Az Önkormányzat nevében Vezér Mihály polgármester, Sinka László és Nagy Balázs alpolgármesterek  helyeztek el koszorút. A nemzetiségi önkormányzatok, a képviselő testületben mandátummal rendelkező pártok, szervezetek, független képviselők, az egyéb bejegyzett pártok, az iskolák, óvodák, intézmények és cégek, továbbá a helyi szervezetek és a városlakók is elhelyezték koszorúikat, virágaikat.

Vezér Mihály szólt arról, hogy a világ számára sok üzenetet hordoz az ’56-os forradalom, amelynek hősei áldozatot nem kímélve, hatalmas túlerővel szemben vették fel a küzdelmet a függetlenség kivívásáért. A szabadság talán az emberiség legnagyobb kincse, nem véletlen, hogy mindig vannak olyan erők, amik erőszakkal vagy fortéllyal el akarják azt lopni.

A magyarság szabadságeszményének, az érte tett áldozatvállalásnak hosszú évszázadok óta megbecsült helye van a világtörténelemben. A legkiválóbb honfitársak akár életük árán is harcoltak a szabad jövő érdekében, mert mély meggyőződéssel vallották, hogy csak a szabad ember képes nagyszerű dolgokra. Az egyén semmilyen területen nem képes kibontakozni értelmetlen rabszolgasorban.

A világ újrafelosztása zajlik napjainkban, ami során nekünk is megfelelő szövetségesekre kell támaszkodni, mindenek előtt önmagunkra, saját hitünkre, meggyőződésünkre. Ki kell állunk egymás mellett, mert jóval több dolog köt össze minket, mint ami – akár ideológiai, politikai, hitbeli különbség okán – szétválaszthat. Magyarságunk, közös létünk megköveteli az összefogás érdekében hozott áldozatot; vagy közös jövőnk lesz, vagy nem lesz. A honvédő szabadságharcosok példát mutattak azzal, hogy bár nagyon különböző társadalmi rétegeket képviseltek, más ideológiai nézeteket vallottak, magyarságtudatukból fakadóan mégis együtt küzdöttek. Az ő történelmi cselekedetükből kell tanulnunk és erőt merítenünk ma is. Minden eddignél nagyobb szükség van a nemzetek összefogására, meg kell becsünni, hogy nagyon jó szövetségi rendszernek lehetünk a tagjai.

Vezér Mihály a százhalombattai forradalmárokról szólva elmondta, hogy Szekeres József egykori városvezető szintén a fővárosi események részese volt, építészmérnök hallgatóként delegálták a műegyetemi rendvédelmi választmányba, amely az épületet és környékét védte. Sokáig Százhalombattán élt a forradalmi fegyveres szerepvállalásáért bebörtönzött Bánki József ludovikás hadnagy, aki együtt raboskodott Göncz Árpáddal. Az egykori köztársasági elnökkel többször is beszélgethetett a polgármester, akinek a forradalmár államférfi elmesélte, hogy készen állt saját élete kioltására is, hogy el kerülje a fogságot. A Széna téri harcok során azonban mesebesült, így végül mégis bebörtönözték, ami után 6 évet raboskodott. Mindennap hajnali 4 órakor vitték el a fogvatartottakat kivégzésre, így lánccsörgésre ébredve sohasem tudhatta, hogy nem érte jönnek-e. Óriási lelkierővel kibírta a megpróbáltatást, sőt a börtönévek alatt tanult meg kiválóan angolul és lett remek műfordító.

A polgármester emlékeztetett, hogy nagyon sok fiatal életet követelt a forradalom. Mansfeld Péter 17 évesen esett fogságba, a hatalom pedig cinikusan megvárta, hogy nagykorú legyen, majd egy év múlva kivégezték.

Nem feledkezhetünk meg a nők hősies küzdelméről sem; közismert, hogy Wittner Mária is csatlakozott a harcoló felkelőkhöz, amiért haláraítélték, végül azonban szabadon engedték. (1957 júliusában tartóztatták le,  kétszáz napot töltött börtönben halálraítéltként, a másodfokú bíróság 1959 februárjában életfogytiglanra változtatta az ítéletet, 1970 március 25-én szabadult – a szerk.).

Számos bátor női hősről emlékezik meg a magyar történelem, akár leygen szó az egri vár védőiről, de a világba kitekintve is látható , hogy a művészek sokszor a nők által jelenítik meg a szabadságot. Ennek legismertebb példája Delacroix festménye, amely egy, a francia forradalom küzdelmeiben részt vevő, zászlót vivő nőalakot ábrázol.

Sohasem hiábavaló a függetlenségért vívott harc, akkor sem, ha elbukik, mert az áldozat révén teljesedhet ki a későbbiekben a szabadság, amit összefogva őrizni, becsülni kell. A jó mindig győzni fog, még ha sokszor nehéz és hosszabb is az útja – fogalmazott Vezér Mihály.

Az ünnepi műsorban közreműködött Nagy Péter János színművész, a forradalmi eseményeket az Arany János Általános Iskola és Gimnázium mintegy 150 tanulójának "Hazádnak rendületlenül" című, drámai erejű előadása idézte fel, Szabó-Bisztricsány Beatrix énekes vendégművész közreműködésével.

A Kovács J. Péterné által írt darab egy család életén át nyújt betekintést a forradalom eseményeibe. Vajon mi történhetett egy emberrel az ’50-es években, ha bátrabban mert kérdezni az ÁVH-soktól? Hogyan alakulhatott Zsuzsi, az egyetemista sorsa, aki épp az esküvőjére készült? Milyen veszély leselkedhetett a 10-12 éves gyerekekre, akik bátran szembeszálltak az orosz túlerővel? Hogyan érezhette magát egy édesanya?

Rendező Éberl Klára, a dalokat betanította Kissné Szabó Éva, díszlettervező-készítő Feketéné Takács Rita és Leszák Zoltánné, a próbákat előkészítette,  szervezte, Adorjánné Káldi Boglárka és Czakó Nicolette, a díszleteket, kellékeket biztosította Adorjánné Káldi Boglárka, Czakó, Nicolette, Szabó Orsolya és a BKK munkatársai, hanghatások, diák összeállítása: Bojtár Zénó, Tóth Bence, próbák segítése Lévay László, Drienkó Károly és a 11.b osztály diákjai, hang-és fénytechnika: a BKK-munkatársai.

Az ünnepség után az emlékezők megtekintették a kulturális központ galériájában nyílt kiállítást, ahol  Sinka László alpolgármester mondott köszöntőt.