A márciuska (mărţişor) eredetileg egy apró kavicsból készült, piros és fehér színre festett nyakbavaló, mely évezredeken át az ébredező tavaszt és a kinyílni vágyó szerelmet szimbolizálta. A márciuskák ajándékozása a Római Birodalom hanyatlása után a románoknál lett újból specifikus hagyomány. A márciuska piros-fehér szalagjában a piros a tűz, a vér, a nap, a nő szimbóluma, a fehér a felhő, a hó tisztaságát, a férfi bölcsességét jelképezi, a kettő egybesodorva pedig a férfi és a nő egységét fejezi ki. A márciuskát a római korban a gyermekek nyakába kötötték a szülők, hogy egész évi szerencséjüket biztosítsák, ma úgy él tovább a hagyomány, hogy a lányok, asszonyok kapják a fiúktól, férfiaktól, hogy megőrizzék szelídségüket, érzékenységüket, egész évben szépek és szerelmesek legyenek. Tizenkét napig viselik a csuklójukon vagy a ruhájukra tűzve, azután egy gyümölcsfára akasztják, hogy annak termékenységet hozzon.

A márciuskához számos érdekes, részben ma is élő néphagyomány, eredetmonda kötődik, amelyeket a százhalombattai ünnepségen Zimmermann Krisztina, a nemzetiségi önkormányzat elnöke román és magyar nyelven is felelevenített. Elmondta, hogy gyerekkorában a lányok versenyeztek az iskolában, hogy ki kap több márciuskát a fiúktól, családja pedig az elmúlt három évtizedekben szép kollekciót gyűjtött össze, amelyet a tavalyi évhez hasonlóan egészen a hónap végéig mindenki láthat a BKK-ban.

A százhalombattai román önkormányzat 2010-es megalakulása óta minden évben megemlékezik a hagyományos tavaszünnepről, de az idei volt az első alkalom, hogy zenész-énekest is hívtak a rendezvényre Oprea Constantin (Tony) személyében. A hangulatos összejövetelen frissítőket, süteményt kínáltak, a férfiak pedig átadtak a márciuskákat a lányoknak, asszonyoknak.