Az elmúlt napok legjelentősebb eseménye az volt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalásokat folytatott Brüsszelben abból a célból, hogy az EU engedélyezze Magyarországnak a költségvetési hiánycél 7 százalékra emelését abból a célból, hogy a választási ígéreteinek egy részét be tudja tartani. A tárgyalások sajnos sikertelenek voltak, a hazánkat finanszírozó partnerek ragaszkodtak a korábban elfogadott 3,8 százalékos maximális hiányhoz.
A miniszterelnök tárgyalásait támogatandó – és azzal egyidejűleg - egy debreceni, egy karcagi és egy győri identitású, magas tisztséget viselő személy is megszólalt hangsúlyozva országunk súlyos gazdasági és pénzügyi helyzetét. Habár az említett személyek megnyilatkozásaikat belső fogyasztásra szánták, elfeledkeztek arról, hogy szavaikat a jelen lévő külföldi tudósítók szó szerint fordítják és értelmezik. Ennek következtében – és ezt szinte percről percre nyomon lehet követni – először a forint árfolyama kezdett esni, majd a világ összes vezető tőzsdeindexe – Londontól New Yorkig és Tokyoig - erős lejtmenetbe fordult, ami még a jelen cikk megírásának időpontjában is tart.
A forint két nap alatt 6 százalékot veszített értékéből az euróhoz képest és nem valószínű, hogy az elkövetkező pár hónapban visszatérjen a kiindulási szintjéhez. Ezzel párhuzamosan a pénzpiacokon az úgynevezett ország kockázati felárunk jelentősen megemelkedett, ami megakadályozza, hogy az MNB tovább folytassa az alapkamat csökkentését. A lakosság kára (devizahitelek megemelkedő törlesztő részlete, növekvő benzinár, import drágulása, stb.) nem hivatalos MNB források szerint éves szinten 250-300 milliárd forintban mérhető, de ezt természetesen célszerű utólag ellenőrizni. A legnagyobb baj viszont az, hogy az új kormány gazdasági programja – amit Matolcsy György miniszter dolgozott ki – egy hét után megbukott, ugyanis a program a korábban említett 7 százalékos hiánycél elfogadására épült. Nincs tehát állami megrendelésekkel támogatott gazdaságélénkítés, nincs jelentős adó- és járulékcsökkentés és egyáltalán semmi sincs. Ezen a tényen nem változtat, hogy a múlt hét végén a kormány rohamtempóban tárgyalt Lovasberényben keresendő azokat a forrásokat, amelyek segítségével mégis lehet valami mesterséges gazdaságélénkítést kezdeményezni. A meetingen egyébiránt olyan dolgok merültek fel, mint például a kisemberek nyugdíjcélú megtakarításait kezelő nyugdíjpénztárak vagyonának államosítása vagy a minimálbér megadóztatása és az adójóváírások eltörlése.
A miniszterelnök állítólag ma délelőtt nyilatkozik meg a tárgyban. Nehéz dolga lesz, hiszen szavazótáborának jelentős részét ki kell ábrándítania az eddigi álmokból. A saját érdekünkben viszont reméljük, hogy eddigi tévedéseit tudja korrigálni. Tudomásul kell vennünk, hogy a gazdaságilag koraszülött jóléti szisztémánkat fel kell adnunk és nincs más út, mint az, amit Járai Zsigmond és Bokros Lajos már olyan régóta hangoztat, és amely programmal az MDF két hónappal ezelőtt 2,66 százalékot kapva nem jutott be a Parlamentbe.
Az elmúlt időszak másik fontos eseménye, hogy a G-20-ak (a 20 legfejlettebb ország: USA, Kína, India, Kanada, stb.) pénzügyminiszterei Dél-Koreában megbeszélést tartottak. A döntés az, hogy a gazdaságösztönző intézkedések nem váltották be a reményeket, azaz mindenki kénytelen az államadósság visszaszorítására koncentrálni adóemelések és a munkanélküliség növelésének az árán.
.jpg)
