A bizonytalan időjárás miatt a főtér helyett a Barátság Kulturális Központban került sor az ünnepségre és a kenyérszentelésre. A városi ünnepségen közreműködött Korompay Balázs énekes, Nagy Péter János színművész és az Iszka Banda. A rendezvény után megtartott nemzetközi néptáncgálán a Forrás Néptáncegyüttes Független Színház mellett felléptek a Summerfestre érkezett külföldi együttesek.

Török Sándor beszédében utalt az ünnepség elején elhangzott Szent István fiához, Imre herceghez írt intelmeire, amit az alpolgármester szerint minden politikusnak jól kellene ismernie. A megfogalmazott gondolatok korunkban is érvényesek, általuk biztosítható a társadalmi jólét.

Az államalapító királynak, illetve apjának Géza fejedelemnek köszönhető, hogy döntésük nyomán megmaradt a magyarság, amely európai, keresztény, szuverén országban élhet.

István király az államigazgatás részeként bevezette az adóztatást, létrehozta vármegyéket, amelyek élére ispánokat nevezett ki, törvényeket alkotott, nagy hangsúlyt helyezve a magántulajdon, a családok, a gyerekek, az anyák és özvegyek védelmére, amely elemek a mostani jogrendszerben is jelen vannak, csakúgy, mint a bűncselekmények szankcionálása.

További fontos intézkedés volt, hogy az érsekségek és püspökségek létrehozásával megalakult a máig fennálló katolikus egyház, amely 1083-ban, halála után szenté avatta István királyt, akit azóta is nagy becsben tart.

István király külpolitikája középpontjában a béketeremetés állt, amit nagyon megnehezítettek a külső fenyegetések, valamint a fellángoló belső törzsi villongások. Bár háborúzásra is kényszerült, ügyes taktikázással, saját és lánytestvérei házasságai révén a legnagyobb veszélyt jelentő Német-Római Birodalmat, valamint a Bizánci és a Velencei Császárságot is szövetségesekké tette, amivel megalapozta, hogy Magyarország Európa részévé váljon.

Napjainkban is fontos kérdés, hogy a kelethez, vagy a nyugathoz tartozzunk-e, háború, vagy béke legyen-e; a válasz egyértelmű: Európát kell választani, illetve békés egymás mellett élésre kell törekedni, vagyis a mai felelős vezetőknek is úgy kell cselekedniük, ahogyan Szent István tett.

Török Sándor végezetül arra biztatott, hogy Szent István főtéri szobránál elhaladva mindenkor emlékezzünk a nagy király örökségére, az általa képviselt, mai is aktuális eszmeiségre.

Az új kenyeret Arany Ferenc katolikus plébános, Káplán Pál szerb ortodox parókus és Sárosi Mária református lelkész és áldotta és szentelte meg.

A hagyomány szerint az aratás után, Szent István napon sütötték az új búzából készült első kenyeret, ehhez kapcsolódik a hálaadó Új Kenyér ünnepe.

Mint ismeretes, augusztus 20. egyben a magyar katolikus egyház egyik főünnepe. Szent István augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ugyanis erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, majd 1038-ban ezen a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ekkor emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.

Az 1990-es első szabad választások nyomán létrejött Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. (Fotó: Tóth Erzsébet)