Csőd?

Az egyértelmű, hogy a csőd nem akkortól datálódik, amikor azt hivatalosan deklarálják, hanem akkor, amikor az egyértelmű csődesemények nyilvánosságra kerülnek és az egyes események között csökken az időintervallum. Nézzünk a csődeseményekre néhány példát:

Ad.1. A Magyar Nemzet c. napilap még a Karácsonyi Ünnepek előtt megszellőztette, hogy a honvédelmi tárca tárgyalásokat kezdett a svéd kormány megfelelő szervével az általunk használt Gripen vadászgépek lízingdíjának tárgyában. A lényeg az, hogy nincs pénzünk az aktuális részletre. A megegyezés állítólag még december utolsó napjaiban megszületett és a tartalma az, hogy csökkent ugyan az általunk fizetendő díj összege, de megnövekedett a kamatfelár és a futamidő, illetve a tartozás tőkeösszege sem csökkent. Más szavakkal: a Gripenek már rég a szeméttelepen lesznek, amikor még mindig nyögni fogjuk a 2000-ben beszerzett gépek fizetési terheit.

Ad.2. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármestere a karácsonyi ünnepek előtt levelet írt az Erste banknak, amelyben kezdeményezte, hogy a bank engedje el a város 70 millió CHF tartozásának praktikusan a 40 %-át. A háttérben az áll, hogy 2006-ban a város 70 millió CHF kötvényt bocsájtott ki, amit a bank lejegyzett és aktuálissá vált a tőketörlesztés. A pénzügyi körökben keringő hírek szerint - és ebben Hódmezővásárhely nincs egyedül – a felvett hitel egy részét működési kiadásokra fordították, míg a másik részével klasszikus "carry on" spekulációt hajtottak végre. A spekuláció lényege, hogy a 2 %-os kamat mellett felvett devizát átváltották forintra, és 7-8 %-os bankbetétbe helyezték. Ezzel nincs semmi gond, a baj csak az, hogy elfelejtettek az árfolyamra kockázati biztosítást kötni, és az eredetileg 173 HUF/CHF árfolyam időközben 255 HUF/CHF-re nőtt. Ilyen árfolyam mellett viszont Hódmezővásárhely képtelen az aktuális tőke- és kamatrészletet fizetni.

Az MNB és a Bankszövetség adatai szerint az önkormányzati szektor hozzávetőleg 1 000 milliárd forinttal van eladósodva, és ennek fele devizában valósult meg (zömében CHF, kisebb részben EUR). Mindenképpen érdekes lesz megfigyelni, hogy a nagy megyei jogú városok – ezek mindegyike nyakig úszik az adósságban – milyen ütemezéssel fogják az elkövetkező hónapokban egymás után bedobni a törülközőt, és mit fog majd a kormányzat lépni. Két dolog azért különösen aggasztó. Az első: ha az önkormányzat nem tud fizetni, akkor a tartozása automatikusan hozzáadódik a központi kormányzat (sovereign) adósságához, azaz nő az államadósság. A másik: a 2012-es költségvetésben csak egy 100 milliárdos tartalék van és ezt a tartalékot is semmissé teheti egy erőteljes EURHUF árfolyamváltozás.