A nemzetközi kötvények világában bóvli kötvénynek ("junk", szemét, kockázatos) nevezik azokat a kötvényeket, amelyek esetében nagy a kockázata annak, hogy a kibocsátó soha nem fogja fizetni sem a kamatokat, sem pedig a kölcsöntőkét. Két nagy hitelminősítőnél is ennek a kategóriának a határán állunk és heteken belül várható a harmadik álláspontja is. Félreértés ne essék, nem a szimpátia vagy az antipátia vezérli őket, hanem kizárólag a befektetők érdekeinek a védelme, hiszen jövedelmük nem a politikusok nyilatkozataitól, hanem a prognózisaik helyességétől függ. Ha hideg fejjel nekiállunk a 2011-es költségvetésünket elemezni, nagy valószínűséggel kitalálhatjuk, hogy ez a harmadik hitelminősítő mit fog közölni a középtávú (3-5 éves) kilátásainkat illetően.
A jövő évi költségvetés egyik legnagyobb tételcsökkenése 2010-hez képest a személyi jövedelemadó bevételek soron található, ez 522 milliárd forint nagyságú (ez az az SZJA csökkentés, aminek eredményeként a bérből- és fizetésből élők 25 %-a jól jár, míg a fennmaradó 75 %-a rosszabbul). További 22 milliárd az örökösödési illeték és 50 milliárd a vagyonadó (luxusautók, kacsalábak, helikopterek, stb.) eltörlése. A másik nagy tételcsökkenés a társasági nyereségadó soron található (247 Mrd), ami az adókulcs 19 %-ról 10 %-ra való változtatásának az eredménye. Ez összesen 841 Mrd strukturális, azaz állandó jellegű bevételkiesés.
A bevételi oldalon egyszer egy mintegy 350 milliárdos tétel található, ami a "bankadót", és a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncokat, energetikai- és telekommunikációs cégeket terhelő különadókat rejti. Ezek a tételek viszont 2012 végével – az ígéretek szerint – megszűnnek. A másik nagy tétel egy 520 milliárdos rendkívüli bevétel, ami az államosításra kiszemelt magán-nyugdíjpénztári megtakarítások felhasználását fedi. Most tekintsünk el attól, hogy ez utóbbi tétel igaz lesz-e vagy sem, illetve a magán-nyugdíjpénztári tőke még mekkora része finanszírozhatja a folyó működési kiadásokat. Az mindenesetre bizonyos, hogy a fentebb említett 841 milliárdos strukturális bevételkiesést kb. 870 milliárdos rendkívüli és nem megismételhető bevételekkel ellensúlyoz a magyar költségvetés, és még így is 690 milliárdos a tervezett hiány. Az úgynevezett strukturális hiány tehát 870+690 = 1.560 Mrd, ami a magyar GDP kb. 5,7 %-a, ami egy jelentős visszalépés az eddigi, elfogadott konvergencia-programhoz képest.
Akkor összegezzük. A strukturális (állandó) hiány nagysága már két év távlatában is a GDP 6 %-ának magasságában állandósul, a GDP 12 %-nak megfelelő magántulajdonú megtakarítások (a nyugdíjpénztárak vagyona) a költségvetés részéről felélésre kerülnek (egy részük átmenetileg, mintegy 8 %-kal csökkenti az államadósságot), és a nagy elosztó rendszerek költségeinek lefaragására irányuló intézkedések nem kerültek meghirdetésre. Addicionális tény az is, hogy a Magyar Állam az IMF-fel nem kívánt készenléti hitel-megállapodást kötni.
A hitelminősítő tehát az alábbi kérdést teszi fel: ha a Magyar Állam ma egy hároméves kötvényt szeretne kibocsátani, akkor mekkora az esély arra, hogy azt a lejáratkor biztosan visszafizeti, azaz a kötvényjegyzést ajánlhatja-e a befektetőknek?
.jpg)
