Hétfőn és csütörtökön 16 és 18 óra között Feketéné Takács Rita és Regős Ágnes képzőművész-tanárok várják a diákokat a Látás Iskolájában.Péntekenként 14 és 20 óra között a 14+ korosztály számára tárul ki a Nyitott Műhely. Március 19-én nyílik Regős Ágnes kiállítása a Barátság Művelődési Központ galériájában. Április 10-ig láthatóak Határ Attila festőművész képei a Lépcső Galériában.
A képzőművészet alap a SZIKE-ben. Ahogy a beszélgetések is. Ilyen beszélgetések során hozta szóba Mikhail-Tóth Zakaria, az Arany János gimnázium diákja a szerepjátékokat. Ugyancsak hasonló alkalommal beszélt Kovács Lilla, az Éjféli Kakasszó zenésze arról a vágyáról, hogy másoknak is átadhassa az improvizatív zenélés örömét.
A Szerepjáték Klub elindult február 24-én, és keddenként 16-19 óra között várja a SZIKE-be a játszani vágyókat! Az Impro Klub március 13-án, pénteken 18 órakor indul, azon 14 év felettiek számára, akik rendelkeznek akusztikus hangszerrel, van már valamennyi hangszeres tudásuk, és szívesen töltenék az időt közös zenéléssel.
A modern asztali szerepjátékok története egészen az ókorig nyúlik vissza, amikor a harcok szimulálására terepasztalt, illetve bábukat használtak - mesélte Zaki. Ezekből fejlődtek ki a 20. század közepén a hadijátékok, amikben 2 játékos hadserege ütközött meg egymással. Kicsivel később, a hetvenes évek elején Gary Gygax és Dave Arneson úgy döntöttek, hogy hatalmas seregek helyett egy kis csapat hős sorsára fókuszálnak. Ebből a kísérletezésből született meg 1974-ben a Dungeons & Dragons (ismertebb nevén DnD) szerepjáték.
A játékban a résztvevők közösen mesélik el a történetet, egy-egy szereplőt megformázva kapcsolódnak az együtt alakított elképzelt világhoz. A döntéseik folyamata - ahogy a cselekmények és párbeszédek megszületnek - sokban emlékeztet egy közösen kitalált könyv vagy film megalkotására. A kezdeteket követő évtizedekben a hobbi túllépett a klasszikus fantasy keretein, és befogadta a sci-fit, a horrort és a napjainkban játszódó modern szerepjátékokat is.
Magyarországon a szerepjátszás a nyolcvanas évek végén, a vasfüggöny mögött kezdett beszivárogni, kezdetben angol nyelvű könyvek nehezen hozzáférhető példányai és házilag fordított jegyzetek formájában. Majd, a vasfüggöny lehullásának évében megjelent az első magyar szerepjátékos szakirodalom, a Fantázia magazin, de az igazi robbanást a kilencvenes évek hozták el, amikor 1993-ban megjelent a M.A.G.U.S., amely sajátos, hangulatával és részletes világával generációk számára vált meghatározó élménnyé. A magyar szcéna egyediségét adta, hogy a hazai fejlesztésű játékok sokáig versenyben maradtak a nyugati sikertermékekkel, miközben a fórumok, szoros és aktív közösséggé kovácsolták a hazai játékosokat, akik ma már a digitális felületeken és élő rendezvényeken egyaránt jelen vannak.
Működését tekintve az asztali szerepjáték egyfajta interaktív, improvizációs színház, ahol a játékszabályok adják meg a keretet. A játékmester felel a környezet leírásáért, míg a játékosok az általuk kreált karakterek szemén keresztül hozzák meg a döntéseket. A véletlenszerűséget a dobókockák biztosítják, és a kihívások sikerességét is általában dobókockák határozzák meg. De a játék lényege nem a taktikai győzelem, hanem a közös történetalkotás öröme. Ez a hobbi egyszerre fejleszti a problémamegoldó képességet, a csapatmunkát és a kreativitást, miközben lehetőséget ad arra, hogy bárki egy sárkányölő hős vagy egy űrhajóskapitány bőrébe bújva szakadjon ki a hétköznapokból.
Kovács Lilla az Alapfokú Művészeti Iskolában hegedű-szakra járt. Az egykori balatonalmádi táborokban, ahol az iskola zenész és képzőművész diákjai együtt alkottak megismerkedett László Bandy képzőművész-tanárral. Ezután a hegedülés mellett eljárt a SZIKE-be is, rajzolni. Azóta több alkalommal állította ki képeit különböző kiállításokon, és közben aktívan zenél. Jelenleg az Éjféli Kakasszó és a FeZenBa formációkban lehet őt látni-hallani.
Kilenc éves korom óta hegedülök, de onnantól vett egy fordulópontot az életem, amikor 2017 őszén, huszonkét évesen megismerkedtem az improvizációval egy tárnoki jam partin. Felszabadító élmény volt azt játszani, ami belőlem születik. Itt ismerkedtem meg első zenésztársaimmal, akikkel később zenekart alapítottunk. Az Éjféli Kakasszó zenekarban mindannyian improvizációkból dolgozzuk ki a számokat - idézte fel Lilla az Impro Klub ötletének megszületéséről.
A szabad játék és a közös zenélés öröme meghatározza az életemet és a mindennapjaimat. Olyasfajta szabadságot tudok megélni általa, olyan közel kerülök a hangszeremhez és a lelkemhez, mint sehol máshol. A zenekar tagjaival, Bálint Ernővel és Benedek Lacival karöltve az volt az indíttatásunk, hogy szeretnénk megosztani az improvizáció örömét másokkal is. Mi nem csak egy zenekar vagyunk, hanem egy csapat, egy közösség, ami összetart jóban-rosszban, és aminek a legfőbb célja, a zene által adni másoknak. Szeretnénk, ha a zene nem csak nekünk adna örömet, hanem másoknak is.
Az Impro Klubbal szeretnénk közösséget építeni és támogatni a zeneiskolás diákokat abban, hogy merjék megmutatni magukat, merjenek kísérletezni a hangszeren. Merjék meghallani a bennük lévő dallamokat, ritmusokat, kreatív ötleteket. Itt nem kottából játszunk, hanem lélekből. Mindeközben megtanulunk figyelni és reagálni a többiekre. Fontos, hogy legyen egy olyan szabad tér, ahol megélhetjük az elfogadást, ahol ér hibázni. Mindezen motivációk mellett László Bandy, szeretett mesterem örökségét is szeretném tovább adni, aki mindig is szerette a zenét és szentül hitte, hogy a művészet és a tanítás képes hegyeket mozgatni. Bandytól hitet, a zenétől célt kaptam. Ezt szeretném tovább adni. Nem kell, hogy profi legyél, csak legyél nyitott. Csupán a hangszered és Te kellesz. Várunk! - üzeni Kovács Lilla.
SZIKE
