Vezér Mihály polgármester a többi között így fogalmazott közösségi oldalán:

"A Magyar Kultúra Napján ünnepeljük, ami összeköt bennünket! 1989. január 22-én ünnepeljük a magyar kultúrát, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. A magyar országgyűlés 2022-ben, a költő születésének 200. évfordulója alkalmából állami emléknappá nyilvánította ezt a napot. A magyar kultúra identitásunk alapköve, amelyben anyanyelvünk ápolása az egyik legfontosabb feladatunk. Az egész létünket a kultúra határozza meg, hiszen nincs nemzet kultúra nélkül, és kultúra nélkül nincs élet.

A Magyar Kultúra Napja örökségünk, identitásunk és közös gyökereink ünnepe. A kultúra nemcsak múltunk története, hanem jövőnk alapja is. A határon innen és túl megemlékezéseket tartanak, amelynek célja, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Büszke vagyok arra, hogy városunkban szinte minden közösség, intézmény, iskola emlékezik ünnepi programokkal. "Két országban, egy hazában" címmel Pest Vármegye Önkormányzata és Hargita Megye Tanácsa együttműködésével a városi ünnepségen közösen ünnepelt Százhalombatta. A díjazottaknak gratulálok, további sikereket kívánok munkájához!"

A központi ünnepséget Százhalombatta, illetve a testvérkapcsolatban álló Pest Vármegye Önkormányzata és Hargita Megye Tanácsa együttműködésével rendezték meg. Az eseményen részt vett többek között Török Sándor és Nagy Balázs alpolgármester, Kardosné Gyurkó Katalin miniszterelnöki biztos, Szabó István, a Pest Vármegyei Közgyűlés elnöke, dr. Bartalis Izabella, a Hargitai Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatója és Kolcsár Béla, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művelődési Központ igazgatója.

A magyarországi és a határon túli régió között hosszú évek óta erős kapcsolat alakult ki, ami a kulturális területen igen aktív és példaértékű, ennek nyomán merült fel hagyományteremtő szándékkal a közös ünneplés gondolata; egyik évben Pest Vármegyében, a másikban pedig Hargita Megyében – mondta el Szigetvári József, az intézmény igazgatója, a díszelőadást megelőző partnerköszöntőn, amelyet a Cselefendi Asszonykórus és a Muslinca Dalárda műsora színesített. Hozzátette, a BKK büszke arra, hogy első alkalommal Százhalombatta lehet az est házigazdája, teret adva a nemzetet összekötő kulturális értékeknek.

Dr. Bartalis Izabella igazgató ünnepi beszédében is hangsúlyozta, hogy a szeretet és a közös kultúra a határok ellenére összeköti a nemzetet. A Hagyományőrzési Forrásközpont küldetése a következő nemzedék számára történő átörökítés. A gyökereink, a kultúránk az, ami bármilyen viharban megtart, erősíti az identitásunkat, nemzeti összetartozásunkat.

Köszönetét fejezte ki Szabó Istvánnak a Pest Vármegyei Közgyűlés elnökének, hogy minden nehézség ellenére folyamatosan erősíti és táplálja az összefogást. "Hogyha van, aki fogja a kezünket, akkor megmaradunk. A kultúránkat ápolnunk kell tiszta szívvel, szeretettel" – fogalmazott.

Kolcsár Béla, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója örömét és köszönetét fejezte ki Pest vármegyének és a BKK-nak, hogy a kiváló együttműködés révén bekapcsolódhatnak a kulturális értékek ápolásába. Felidézte, hogy a világon egyedülálló a magyar nyelv, illetve a népzenei örökség, amit a több ezer feljegyzett népdal ékesen bizonyít.

A kisebbségi magyarságnak nehezebb megélni identitását a mostohább körülmények között, azonban az együvé tartozás és a múlt ismerete erőt és hitet ad a kultúra tovább viteléhez. Idézte Kodály Zoltánt, aki úgy vélekedett, hogy a kultúra nem örökölhető meg, azt minden egyes generációnak újra meg kell szereznie. Az igazgató hitvallása szerint folyamatosan tenni kell azért, hogy a fiatal generáció a szellemi értékek birtokába jusson.

Török Sándor alpolgármester ünnepi beszédében külön köszöntötte a Hargita megyéből és Pest vármegyéből érkezett vendégeket. Párhuzamot vont az államalapítás, Szent István ünnepe és a Magyar Kultúra Napja között; míg az előbbi a politikai és állami kereteket, utóbbi a nemzet lelki és szellemi tartalmát jelenti, e kettő együtt alkotja identitásunk alapját.

Hangsúlyozta, hogy bár a politika és a történelem mesterséges országhatárokat húzott, a kultúra és a nyelv olyan láthatatlan kötelék, amely minden magyart összeköt, bárhol is éljen a világban. A kultúra nem egy múzeumi tárgy, amit csak óvni kell, meg kell élni és tovább kell adni gyerekeinknek és unokáinknak, úgy, ahogyan mi kaptuk a nagyszüleinktől.

Emlékeztetett, hogy a magyar kultúra nemcsak kapott a világtól, hanem rengeteg értéket adott is, például Munkácsy Mihály festészetét, irodalmi vagy természettudós Nobel-díjasainkat, de ilyen akár a halasi csipke, vagy a híres gasztronómia is.

Török Sándor szólt arról is, hogy Százhalombatta kiemelt szerepet vívott ki a térségben. Büszkeségre ad okot, hogy, bár a település elsősorban jelentős ipari várossá fejlődött, mégis sikerült saját, gazdag kulturális életet teremteni, független színház és számos amatőr csoport működik a városban. A BKK "érték és élmény" jelmondata jól kifejezi a kultúra közösségformáló erejét. "Addig élünk, amíg van kultúránk", amely révén – csakúgy, mint eddig – büszke magyarok maradhatunk a jövőre nézve is – fogalmazott.

Kardosné Gyurkó Katalin miniszterelnöki biztos felidézte, hogy 1100 éve és mintegy 1000 kilométeren keresztül gyűlt mindaz, amit magyar kultúrának nevezünk. A szívünk nem ismeri a távolságot, a magyarság a világ változásai mellett is mindig halló- és látótávolságon belül van egymás számára. A közös nyelv és gyökerek miatt az erdélyi és az anyaországi magyarok akkor is egy nyelvet beszélnek, ha most találkoznak először. Az ünnepi találkozás több, mint egy esemény; a magyarok közötti híd, a lelket kapcsolódása.

Százhalombatta méltó helyszín, a város nemcsak őrzi, hanem aktívan élteti a kultúrát, amely a mindennapok része. A hagyomány a városban a tánclépésekben, a közösségi éneklésekben, az amatőr és hivatásos alkotók munkájában él tovább. Batta példát mutat abban, hogyan fér meg egymás mellett a modernitás és a hagyomány.

Fontos üzenet az összefogás, a hármas találkozás egy ív kezdete, hiszen a tervek szerint a jövőben, Pest vármegyében és Hargita megyében váltva gyűlnek majd össze a "rokonok", hogy megerősítsék: a távolság csak növeli a közelséget. A kultúra révén nemcsak a múltat idézzük meg, hanem a holnapot is építjük.

Az ünnepség kaput nyit egy olyan történetnek, amelyet a következő nemzedékek is mesélhetnek majd "magyarul, szívből, büszkén" – zárta gondolatait Kardosné Gyurkó Katalin, hangsúlyozva a megmaradás és az egymás iránti felelősség fontosságát.

Szabó István a Pest Vármegyei Közgyűlés elnöke emlékeztetett, hogy több mint 20 éve áll működő kapcsolatban az anyaországi és a hargitai régió. Kiemelte, hogy egy testvérmegyei kapcsolat akkor igaz, hogyha intenzíven működtetik, ennek jegyében közösen szerveznek programokat, kiállításokat. Most első alkalommal döntöttek úgy, hogy együtt rendezik meg a Magyar Kultúra Napját. Szeretnék hagyománnyá tenni, hogy az éveket váltva itthon, illetve Hargitában kerüljön sor a jeles eseményre.

Méltatta Százhalombattát, amely rendkívül nagy kulturális hagyománnyal, impozáns művelődési központtal és nagyon jól képzett munkatársakkal bír, tökéletes helyszínt biztosítva.

A "Kultúráért Százhalombatta Díj" kitüntetést Damakné Ferenczi Anna nyugalmazott pedagógus, kórusvezető vehette át.

A díjazott 1977 óta él Százhalombattán, egészen 2009-es nyugdíjazásáig az Eötvös Loránd Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola megbecsült tanítója volt, ahol 6 éven keresztül gyermekkórust is vezetett. Zenei felkészültségének és kivételes énektudásának köszönhetően 48 éve a Liszt Ferenc Vegyeskar, 17 éve a Cselefendi Népdalkör oszlopos tagja, 2013-as alakulása óta pedig Muslinca Dalárda férfikar vezetője, tanítója. Elkötelezettsége, művészi igényessége megbízható szakmai jelenléte minden énekkari közösség számára kiemelkedő értéket képvisel. Zenei tevékenysége mellett a közösségépítéssel is foglalkozik; a Nyugdíjas Pedagógus Klub vezetőhelyettesként is tevékenykedett 2011 és 2022 között.

A Zenálkó Etel Közművelődésért Szolgálati Díjban a BKK két munkatársa, Palagyi Réka előadó-művészeti igazgatóhelyettes és Ács Zoltán műszaki vezető részesült.

A "Béke Őrei" című ünnepi díszelőadás során Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas operaénekes és a Fényerő Zenekar koncertjét láthatta a közönség.

Molnár Levente, a magyar opera egyik legnagyobb nemzetközi sztárja az erdélyi Gyergyóremetén született. A Magyar Állami Operaház, a londoni Royal Opera House, a müncheni Bayerische Staatsoper és a Zürichi Operaház rendszeres vendége, együtt lép fel a nemzetközi operavilág világsztárjaival. A többi között olyan legendás szerepeket énekelt, mint Don Giovanni, Figaro vagy Marcello.

Molnár Levente és a Fényerő Zenekar közös koncertje nemcsak zenei élményt kínált, hanem üzenetet fogalmazott meg hitről, összetartozásról és arról, hogy a kultúra képes hidat építeni emberek és nemzetek között.

A január 30-áig tartó programsorozat részeként kiállítással, népzenei előadással és mesekocsmával várták az érdeklődőket. (Fotó: Illés Gergely Visuals)