először a Forrással járt, ekkor számos olyan élményt élt át, ami turistáknak nem adatik meg - ugyanakkor alig látott valamit az országból. Gergő egyébként építésznek készül és sokat hallott – többek között évfolyamtársaitól, akik az Erasmus program keretében ott tanultak – Portugália történelmi és kortárs építészetéről, de ugyanúgy vonzotta a jó idő és az Atlanti óceán is. Tavaly szeptemberben családjával együtt felkerekedtek és tizenkét nap alatt körbeutazták az országot egy utazási iroda szervezésében. Az óceán partjáról indulva, Európa legnyugatibb pontjától, a keleti spanyol határig, majd északon át is lépve azt, az El Camino végcéljaként ismert Santiago de Compostelláig, végül délre kanyarodva a fővárosban, a hét dombra épült Lisszabonban ért véget az utazás.

Ezen az úton vezette végig Gergő a hallgatóságot is, hihetetlen felkészültséggel, sok-sok háttér információval kísérve. A képekkel gazdagon illusztrált előadás során megismerhettük az ország történelmét, a felfedezések korának pompáját, bizarr királyi történeteket és misztikus legendákat. Áttekintést kaptunk a portugál építészet jellegzetességeiről, különlegességeiről. Virtuálisan belekóstolhattunk a gasztronómiába, megtudtuk, hogy a portói borhoz összehangolt baráti társaságnak kell taposnia a szőlőt. Az előadás után ténylegesen is megízlelhettük a különleges eljárással készült, brandyvel bolondított, 20 százalékos italt, valamint a pastel de nata nevű vaníliás süteményt. A háttérben fadot, a gitárral kísért különleges éneket hallhattuk, valamint az elvágyódás dallamát – portugálul: sodade –, benne az óceán végtelenbe csalogató hullámainak lüktetését.

A világjárás márciusban folytatódik, akkor Törökországot ismerhetjük majd meg.