Vezér Mihály polgármester hangsúlyozta, hogy dr. Poroszlai Ildikó munkásságával, személyiségével a mai napig kiemelkedő és meghatározó szerepet töltött be Százhalombatta életében. Ferenczi Illés korábbi városvezető helytörténésszel együttműködve maradandót alkotott, melyet örökségül hagyott immár 20 éve.

A polgármester felidézte, hogy nagyon jól tudtak együtt dolgozni, számos személyes élmény, történet, közös munka fűződik hozzá.  Az egykori igazgató kiemelkedő szakmai tudásával azért dolgozott, hogy – az Önkormányzat támogatásával – létrejöjjön a "Matrica" Múzeum, később pedig Magyarország első őskori szabadtéri múzeuma, a Régészeti Park.

Fontosnak tartotta a több ezer éves városi régészeti, történelmi, helytörténeti emlékek bemutatását. Létrehozott egy Európában is egyedülálló, nemzetközileg is elismert kísérleti régészeti központot, oktató bázist. Célja volt, hogy határon innen és túl megismerjék az itt folyó kiemelkedő szakmai, tudományos munkát. Kezdeményezője, projektvezetője volt a városban zajló nemzetközi ásatásoknak, általa felkerült a világtérképre Százhalombatta. Fontosnak tartotta a tanítást, a látogatók, és főleg az iskolások ismeretanyagának, élményszerző alkalmainak növelését, kulturális, helytörténeti és múzeumpedagógiai programok kidolgozását.

Poroszlai Ildikó vezetésével példaértékűen működött a múzeum, amiért a város "Múzeumpártoló Önkormányzat" elismerésben részesült, illetve számos díjat kapott ő maga és az intézmény is. Az Önkormányzat "Kultúráért Százhalombatta Díjban", "Pro Urbe Százhalombatta Díjban", valamint posztumusz "Díszpolgári" címben részesítette. Utcát neveztek el róla a Régészeti Park mellett, emléktáblát avattak a felújított múzeumépület homlokzatán, valamint emlékérmet alapítottak a tiszteletére.

A kulturális örökség területén és a városért végzett maradandó munkássága, tevékenysége alapján az Önkormányzat is támogatta a "Százhalombattai Értéktárba" történő felvételét.

Halála után sem merült feledésbe személye, munkássága, szellemisége, amely minden tekintetben példaértékű – fogalmazott Vezér Mihály.

Sinka László alpolgármester a többi között arról beszélt, hogy a mai napig érezhető Poroszlai Ildikó hiánya, aki azonban mégis velünk van a lelkekben. Élete delén érkezett Százhalombattára, ahol szinte második otthonává vált a múzeum. Az egykori elhanyagolt épületből palota lett, aminek igazgatójaként ő volt a "hercegnője". Történelmi és úttörő szerepe volt abban, hogy olyan alkotás jöjjön létre, ami elképzelhetetlen volt korábban.

"Ferenc Illés szárnya alá vette magát a munkát, és ezzel együtt Ildikót, aki ezt követően is könnyedén bizonyította be, hogy lángol és ég, mert az újra törekedett." Különleges álma volt, hogy megvalósuljon a Régészeti Park, amely az egyik legszebb ékköve Százhalombattának, amiért mindig hálás lehet neki a város.

A szomorúság mellett helye van az örömnek is az emlékezők szívében, mert ismerhették Poroszlai Ildikót, részesei lehettek munkásságának. Örömteli, hogy a közösség méltó módon őrzi emlékét, amíg csak fennmaradnak a falak és a Régészeti Park. "A halmok nem csak őrzők, hanem fénylő csillagok is, bemutatják, hogy mindannyian Százhalombattához, ehhez a közösséghez tartozunk, amelyben egy fénylő csillag volt Ildikó" – fogalmazott Sinka László.

T. Németh Gabriella a "Matrica" Múzeum"igazgató jellemzése szerint Poroszlai Ildikó mindig óriási energiákkal dolgozott, nem ismert lehetetlen akadályt. Munkája nyomán egy helyi gyűjteményre ráépülhetett egy hosszú távon megmaradó olyan intézmény. Nagyon jól indultak el a gyűjtemények, majd a gyűjteményi raktárak, illetve kialakult a megfelelő műtárgykörnyezet. Az első állandó kiállítás már nagyon korán, 1986-87 decemberében megnyílt, ami sokáig nagyon jó minőségben, rendkívül modern, előretekintő, úttörő enteriőrökkel mutatta be a város történetének egyes részeit.

Rengeteg munkával járt a Régészeti Park létrehozása is, nincs Magyarországon máshol ilyen őskori szabadtéri régészeti bemutatóhely. A néhai intézményvezető szellemi hagyatéka bekerült idén ősszel a Százhalombattai Helyi Értéktárba az Önkormányzat Kulturális Bizottságának döntése nyomán.

Pálóczi Horváth András köszönetet mondott a méltó megemlékezésért. Felidézte, hogy felesége minden téren, így szakmájában is arra törekedett, hogy a lehető legjobbat nyújtsa. Ahogyan eltervezte, sikerült egy valóban látogatóbarát múzeumot létrehozni a nyugat-európai példák nyomán.

A sajtónak felidézte, hogy Százhalombattát második otthonuknak érezték feleségével, attól kezdve, hogy múzeumigazgató lett. Véleménye szerint minden megbecsülést megkapott vezetői munkája során a várostól, amely méltó módon őrzi emlékét. Nagyon szép szakmai teljesítményt jelentett felesége számára, hogy a támogató közegben létre tudta hozni az intézményt.

Dr. Poroszlai Ildikó kiemelkedő tevékenységét a Hírtükör az alábbiak szerint összegezte 2005-ben bekövetkezett halálakor.

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett régész diplomát, később elvégezte a történelem-angol és történelem-néprajz szakot is, 1993-ban doktorált régészetből.

Első munkahelye a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Könyvtára volt, majd kulturális szervezőként helyezkedett el a Műcsarnok Propaganda Osztályán. Százhalombattán 1984-ben kezdett dolgozni, nevéhez fűződik a "Matrica" Múzeum és a Régészeti Park létrehozása és fejlesztése. A Pulszky Társaság Múzeumi Egyesületének alelnöke, a Kismúzeumi tagozat megalakítója és vezetőségi tagja, a holland-magyar kormányközi kapcsolat keretein belül működő MATRA program "kismúzeumi vezetők managementje" projekt egyik trénere és koordinátora, a Swedish-Hungarian Research Project egyik vezetője, a Százhalom Alapítvány kuratóriumának tagja volt. Több önálló és szerkesztett, magyar, illetve német, angol nyelvű tudományos kiadvány fűződik nevéhez, így például a 4000 év a 100 halom városában, Százhalombatta története, Ásatások a százhalombattai bronzkori földvárban.

Bár Budapesten lakott, néhány éve úgy nyilatkozott: a várost számára Százhalombatta jelenti. Tevékenységének köszönhetően a helytörténeti gyűjteményből 1987-ben megnyílt az első állandó helytörténeti kiállítás a "Matrica" Múzeumban, amit ’88-ban városi múzeummá, majd ’89-ben tájmúzeummá nyilvánított a Művelődési Minisztérium, és gyűjtőterületéhez csatolták Érdet, Sóskútot, Pusztazámort, Tárnokot és Diósdot. A múzeum mára európai szinten ismert és elismert intézmény, amiben jelentős szerepe volt az igazgatónő és munkatársai nemzetközi publikációinak, tudományos konferenciákon való részvételének.

Dr. Poroszlai Ildikó nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a tudományos munka mellett a nagyközönséget is sikerüljön megszólítania a múzeumnak, így évente öt-hat időszaki kiállítást rendeztek a városban élőknek, változatos, színes témákban és érdekes kísérőprogramokkal a koncerttől a játszóházig.

Részt vett a Százhalom Városvédő Egylet és a Százhalom Alapítvány létrehozásában. Kezdeményezésükre helyi védelem alá helyezték az Érd és Százhalombatta határában található vaskori halomsíros temetőt, a bronzkori-vaskori földvárat és a római katonai tábor maradványait. Igyekeztek felismertetni a város vezetőivel és lakosságával, hogy európai hírű lelőhelyek, természeti értékek közelében élnek. Erőfeszítéseik nyomán az 1990-ben alakult Önkormányzat döntést hozott arról, hogy az öt legépebben megmaradt halomsírt és közvetlen környezetét felméreti, majd lépésről lépésre megvásárolja a tulajdonosoktól. Az adás-vételek előkészítését az alapítvány és a múzeum folytatta le.

A legnagyobb, 115-ös halomsír feltárására 1990 és ’96 között sor került, amelyről kiderült: kivételes építészeti, régészeti emléket rejt. Dr. Poroszlai Ildikónak sikerült meggyőznie a város vezetőit a leletegyüttes páratlan értékéről, így ’96-ban az Önkormányzat határozatot hozott a halomsír helyszíni bemutatásáról és a bronzkori, vaskori épületrekonstrukciók megépítéséről. A "Matrica" Múzeum nemzetközi régészeti konferenciát rendezett’96 októberében, amely egyben az első magyarországi őskori szabadtéri múzeum megnyitója volt. Egyszerre folyt a 115-ös halomsír feltárása, a benne talált faszerkezet konzerválása egy teljesen új technológia alapján, valamint a halomsír-rekonstrukció engedélyeztetése és kiviteli terveinek elkészíttetése. Elkezdődtek a Régészeti Park területén a kísérleti régészeti kutatások, ’97-től pedig a környezeti rekonstrukció. Megkezdődtek Családi Napok ’97-től, amelyek színes, komplex programjaikkal egyre több látogatót vonzottak az óvárosi helyszínre. Göncz Árpád köztársasági elnök avatta fel a 115. számú rekonstruált halomsírt ’98. április 28-án. A következő évben 10 ezerre nőtt a park látogatóinak száma, ’98-ban elérte a 17 ezret, 2004-ben meghaladta a 23 ezret. A múzeum már ’99-től igen nagy hangsúlyt fektetett a battai idegenforgalom fellendítésébe, ennek érdekében számos szakmai rendezvényen, kiállításokon, vásárokon vettek részt, igen jó kapcsolatokat ápoltak az országos és helyi médiával, számos tudományos és ismeretterjesztő kiadványt jelentettek meg.

Kiterjedt szakmai kapcsolatokat tartottak fenn hazai és külföldi társintézményekkel, így magyarországi egyetemekkel, kutatóintézetekkel, angol és svéd egyetemekkel. Megrendezték évente a kísérleti régészeti oktatónapokat ’97-től, amelyeken hazai és külföldi régészhallgatók kaptak elméleti és gyakorlati képzést.

A kilencvenes évek végétől rendezett Szabadtéri Színházi Esték és Viselettörténeti Napok számos érdeklődőt vonzottak a városból és az egész ország területéről, és a kiemelt városi nagyrendezvények közé kerültek. Új állandó kiállítás nyílt a "Matrica" Múzeumban 2000-ben, 2004-ben pedig az Önkormányzattal együttműködve pályázatot nyújtottak be egy nagyszabású fogadóépület megvalósítására a Régészeti Parkban. A százhalombattai "Matrica" az "Év Múzeuma" lett 1998-ban. Dr. Poroszlai Ildikót Pro Urbe Százhalombatta kitüntetésben részesítette az Önkormányzat. A Pest Megyéért Emlékérmet vehette át a "Matrica" Múzeum kollektívája nevében 2004-ben.

"Hiszem és vallom, hogy a látogatóorientált, élő múzeumé a jövő, ahol a vitrinbe zárt világ mellett a múlt tapintható, érzékelhető, sőt ízlelhető formában is megelevenedik" – írta 2000-ben dr. Poroszlai Ildikó.