttünk járt, nekünk az a dolgunk, hogy kövessük" – fogalmazott Török Sándor.

Az Új Kenyér ünnepe alkalmából Arany Ferenc katolikus plébános, Sárosi Mária református lelkész és Káplán Pál szerb ortodox parókus áldotta és szentelte meg azt. A hagyomány szerint az aratás után, Szent István napján sütötték az új búzából készült első kenyeret.

Mint ismeretes, augusztus 20. egyben a magyar katolikus egyház egyik főünnepe. Szent István augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ugyanis erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, majd 1038-ban ezen a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ekkor emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. Az 1990-es első szabad választások nyomán létrejött Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé.

Az ünnepség hagyományosan a Summerfest résztvevőinek nagyszabású, látványos gálaműsorával folytatódott.

A táncosok egyúttal visszaadták a város kulcsát, amelyet Sinka László alpolgármester vett át. Ezúttal sem maradt el a fesztiválnak emléket állító közös faültetés a kulturális központnál. Szintén hagyomány, hogy kedves gesztusként a fesztiválszervezők köszöntötték a születésnaposokat, a battai vendéglátó családokat – köztük a jubilálókat, továbbá a legfiatalabb és legidősebb táncosokat.

Gyurkóné Kardos Katalin, a kulturális tárca miniszteri biztosa beszédében hangsúlyozta, "a Summerfest minden évben bizonyítja, hogy a kultúra nemcsak szórakoztat, hanem összeköt. A tánc, a zene, a kézfogás és az egymás szemébe néző mosoly sokszor erősebb, mint bármilyen nyelv vagy határ."

Százhalombatta nyaranta a világ közepe lesz, ahol olyan ritka kincs születik –, örök emléket hagyva mindenkiben – mint az őszinte, nyitott, emberi találkozás.

"Az elmúlt napokban együtt tapsoltunk a színpadon fellépő művészeknek, együtt kóstoltunk új ízeket, és együtt tanultunk egymástól – nemcsak lépéseket vagy dalokat, hanem türelmet és azt, hogyan lehet a különbözőségeinkből erőforrás" – fogalmazott. Utóbbi azért is nagy jelentőségű, mert a többi között erre az erőforrásra épített a Szent István-i magyar állam is. "Több mint ezer éves örökség őrei vagyunk. Szent István örökségét, mint fénylő csillagot követi a magyar nemzet. Vigyázzunk rá, óvjuk függetlenségét."

Gyurkóné Kardos Katalin köszönetet mondott a fesztivál szervezőinek, a városlakóknak, akik szívükbe fogadták a vendégeket, illetve a fellépőknek, akik elhozták országuk szívét-lelkét. Köszönet illeti a közönséget, amely tapssal, nevetéssel, szeretettel töltötte meg a teret.

Kovács Marianna, a fesztiválszervező Magyarok Öröksége Alapítvány kuratóriumi elnöke és Sinka László is köszöntötte a résztvevőket.

Az alpolgármester kiemelte, hogy már a kezdetektől, minden évben nagy örömmel és várakozással fogadták a fesztiválozókat a barátságos, vendégszerető, virágos városban. Büszkesége ad okot, hogy az idén is kitárult a világ a Százhalombattán. Reményét fejezte ki, hogy a résztvevők és a városlakók is jól érezték magukat minden nap, minden egyes rendezvényen.

Szigetvári József fesztiváligazgató búcsúzóul Wass Albert gondolataival jellemezte a Summerfest szellemiségét. A költő így írt:

Az “Igazit" keresed?

Én is azt kerestem sokáig,

s mikor megtaláltam, rájöttem, hogy hiba volt...

Most már az “Igazat" keresem...

Mert az “Igazi" szárnyakat ad, s aztán letépi rólad, az “Igaz" odaadja a sajátját, ha zuhanni kezdesz... Az “Igazi" megcsókolja a kezed, az “Igaz" megfogja... Az “Igazi" álmodik veled, az “Igaz" virraszt melletted...

Az “Igaziba" belehalsz, az “Igaz" meghal érted, ha kell..."

A XXXII. Summerfest hagyományosan kéz a kézben, közös zárótánccal ért véget. (Fotó: Tóth Erzsébet)