Az ünneplő közösség felidézte azt a hívó szót, amely három és fél évtizeddel ezelőtt életre hívta az Erdélyi Gyülekezetet. Ennek engedelmes eszköze Németh Géza református lelkipásztor volt, akinek szolgálata ma is élő örökségként határozza meg a közösség hitvallását és küldetését. A hálaadás része volt egy másik fontos évforduló is: harminc éve annak, hogy a gyülekezet a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez csatlakozhatott, megerősítve ezzel az egyházi közösséghez tartozás, a testvéri összetartozás és a szolgálat rendjét.

Isten igéjét dr. Fazekas István, az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkipásztora hirdette az Apostolok cselekedetei könyvének megrendítő hajótörés-története alapján. A viharban sodródó hajó képe nemcsak Pál apostol útját idézte fel, hanem a történelem és a személyes sorsok hányattatásait is. Az ige középpontjában az a mondat állt, amely életeket mentett: "Ha ezek nem maradnak a hajón, ti sem menekülhettek meg." A megmenekülés útja nem az önzés, hanem az együtt maradás – a közösség vállalása a legnehezebb időkben is.

Az igehirdetés különös fényt kapott Németh Géza menekültmissziói szolgálatának felidézésével. A romániai magyarüldözések idején, amikor a jog és a politika nem kínált biztonságot, ő lelkipásztori felelősséggel cselekedett. Nem hatalmi pozícióból, hanem az evangélium parancsának engedelmeskedve állt a menekülők mellé. Ebből a kockázatvállaló hitből született meg 1990-ben az Erdélyi Gyülekezet – nem mint átmeneti menedék, hanem mint lelki otthon.

Dr. Fazekas István az ünnepen hangsúlyozta: a gyülekezet szolgálatát nem lehet pusztán önmagában értelmezni. Fontosnak tartja, hogy a lelki munka a Krisztusban való egység megvalósítása mellett a nemzetegyesítés részévé is váljon. Megfogalmazása szerint az Erdélyi Gyülekezet egyik legnagyobb küldetése az, hogy lelki hídként szolgáljon az anyaország és az elcsatolt területek reformátussága között – hidat építve imádságban, közösségben és közös felelősségvállalásban.

Az istentiszteleten ünnepi rendben hangzott el a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének, Ft. Bogdán Szabolcs Jánosnak pásztori levele Szakács Tibor színművész tolmácsolásában, majd Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, a gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka köszöntötte a közösséget. Az énekkar szolgálata után bemutatták a Németh Géza-honlapot is, amely egyszerre állít emléket a múltnak és mutat irányt a jövő felé. Dr. Gonda László egyetemi docens, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja, hogy a szocialista diktatúrára vonatkozó történeti kutatások eredményei könnyen elérhető módon kerülhessenek a nagy nyilvánosság elé.

Az ünnep az istentisztelet után is folytatódott: a gyülekezet zászlajával és a váradi bibliával vonult a Németh Géza és Németh Áron emlékére állított kopjafákhoz, ahol dr. Fazekasné Kummer Adél református lelkész mondott igei alapú emlékbeszédet. Az emlékezés szavai, a koszorúk elhelyezése és Németh Géza egyik verse mind arról tettek bizonyságot, hogy a hit, a szolgálat és az Istenbe vetett bizalom nemzedékeket köt össze.

A nap végén világossá vált: ez az ünnep nem csupán visszatekintés volt, hanem megerősítés is. Meghallani újra Isten hívó szavát, és kész szívvel válaszolni arra, ahogyan és ahová Ő küld bennünket – ez az Erdélyi Gyülekezet múltja és jövője egyaránt.
Méltán idézte a gyülekezet közössége a zsoltárost: "Nagy dolgokat tett velünk az Úr, azért örvendezünk." (Zsolt 126,3)

Nagy Sándor