Napjainkban mind a Fidesz-KDNP, mind pedig a Jobbik felelős politikusai részéről elhangzik az, hogy Magyarországnak ki kellene lépnie az Európai Unióból. Érveik alapvetően érzelmi töltetűek, tehát indokolt megvizsgálni, hogy EU tagságunknak mi a kára vagy a hozadéka. Ebből a célból vegyük górcső alá a 2012. évi költségvetési törvényt és annak az EU transzferekkel foglalkozó mellékletét.
A mellékletből az derül ki, hogy amíg éves szinten 264 milliárd forint tagdíjat fizetünk, addig csak a 2012. évben apanázsként 1.894 milliárd forintot kapunk. A különbözet 1.630 milliárd forint, ami a jelenlegi GDP kb. 6 százaléka. Ha tehát kilépnénk az EU-ból, az ország GDP-je – és ennek eredményeképpen az emberek életszínvonala is – azonnal 6 %-ot fog zuhanni. Járulékos teher az, hogy a 2004. évtől élvezett összes apanázsunkat (kb. 8.000 milliárd forint tőke plusz a kamatai) azonnali hatállyal vissza kellene fizetnünk és a jelenleg külföldön dolgozó mintegy 300.000 magyar munkavállalót – beleértve az EP képviselőket is – egy hónapon belül hazapaterolják.
Most foglalkozzunk egy kicsit az 1.894 milliárdos apanázs belső szerkezetével. Az összegből 326,5 milliárdot képez a mezőgazdaság egységes földalapú támogatása és az egyéb agrártámogatás. Ezt Brüsszel közvetlenül, a magyar költségvetést megkerülve utalja a mezőgazdasági termelőknek. A tétel hektáronként kb. 50.000 forintot jelent – tulajdonképpen ez biztosítja azt, hogy a hagyományos szántóföldi kultúrák egyáltalán nyereségesek lehetnek -, és 180.000 egyéni gazdálkodó, családi gazdálkodó és gazdasági társaság érintett közvetlenül (összesen mintegy 800-900.000 vidéki lakos). Ha ez a pénz április 30-ig nincs ott a gazdáknál, akkor a gazdálkodásuk fejre áll, csődök tömegei indulnak be és Tarlós István főpolgármester Budapest határára ismét kihelyezheti a "traktorral behajtani tilos" táblákat.
A költségvetésben mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldalon 1.567,5 milliárd forint EU pénz jelenik meg; ezek az úgy nevezett strukturális fejlesztési támogatások. Ez így önmagában nem mond sokat, de fordítsuk le ezt a városunk szintjére és nézzük meg, hogy ebből mik kerülnek és kerültek eddig finanszírozásra.
Nos, sorolom: kis- és közepes vállalkozások támogatása; tömbházak energiatakarékos felújítása; úthálózat fejlesztése és karbantartása; a főtéri beruházás; patakmeder-kotrás; az ivóvíz biztosítása; a csatornahálózat fejlesztése és karbantartása; a szennyvíztisztító üzemeltetése; a szemét- és hulladékkezelés; a városi- és távolsági tömegközlekedés; az ipari park fejlesztése és még lehetne folytatni.
Tényleg ki akarunk mi lépni az EU-ból?
