Az újév első napjaitól kezdődően komoly tárgyalások várnak a Magyar Állam képviselőire. Szögezzük le, ha nincs megállapodás, akkor Magyarország jövő év áprilisában vagy májusában, eleddig példátlan módon, kénytelen lesz bejelenteni a fizetésképtelenséget. Reméljük, erre nem kerül sor, és vizsgáljuk meg, hozzávetőleg mekkora összegre lesz szükségünk.
Előzetesen néhány információ. Az első az, hogy – az Államadósság Kezelő Központ hivatalos honlapján fellelhető adatsorok szerint - 2010 májusa és 2011 októbere között a Magyar Állam nettó adóssága 19.255 milliárd forintról 20.320 milliárdra nőtt úgy, hogy közben az elkonfiskált magán nyugdíjpénztári vagyonból 1.350 milliárdot az államadósság csökkentésére fordítottak. Ez azt jelenti, hogy 20.320-19.255 = 1.065, és ehhez hozzá kell adni 1.350-et, azaz 2.415 milliárd forintot sikerült mondhatni nyom nélkül elszórni röpke 16 hónapnyi kormányzás alatt. Ez irdatlanul hatalmas pénz, Magyarország éves GDP-jének a 10 %-a. Egy nyugalmasabb időszakban érdemes lesz majd visszagöngyölni, hogy mi lett ennek a summának a sorsa.
A második fontos információ, hogy az MNB devizatartaléka ugyan hozzávetőleg 34 milliárd euró, de – és erre a kormányzat egy nap alatt rájött – az a pénz nem a Magyar Államé.
A harmadik fontos információ, hogy az IMF-EU páros 4-5 éves futamidejű hiteleket nyújt általában két éves türelmi idővel és az IMF a duó humánusabb fele. A hitel kamatlába 4-5 %. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi pénzpiacokon 4-5 éves futamidőre a Magyar Állam csak 8-9 %-ra kap hitelt, rögzíthető, hogy Magyarországnak mára egyetlen barátja maradt, mégpedig az IMF. Akkor most nézzük, mekkora összegről szólhatnak a tárgyalások, figyelembe véve azt is, hogy a 2008-ban felvett IMF-EU hitelekből eddig szinte alig törlesztettünk valamit:
Az látható, hogy 2012 és 2015 között mintegy 30 milliárd euró (kb. 9.000 milliárd forint) államadósságot kell visszafizetnünk, pontosabban refinanszíroznunk, ami azt jelenti, hogy a visszafizetés pillanatában újabb hitelt veszünk fel. Ami igazán veszélyes, az a "nem forint" hitel, aminek nagysága 16 milliárd euró (4.800 milliárd forint), tehát ekkora összegre mindenképpen szükségünk lehet az IMF-től.
Problémás a "forint" hitel-rész, aminek nagysága 14 milliárd euró (kb. 4.200 milliárd forint). A szomorú helyzet az, hogy az állampapírok iránt nagyon minimális belföldi kereslettel szabad csak számolni (a magán nyugdíjpénztárak – mint állandó kötvényvásárlók – gyakorlatilag likvidálásra kerültek, és a jogbiztonság hiánya miatt a külföldi tulajdonú bankok is viszik haza a pénzüket).
Reálisan értékelve a helyzetet, valószínűsíthető, hogy a tárgyalások tárgya egy 20-25 milliárd eurós hitelcsomag lesz.