A közgyűlésre 22 fesztiválszervező város képviselőjét várták. Magyarországon a hatvanas évek óta szerveznek a népi kultúrát középpontba állító találkozókat. Százhalombatta, annak ellenére, hogy az egyik legfiatalabb hazai helyszín, a legstabilabbnak is mondható, és ezt a státuszát évről évre egyre inkább megszilárdítja – nyilatkozta Héra Éva, a CIOFF Hungary elnöke. Például azzal, hogy kevésbé ismert nemzetek meghívásával teszi változatosabbá a Summerfestet. Ahogy a korábbi években már tapasztalhattuk, többek között a volt Szovjetunió tagországainak, afrikai, közép-amerikai országoknak biztosít fellépési lehetőséget.

A konferencia kiemelkedő momentuma volt a szerbiai Szabadkával és a romániai Nagyenyeddel kötött együttműködési megállapodás. A közös szervezés eredményeként lehetőség nyílik olyan távoli népek tánccsoportjainak meghívására, amelyek így több mint egy hónapig turnézhatnak régiónkban, így könnyebben útra kelnek, mintha csak egy hét miatt kellene Európába utazniuk. Az idei Summerfesten Honduras, Costa Rica, Guatemala és Tahiti táncosaival is találkozhatunk – tájékoztatott Szigetvári József, fesztiváligazgató. Az együttműködési megállapodással kapcsolatban hozzátette, bízik benne, hogy ezen a szálon szélesebb kulturális és turisztikai kapcsolatok is kibontakozhatnak a határon túli, részben magyarok lakta települések és Százhalombatta között.

A konferencia keretében Polyák Albert, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai igazgatója tartott előadást a Hungaricumok, a szellemi örökség és a fesztiválok témakörében. Héra Éva véleménye szerint a fesztiválrendező városoknak célszerű lenne felvenniük rendezvényeiket a helyi értéktárakba, amivel az átszervezések, hangsúlyváltozások ellenére is biztosíthatnák a folyamatosságot. Ugyanis a távoli csoportok meghívásánál nagyon fontos, hogy időben elkezdődhessen a szervezés, aminek feltétele a kiszámíthatóság, a stabilitás.

A Nemzeti Kulturális Alap 2013-ban, megalapításának huszadik évfordulója alkalmából országjáró sorozatot indított, hogy "arcot adjunk a hivatalnak" – fogalmazott Krucsainé Herter Anikó, az NKA főigazgatója. Az NKA pályázati rendszerén keresztül különféle kulturális célokat támogat, évente közel 7 milliárd forinttal. Forrását az ötös lottó játékadójának 90 százaléka, a kulturális adó és a szerzői jogdíjbevételek biztosítják. Az NKA tízféle fix, és alkalmanként néhány ideiglenes kollégiumon keresztül ír ki felhívásokat. Évente körülbelül 12 ezer pályázat érkezik, ebből 7200 nyer támogatást.

Százhalombattán a Népművészeti és Közművelődési Kollégium képviselői tájékoztatták az érdeklődőket az aktuális lehetőségekről és a jogszabályváltozásokról. Ezek részben az átláthatóságot és a pályázók adatainak kezelését érintik. Megszűnik az előfinanszírozás, de mivel a pályázó előleget igényelhet, ez a gyakorlatban továbbra sem jelent különösebb változást.

Az NKA minden évben megjelöl kiemelt témákat is. Idén ilyen az Ybl Miklós emlékév, az építész születésének 200. évfordulója alkalmából és a XIV. Pécsi Országos Színházi Találkozó. Folytatódik a könyvtárakat segítő Márai-program és a kulturális intézmények látogatottságát erősítő Kapunyitogató támogatása is.