A politikus beszédét a Kormorán együttes egyik dalszövegének idézetével kezdte:

"Európa közepén élt valahol egy nép, hol felszántva a határ, hol végtelen az ég
Nem kívánt mást, csak saját hazát, hol övé a dal, s a szó,
Hol aranyból, sárból születik majd, tudós és álmodó".

Bóna Zoltán szerint ezen gondolatok kiválóan leírják azt a nemzeti elhatározást, amely motiválta a honfoglalást, az államalapítást és az elmúlt 1000 év küzdelmét a magyar állam és magyarság fennmaradásáért.

A mai időkben sem akarunk mást, minthogy békében és szabadon élhessünk, saját nyelvünkön szólhassunk, kultúránkat ápolhassuk, őseink hitét és értékrendjét továbbadhassuk gyermekeinknek – fogalmazott. Ezer éves történelmünk és a jelen kor is azt mutatja azonban, hogy nagyon ritkán adatik meg, hogy ezt a törekvést ne akarnák letörni az aktuális hatalmak, akár egyszerre több irányból is. A zivataros évszázadok miatt van okunk arra, hogy hálával és büszkeséggel tekintsünk vissza az államalapítás óta eltelt időre, és arra, hogy még van magyar állam, nyelv és kultúra.

A rendszerváltoztatás óta bár finomultak a módszerek, azon elhatározás azonban nem szűnt meg, hogy gyengítsék, vagy végleg elpusztítsák a nemzet Istenhez és hazához való hűségét, valamint a kultúra és értékrend iránti ragaszkodását. Reményre ad okot ugyanakkor, hogy a magyar emberek többsége – eltérő mértékben ugyan, de – elutasít minden ilyen nyomásgyakorlást.

István király a pogányság helyett a kereszténységet és a nyugati világhoz való közeledést választotta. Azonban ez a célkitűzés nem igazán érdekelte a kelti hatalmakat, de ami még szomorúbb, a nyugatot sem. Mindezek ellenére a magyarság továbbra is kitart amellett, hogy az ország a keresztény hitre és nyugati értékekre épülő Európa része kíván lenni. A valóság az, hogy ezek nélkül Európa puszta földrajzi kategóriává degradálódik. Úgy tűnik, a gondviselés ismét azt a feladatot szabta ránk, hogy Európát védelmezzük, ezúttal nem külső ellenségtől, hanem az identitás és az értékek önkéntes feladásától. Ehhez csupán annyit kell tenni, hogy példát mutatva kitartunk a Szent István által lerakott alapok mellett.

"Az új kenyér ünnepén hálát kell adnunk azért, hogy a nehézségek ellenére a magyar emberek számára a mindennapi kenyér az elkövetkező évre is biztosítottnak tűnik közvetlen és szimbolikus értelemben egyaránt"; a szomszédos háború emlékeztet arra, hogy ez nem magától értetődő – fogalmazott Bóna Zoltán. Köszönetet mondott mindazoknak, aki azon fáradoznak, hogy segítsék a háború áldozatait.

Az országgyűlési képviselő a Summerfest kapcsán úgy fogalmazott, "immár 30 éve, minden nyáron Százhalombatta a térség kulturális fővárosa", ami elsősorban az ötletgazda Szigetvári József fesztiváligazgatónak és az Önkormányzatnak köszönhető. Elismerését és köszönetét fejezte ki, mindazoknak, akik idén is lehetővé tették a professzionális fesztivál létrejöttét, valamint a vendég és hazai előadóknak. Azon kívánságának adott hangot, hogy a rendezvény hosszú távú és gyümölcsöző kapcsolatot teremtsen a résztvevő szervezetek, a fellépők és kísérőik között.

Az ünnepségen Arany Ferenc katolikus plébános, Sárosi Gábor református lelkész és Káplán Pál szerb ortodox atya megáldotta és megszentelte az új kenyeret.

A műsorban Siménfaly Ágota és Szaszák Zsolt részletet énekeltek az idén 40 éves, István a király című rockoperából.