A táborokban a hit mélyítése mellett játék, kézműves foglalkozások és előadások kötötték össze a résztvevőket, így a helyszín továbbra is fontos találkozóhelye maradt a Kárpát-medencei magyar közösségnek.

A nyári programokban idén is kiemelt szerepet kapott a Kárpát-medencei Konfirmandus Tábor, melyben közel nyolcvan gyermek vett részt: Kárpátaljáról, Erdélyből, a Felvidékről, Ausztriából, Budapestről és a főváros környékéről, néhány gyermek Százhalombattáról is. Az Erdélyi Gyülekezet és a REFISZ (Református Fiatalok Szövetsége) a nyári táboroztatásokra együttműködési megállapodást kötött, ennek keretében valósult meg közös szervezésében augusztusban két ifjúsági tábor is, kétszázötven fiatal részvételével. A szervezők beszámolói szerint a táborok célja a személyes hitépítés és a közösségi szolgálatra való elhívás megerősítése volt — a napok programjait bibliai tanulmányok, énektanulások, közös elcsendesedések, sport és kreatív műhelyek képezték. A záróistentiszteleteken a közös úrvacsora és az Erdélyi Gyülekezet idősebb tagjaival való szeretetközösség élménye emlékezetes, meghitt lezárása volt a táboroknak.

A reformáció ünnepén tartott úrvacsorás istentiszteleten dr. Fazekas István vezető lelkipásztor igehirdetésében a lelki építkezés fontosságát eképpen hangsúlyozta: "Amikor Luther nyilvánosságra hozta téziseit, nem új vallást akart, hanem visszatérést: vissza a Szentíráshoz, vissza a hithez, vissza a kegyelemhez. A magyar reformátorok is ezért fordították le a Bibliát, ezért építettek iskolákat, ezért védték hitüket akár vértanúságig. A reformáció lelke nem a tiltakozás, hanem az újjászületés. Nem a tagadás, hanem az építés. Amikor a reformációt ünnepeljük, ne csak emlékezzünk, hanem éljük is! Legyünk az Isten kegyelmének látható jelei ebben a világban!" A reformáció ünnepe nem csupán liturgikus esemény az Erdélyi Gyülekezet életében: kórusművek, előadások és kulturális programok is színesítik a napot, ily módon összekapcsolva a református hitet a magyar kulturális hagyományokkal.

Az Erdélyi Gyülekezetben, a Reménység Szigetén különleges eseményre kerül sor minden év november 1-jén: ekkor tartják az Erdélyi Halottak Napját, amely lassan két évtizedes hagyománnyá vált a gyülekezet életében. Ez a nap nemcsak a gyász, hanem a közösségi emlékezés és a hála ideje is. Olyan Magyarországon élő erdélyi magyarok gyűlnek ilyenkor össze, akik halottak napjára nem tudnak a szülőföldre hazautazni, de lélekben és imádságban mégis hazatérnek. A délutáni istentisztelet után az emlékezők gyertyákat gyújtanak, majd a Váradi Biblia és az Erdélyi Gyülekezet zászlaját követve zsoltárénekléssel járják körül a 16 régiót bemutató Erdélyi Emlékkertet. Az Erdélyi Halottak Napja nemcsak a múlt felidézéséről szól, hanem arról is, hogy a közösség tagjai megerősítsék összetartozásukat. Az emlékezés által újra átérzik, hogy a hit, a hagyomány és a közösség ereje képes hidat építeni élők és holtak, múlt és jelen között. Ez a nap tehát nem csupán gyásznap, hanem az élet és az emlékezés ünnepe, amelyben a hála, a szeretet és a szülőföld iránti hűség kapja a főszerepet. Gyakran versek, irodalmi részletek és közös imádságok keretezik az ünnepi szolgálatot. Ez az esemény különösen fontos azok számára, akik személyes veszteségeket hoznak magukkal, ugyanakkor a közösség egészének is alkalmat ad a megemlékezésre.

Az Erdélyi Halottak Napján kerül sor az 1956-os forradalom erdélyi mártírjainak emlékére állított kopjafa megkoszorúzására is, amely az áldozatvállalás, a szabadság és a nemzeti hűség örök jelképe.

Dr. Fazekasné Kummer Adél lelkészi szolgálata, diakóniai és ifjúsági munkája nélkülözhetetlen a táborok és a családi alkalmak megszervezésében; a két lelkész együttműködése stabil lelki hátteret és gyakorlati koordinációt biztosít a gyülekezet programjaihoz

.

Néhány nappal ezelőtt a Dunamelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatalában különleges találkozóra került sor, ahol Ft. Balog Zoltán püspök házigazdaként fogadta Ft. Bogdán Szabolcs Jánost, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét, Nt. Dr. Fazekas István PhD-t, az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkészét, valamint Dr. Balogh Júliát, dokumentumfilm-rendezőt, történészt, a Duna Televízió egyik alapítóját, Csoóri Sándor özvegyét, a Csoóri-hagyaték gondozóját. A megbeszélést Dr. Balogh Júlia kezdeményezte, azzal a szándékkal, hogy a Csoóri-örökség jegyében előmozdítsa a református egység és a Kárpát-medencei magyarság lelki közösségének építését.

A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a Reménység Szigete – a magyar református közélet egyik meghatározó szakrális és kulturális helyszíne – a jövőben több nagyszabású hitéleti tábor és ifjúsági rendezvény otthona lesz. Ezek a programok nem csupán a lelki megújulást szolgálják majd, hanem azt is, hogy a Kárpát-medence ifjúsága közelebb kerüljön egymáshoz, megismerje egymás életét, hitét és sorsát – hiszen a közösségben élő hit ad valódi erőt a jövő építéséhez.