Ebtelep és menhely

A tavaly megalakult Százhalombattai Állatvédők Köre, a SZÁK a helyzet további javítását tűzte ki céljául. Kéréssel fordultak az önkormányzathoz, hogy tegye lehetővé egy menhely kialakítását a gyepmesteri telep mellett. – Ott könnyebben ki lehetne alakítani a menhelyi feltételeket, ugyanis közművesített a terület – mondja Szentes Erika, a SZÁK elnöke. Úgy tudja, a márciusi képviselő-testületi ülésen előterjesztik kérésüket, és reméli, kedvező döntést hoznak.

Jelenleg a budaörsi, vagy a tétényi menhelyre viszik a gazdátlan állatokat. Mindkét telep túlzsúfolt. A SZÁK tagjai nagyon aktívak és segítőkészek, a többségnek azonban nincs lehetősége arra, hogy akár átmenetileg befogadjon egy-egy állatot. Szerencse, hogy a gazdikereső hálózat jól működik, a tagok ajánlgatják ismerőseiknek az állatokat, az állatorvosi rendelőben pedig összegyűjtik az információkat. Előfordul, hogy akinek elpusztult a házikedvence, a rendelő faliújságján talál új kutyát vagy macskát magának.

Temetni vagy hamvasztani?

A másik téma, amelyet a SZÁK kezdeményezésére hamarosan megvitat a képviselő-testület, az állattemető. Jelenleg csak szabálytalanul temetheti el állata tetemét a gazda. Akár a saját kertjében teszi, akár a közterületen, szabályt sért. Elszállíthatja más településre, ahol van kisállat-temető, illetve elhamvasztathatja, mert van már erre szakosodott vállalkozó, de mindkét megoldás drága és körülményes. Az lenne a megoldás, ha erre helyben is lenne lehetőség.

- Kisállat-temetőt és krematóriumot említett. Egyik kizárja a másikat, vagy párhuzamosan is működhetnének?
- A kisállat-temetőre mindenképpen szükség van, ez nem vitás. A krematórium mellett az szól, hogy ott a közterületen fellelt állati tetemeket is meg lehetne semmisíteni, az ugyanis önkormányzati feladat. A képviselő-testületnek azt kell eldöntenie, hogy a konténeres megoldást választja inkább, vagy a krematóriumot, ahol az elpusztult háziállatokat is el lehetne hamvasztani.

- Hol biztosíthatna helyet a temetőnek az önkormányzat?
- Csak annyit tudok, hogy foglalkoznak a kérdéssel, de konkrét javaslatról még nem hallottam.

Ne szaporodjanak!

Kóbor macska is szép számmal él a városban. Lakótelepi pincékben, bozótokban húzzák meg magukat, általában elvadultak, az idősebb állatokat már nem lehetne visszaháziasítani. - Nem az a célunk, hogy ezeket a macskákat gazdákhoz juttassuk – mondja Szentes Erika. – Másutt is azt a megoldást választják, hogy befogják az állatokat, beoltják, ivartalanítják és visszahelyezik a megszokott helyére. Költséges, de hatékony módszer, mert nem szaporodnak tovább. Ha oltást is kapnak, attól sem kell tartani, hogy betegséget terjesztenek. A macskák kevesebb gondot okoznak, mint a gazdátlan kutyák, a macska ugyanis önállóbb, könnyebben talál búvóhelyet és táplálékot magának. A kutya ezzel szemben emberközpontú, igényli a törődést és a gondoskodást, éppen ezért az állatvédelemben is előnyben kell őket részesíteni.

A SZÁK természetesen nemcsak a bajok orvoslását tartja feladatának, hanem a megelőzést is: tavaly előadássorozatot tartottak, amelynek célja a felelős állattartás népszerűsítése volt. Emellett felvállalták az önkormányzat által beszerzett kutyatisztasági csomagok terjesztését, és használatának ismertetését is.

Bár még nem eléggé ismert a városban a SZÁK, egyre többen vannak, akik megkeresik őket, ha állatvédelemmel kapcsolatos problémával találkoznak. Előfordult, hogy lakossági bejelentésre vették fel a kapcsolatot valakivel, aki nem megfelelő módon tartotta kutyáit. A beszélgetés eredményes volt, a gazda belátta, hogy hibázott, és változtatott a helyzeten. Sokat segítenek azok a tagok, akik átmenetileg gondoskodnak egy-egy állatról, de sok esetben az ideiglenesen befogadott kutyát vagy macskát megkedvelik és megtartják, így további befogadást már nem tudnak vállalni.

Ha sikerül megvalósítani a menhelyet, az új fejezetet nyithat a battai állatvédelemben.