Kardosné Gyurkó Katalin a kulturális tárca miniszteri biztosa a többi között arról beszélt, hogy a nemzet bennünk él, nincsenek határai, a közös jövőért felelősséggel egymás felé kell fordulni. Bár megcsonkították az országot, de az elődök is úgy döntöttek, hogy összetartanak, magyar a magyarnak nem engedi el a kezét. Az emlékezésből erőt meríthet a magyarság, hogy a jövőben is így menjünk tovább.

A Nemzeti Összetartozás Napja kifejezi, hogy lélekben egyek vagyunk, nagyon fontos, hogy szeretettel, hittel és bizalommal tartson össze a magyarság.

Szólt arról is, hogy a haza emlékezete nem törölhető ki egy népből. "A mi szívünk még dobban, Velencekétől Dévényig hallani dobbanását, és a Nemzeti Összetartozás Napján őrtüzeink is üzennek minden magyarnak. Itt vagyunk. Élünk, és készen állunk tenni egymásért. Amíg nem engedjük el egymás kezét, amíg odafigyelünk egymásra, Trianon nem győz le bennünket. A megmaradás tett, egy olyan lelki szerződés aláírása, amelyet a magyarság közössége ír alá. Ezt a szerződést minden évben meg kell újítani" – fogalmazott Kardosné Gyurkó Katalin.

Lukács Bernadett a FIDESZ százhalombattai szervezetének elnöke a Halom TV-nek felidézte, hogy a 105 évvel ezelőtti békediktátum több részre szakította az országot, nagyon sok honfitársunk Erdélyben, Felvidéken, Őrvidéken és Délvidéken rekedt. Elengedhetetlen, hogy a nemzeti összetartozás jegyében folyamatos kapcsolatot tartsunk a határon túli magyarsággal; "erre szólít minket a haza szeretet".

Mint ismeretes, a versailles-i Nagy-Trianon palotában aláírt békediktátum következtében Magyarországot elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát. A 320 ezer négyzetkilométer területű, 20 milliós ország 90 ezer négyzetkilométeres, 7,155 millió lakost számláló kisállammá vált. Románia megszerezte a Partiumot és Erdélyt, a délszláv állam a Délvidéket, Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját – írja a rubicon.hu.

A békeszerződés egy olyan nagyhatalmi diktátum volt, melyet egyoldalúan kényszerítettek Magyarországra, és amely végül három milliónál több magyar esetében megtagadta a nemzeti önrendelkezés alapelveit, melyek nevében megszületett.

Etnikai értelemben magukat nemzetállamként meghatározó soknemzetiségű országok jöttek létre, ahol a kisebbségbe szorult magyarság számtalan esetben diszkriminatív bánásmódban részesült. A béke a térség stabilitása szempontjából is káros volt, hiszen a győztes-vesztes ellentét kiélezése megszabta azokat a kényszerpályákat, melyek mentén Közép-Európa később egy újabb világháborúba sodródott. (Fotó: BattaFidesz)