Vezér Mihály polgármester az alábbi gondolatokkal búcsúzott a művésztől:

 "Aki megtanított bennünket látni"

Megrendüléssel és szomorúan értesültünk László Bandy haláláról, elment városunk kiváló személyisége, művésze, alkotója, tanítója, sokak Bandy bácsija. Példaértékű munkásságot hagyott maga után. A művészeteken keresztül tanított, úgy érezte, hogy felelőséggel tartozik a felnövekvő generációért. Grafikáin, karikatúráin, dobozgrafikáin, köztéri szobrán keresztül maradandót alkotott.

Már gyermekkora óta megszállottan rajzolt, tehetségét fejlesztette, amely később hivatása lett. A diploma megszerzése után népművelőként is dolgozott, ebben az időben ismerkedett meg feleségével, Julikával, aki könyvtáros volt. Az 1970-es évek alatt érkeztek Százhalombattára Takács Péter mellé a DKV Művelődési Házába, ami akkor a finomító baraképülete volt. Innen szerveződött később a lakótelepi munkásszálló alagsorából a könyvtár, a klubélet, az információs központ, ahonnan kiszolgálták a városi közművelődési igényeket. László Bandy itt indította el az első képzőművészeti csoportját a SZEM stúdiót, majd galériát hozott létre, később Sprektum értelmiségi klubot.

A 90-es években átvette a SZIKE – Batta első ifjúsági egyesület vezetését, amely ma is  működik. Itt igazi kulturális élet zajlott, filmklub, színjátszó kör is működött, ahol Bandy látásmódot, képzőművészetet, rajzot tanított. 1985-ben a Barátság Művelődési Központban elindította a Látás Iskoláját, amelyből létrejött 1992-ben a Városi Művészeti Iskola képzőművészeti tagozata. Az egykori Szikéseknek Nyitott Műhelyt, képzőművészeti szabadiskolát indított. 1996-ban elindult a SZAK Stúdió, amely tárlataival, meghatározó lett Százhalombatta kulturális életének. Felesége a Városi Könyvtár könyvtárosa volt, majd lánya is, Anikó, aki most részesült városi elismerésben, Bandy nagy örömére.

László Bandy élete során több száz gyermeket tanított, ismertetett meg a képzőművészet alapjaival, tanított "látni", érteni a művészeti kifejezésmódokat. Kezei alatt felnőtt egy olyan generáció, akik közül sokan művészeti pályát választottak, önálló kiállításokon szerepelnek. 1990 óta szervezett gyermek és felnőtt alkotótáborokat, amelyet addig folytatott, míg az egészsége engedte.

 Önkormányzatunk első választási ciklusában tagja volt a kulturális bizottságnak is, létrehozta Batta első Rádióját, amelyben sok fiatalnak adott lehetőséget. Alkotásait intézményeink őrzik, 2006-ban avattuk fel a "Világfa" című köztéri alkotását. Számos kiállítást tudhatott magáénak Százhalombattán, országosan és határon túl is, számos művészeti szervezet tagja.

Óriási érdeme, hogy a százhalombattai fiatal művészeket összefogta, támogatta, útjukat egyengette, bemutatkozási lehetőséget biztosított számukra. A tanítást az önmegvalósítás legszebb, leghasznosabb módjának tekintette, mindezt tette mindaddig, míg ereje engedte. Betegségében még az utolsó pillanatig rajzolt. Hiányát nem tudjuk pótolni, de ott van az alkotásaiban, tanításaiban, mindazokban, akik valamilyen módon kapcsolatba kerültek vele és emberi nagyságával.

Önkormányzatunk közösségépítő, értékteremtő munkájáért 1994-ben Közművelődési Díjjal, 2020-ban "Pro Urbe Százhalombatta" Díjjal tüntette ki.

Számos személyes élményem, történetem, emlékem van László Bandyról, megtisztelő, hogy élvezhettem a barátságát, végig kísérhettem munkásságát!

Százhalombatta Város Önkormányzata, a százhalombattaiak és a magam nevében részvétemet fejezem ki az egész családnak! Isten nyugosztalja László Bandyt! Emlékét szívünkben örökké megőrizzük!

Mély együttérzéssel és tisztelettel!

Vezér Mihály polgármester

A művész lánya, László Anikó ezen gondolatokat osztotta meg:

"A tanítást az önmegvalósítás legszebb, leghasznosabb módjának tekintem."

Elhunyt László Bandy, Pro Urbe és Közművelődésért díjazott képzőművész-tanár, alkotó és közösségi ember.

- Hogyan foroghat tovább a világ nélküle? - kérdezte egy gyászoló. Annyi energiát - tudást és alkotást - tett hozzá a világhoz, ami még sokáig, örökig forgatni fogja, és addig Bandy is köztünk marad. Alkotásait nem csak kiállításokon és köztereken (Világfa a Kodály sétányon, Tér és Idő a SZISZKI-ben), hanem számtalan százhalombattai otthonban és intézményben is megtalálhatjuk. Szellemi örökségét tanítványok végtelen sora őrzi és viszi tovább.

2025. február 22-én 16 órakor a Hamvas Béla Városi Könyvtárban tartunk megemlékezést.

Várjuk a tanítványokat, barátokat, és kérjük, legfeljebb egy-egy szál virágot hozzanak!

Szigetvári József, a kulturális központ igazgatója így fogalmazott az intézmény honlapján:

Ezen a csodálatos, napsütötte reggelen újból fekete zászló lobog a Barátság Kulturális Központ tetején és megint csendesebbek vagyunk a házban. Megint zakatolnak a gondolataink, megint elveszítettünk valakit.

Soha nem halljuk lépteit az irodai folyosón, soha többet nem szól hozzánk vidáman, soha többet nem jön be az irodámba, kicsit beszélgetni, és tanítani engem. Soha többet nem mondja el, mire van szüksége a képzőművész növendékeinek és hogy miért fontos a SZIKE. Soha többet.... Persze ez csak egy átmeneti állapot, hiszen számos munkatársunk, akik Zenálkó díjat kaptak az ő alkotását kapták meg.

A Lépcső Galériát direkt kizárólag "csak neki" hoztuk létre. A szobrai, alkotásai itt maradnak velünk, a hangja is, a szeme is, a szíve és a bölcsessége is. Csak a lélektől lélekig pillanatok tűntek, azok a momentumok, amelyeket csak vele lehetett átélni, amikor a legnyomorultabb helyzetben is képes volt bíztatni, erőt adni.

Mi értettük egymást. A veszteség valójában csak ma veszteség: az élet egyik legnagyobb nyertese vagyok, nyertesei vagyunk, hogy megismerhettük, hogy pont ide, közénk küldték, hogy az volt a feladata, hogy minket tanítson és mi lehettünk a szerencsések, akiket kiválasztottak, hogy a fényében megfürödhessünk. Általa tanulhattunk meg egy különös szeretet nyelven beszélni, mert hisz ő maga volt a szeretet. László Bandy elhagyott bennünket, végigment, megtette, szeretett bennünket és őt is mindenki szerette.

Az űr pótolhatatlan, a csend és a napfényben lobogó fekete zászló szívbemarkoló. Szerintem neki ez nem tetszik, ő biztos azt akarná, hogy nevessünk, és ne szomorkodjunk. Már hallom is, ahogy sajátos hangján azzal a tipikus bandys nevetéssel jól kioktat, hogy mit szomorkodsz itt?

Bandy! Ma még szomorkodunk, de megígérem neked, hogy mindennap úgy gondolunk rád, ahogy tanítottad: nevetve, optimistán.

Bár igaz, hogy az én kezemet nem tanítottad meg rajzolni, mégis sok mindent tőled lestem el és lettél mesterem. Olyan dolgokat tanítottál, mint érték, minőség, ízlés, kultúra, közösség, akarat és szeretet.

Most még egy darabig biztos nem megyek az IKSZ-be, és nem nézek a Látás Iskolája ajtajára. Most még nem akarom tudni, hogy azt te többet nem nyitod ki. Most még úgy akarom látni, ahogy veled láttam. Most még mindannyian csendben gondolunk rád, de megígérjük: soha nem felejtünk, és irigykedünk a Mennyországban lévőkre, hogy oda már biztosan megérkeztél és úgy, ahogy csak te tudsz megérkezni: mosolyt, szeretetet adva, nevetve jó hangosan. Ez a hang nyomja most el a csendet, ez a hang ad erőt, hogy áááá, ez csak átmeneti állapot, előbb- utóbb nevetni fogunk, ha rád gondolunk, tudva azt, hogy így, vagy úgy de találkozunk!

Bandy, neked ott fent is legyen olyan szép, mint amilyen szép volt itt lent! Mert szép volt veled minden pillanat! A Barátság Kulturális Központ örökre a szeretetében tart!

A Hamvas Béla Városi Könyvtár nevében Paulusz Katalin igazgatóhelyettes búcsúzott a művésztől:

Drága Bandy!

A Hamvas Béla Városi Könyvtár és közössége fájó, de hálás szívvel búcsúzik Tőled. Kiállításaiddal, alkotásaiddal és jelenléteddel nemcsak a falakat díszítetted, hanem a lelkünket is gazdagítottad. Minden kiállításoddal, munkáddal, tanácsoddal és javaslatoddal lenyűgöztél minket, és megmutattad, hogy a művészet hogyan képes összekötni múltat és jelent.

Neked köszönhetjük a Népmese Napja logóját is, amely azóta is a népmesék varázsát őrzi a mesés rendezvényeinken. Inspirációd és kedves személyiséged örökre velünk marad. Köszönjük, hogy adtál, tanítottál és itt hagytál egy darabot magadból. Nyugodj békében!

A Hamvas Béla Városi Könyvtár minden munkatársa nevében őszinte részvétünk a László családnak!