Ismét fény áradt a szívekbe és a városba, amikor fellobbant az adventi koszorún a "hit" lángja, egyúttal felkapcsolták a díszkivilágítást a Szent István téren december 1-jén. Az ünnepet a Forrás Néptáncegyüttes Független Színház, Csondor Kata, Zsikó Zsuzsanna és Pál Dénes előadása tette még meghittebbé. Vezér Mihály polgármester a földi javak értékén túlmutató szeretet erejét hangsúlyozta, majd az egyházak képviselői is megosztották gondolataikat.
Karácsonyi vásár, hívogató gólyalábasok, kisvasút, körhinta és kibővített jégpálya várta a több száz gyermeket és felnőttet a feldíszített főtéren. A hangulatot ezúttal is fokozta a lézershow varázslatos, égboltra és épületekre vetített színkavalkádja és sok kifejező figura.
Vezér Mihály polgármester köszöntőjében arról szólt, hogy a karácsonyi időszak jó alkalom az éves számvetésre, átgondolhatjuk, hogy mi az, amit jól tettünk, tanulhatunk hibáinkból, illetve kiderülhet, hogy adtunk-e elég szeretetet a környezetünknek a rohanó időben.
Megosztotta gyermekkori élményét; szülei Karácsonykor mindig felolvasták a híres költő, író, Andersen, a kis gyufaárus lányról szóló történetét, ami a mai napig elkíséri lélekben. A mese mélyreható gondolatokat fogalmaz meg a szeretettel való mások felé fordulásról, segítésről.
Nem szabad elfelednünk, hogy "nem csak a tárgyakhoz való viszony határoz meg minket – azok legkevésbé, azok mindig pótolhatók. A szeretet egyedi, ritka és különleges kincs; minél többet ad belőle valaki, annál többet kap vissza, nélküle nem lehet igazi életet élni."
Napjainkban felvetődhet, hogy vajon mit válaszolna egy idős bölcs arra kérdésre, hogyan lehetett korábban internet és okoseszközök nélkül élni? Valószínűleg azt felelné: nem úgy, mint most – szeretet, igaz barátok, egymásra fordított, valós idő nélkül; "ez intő jel, mert amíg élünk, ezen mindig változtathatunk" – fogalmazott a polgármester.
A szeretet ünnepére készülve, a szolidaritás és a tettrekészség jegyében gondolnunk kell azon emberekre is, akiknek nem adatik meg a meghitt ünneplés öröme – mondta Vezér Mihály, "igazi, szeretetteljes, boldog, békés Karácsonyt" kívánva.
Az egyházak képviselőinek gondolatait is meghallgathatták az ünneplők.
A katolikus egyház nevében Arany Ferenc plébános beszédében kiemelte, nem mindegy, hogy az adventi várakozás időszakát passzívan, vagy éberségben töltjük-e. Utóbbi állapot fontos a szív esetében, mert változásra, Isten igéjének befogadására ösztönzi az embert. A felebarátok irányába is aktívak lehetünk, elhalmozva őket szeretetünkkel, jó cselekedetünkkel. Így lehet boldog, békés örömünnep mindnyájunk számára a Karácsony.
Sárosi Gábor református lelkész a bibliai János evangéliumából idézett: "Jézus ismét megszólalt, és ezt mondta nekik. Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága." Az igevers azt hirdeti, hogy mindenkinek van lehetősége a megtérésre, a lelkekben is lehet világosság. Aki Jézust követi, kikerülheti az akadályokat, átugorhatja a lelki gödröket, és felismerve elkerülheti a bűnt is, így példamutató, tiszta életet élhet. Az adventi időszak ráirányítja a figyelmet az eljövendő ígéretre, Jézusra, akinek áldozata nyomán ingyen kegyelemből lehet élni a szabadulás ajándékával. A hit bizonyosságot ad a nem látható dolgokról, amire építhetjük az életünket.
Káplán Pál szerb ortodox parókus a többi között arról szólt, hogy az ember ösztönösen vágyik a fényre, ami megvidámítja a szívet. Tenni kell azért, hogy mások életébe is fényt, örömöt vigyünk. Az Úr Jézus is tanít a világosságról Máté evangéliumában: "S ha világot gyújtanának, nem rejtik a véka alá, hanem a tartóra teszik, hogy mindenkinek világítson a házban. Ugyanígy a ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsőítsék mennyei Atyátokat!". Ha életünkben megtapasztaljuk a jót, észrevesszük a szépet, ne féljünk azt megosztani azokkal, akiket szeretünk, akik fontosak számunkra. Legyenek együtt a családok, az adventi hétvégéken, gyújtsanak meg egy-egy gyertyát, fényt ajándékozva egymásnak. "Nem bevásárlólistákat, karácsonyi vacsorafogásokat kell számba vennünk, hanem perceinket, óráinkat, napjainkat, melyekből minél többet akarunk szeretteinkkel tölteni. Adventi gyertyagyújtásaink ne holt cselekedetek, divatos szokások, legyenek, hanem igazi készület, hogy mire megszületik a betlehemi kisded, ne csak az utcák, a házak a szobák, de a szívünk, lelkünk is ünnepi fénybe öltözzék" – fogalmazott Káplán Pál.
A színpompás, egész teret beragyogó lézerfény-játék kompozíció után Vezér Mihály polgármester – Török Sándor alpolgármester, Lukács Bernadett, Horváth Júlia és Szél Pál önkormányzati képviselők jelenlétében – meggyújtotta az adventi koszorú első, "hitet" jelképező gyertyáját. Felkapcsolták a városi díszfényeket is; a színpadon elhelyezett központi gombot a polgármester két gyermek segítője nyomta meg.
Az ünnepi program kezdetén a Vaga Banda Gólyalábasok szórakoztatták a kicsiket és nagyokat.
A Forrás Néptáncegyüttes Független Színház műsora a karácsonyi ünnepkört idézte meg. Több népszokás is kapcsolódik Luca napjához, ami december 13-a, ezek eredete valószínűleg az, hogy a Gergely-naptár bevezetése előtt ez a nap volt az év legrövidebb napja – eltérően a mai téli napfordulótól, ami december 21-re, esetenként 22-ére esik. Elsőként a lucázás vagy kotyolás elevenedett meg a színpadon; ez a fiúgyermekek házról házra járó, termékenységvarázsló szokása Nyugat- és Dél-Dunántúlon. Többnyire hajnalban, kisebb csoportokban mentek, a házba betérve engedélyt kértek, és ha megengedték, akkor ráültek egy tuskóra vagy szalmára és elkezdték az éneküket. A társulat karácsonyi köszöntőt is előadott "Menyből az angyal" címmel. A produkció művészeti vezetője Módos Máté, együttes és művészeti igazgató Szigetvári József.
Az ünnepi műsor fényét előadásával emelte továbbá Csondor Kata színművész, szinkronszínész, Jazzy díjas énekesnő, dalszerző, Zsikó Zsuzsanna, Junior Prima díjas előadó, a Forrás Néptáncegyüttes Független Színház tagja, Pál Dénes énekes, előadó, a The Voice – Magyarország verseny hangja, illetve a Sztárban Sztár televíziós műsor nyertese.
Átadták a tavalyinál nagyobb jégpályát, amit a Hoffmann Korcsolya Akadémia bemutatója nyitott meg.
Advent – Ádvent, úrjövet – a keresztény kultúrkörben a Karácsony, Jézus születésének napját, december 25-ét megelőző negyedik vasárnaptól Karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör Advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig, január 6-ig tart. Advent első vasárnapja, amely Szent András napjához legközelebb eső vasárnap, egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.
Az ortodox kereszténységben a Karácsonyt a húsvétihoz hasonló, negyvennapos böjt előzi meg.
Az adventi koszorú örökzöld ágakból font, négy gyertyával díszített koszorú. A 19. században jelent meg a német evangélikus keresztényeknél, majd a 20. században fokozatosan elterjedt néhány más keresztény irányzatban is. A négy gyertya Advent négy hetét és ezenfelül négy fogalmat jelképez: hit, remény, öröm, szeretet. Jelentéstartalmuk: hit – Ádám és Éva, mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást, remény – a zsidó nép, melynek megígérte, hogy közülük származik a Messiás, öröm – Szűz Mária, aki megszülte a Fiút, szeretet – Keresztelő János, aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez. (Fotó: Tóth Erzsébet, Hírtükör)
