Ahogy mondani szokták, a csilláron is lógott a közönség Szendi Gábor paleolit táplálkozásról szóló előadásán a százhalombattai BKK-ban október 15-én. A témára és az előadóra nemcsak a helyiek, hanem a környéken élők is kíváncsiak voltak.
Szendi Gábor programozó matematikusként végzett, majd filmes, forgatókönyvíró lett. Saját írásaiból egy játékfilm és két tévéfilm készült, majd könyvkötésből élt. Ezután jelentkezett az ELTE pszichológia szakára, amelyet 1993-ban kiváló minősítéssel elvégzett. Klinikai szakpszichológusként a SOTE Magatartástudományi Intézetében a szorongásos és depresszív zavarokban szenvedőket kezelte, kutatóként a test-lélek problematika területén írt összefoglaló tanulmányokat. 2005-ben jelent meg első, Depresszióipar című könyve. 2007-ben kutatói állásából váratlanul elbocsátották. Azóta írt már könyvet a női lélek és viselkedés evolúciós elemzéséről, a pánik kutatásáról és kezeléséről, az istenhit és parapszichológiai jelenségek neurobiológiájáról, s 2009-től jelentek meg kötetei a paleolit táplálkozással kapcsolatban. Novemberben a vitaminok forradalmáról jelenik meg könyve.
Előadása elején hangsúlyozta, hogy a paleolit kifejezés nem azt jelenti, hogy az ősembereket kellene utánoznunk, a paleolit táplálkozás modellje ugyanis arra a 239, utóbbi száz évben megismert természeti népre épül, amely a modern civilizációtól elzárva, például az őserdő mélyén él, több ezer éve változatlanul. Lehet, hogy körülményeik kicsit sem irigylésre méltóak, de éppen ezért elgondolkodtató, hogy szinte egyáltalán nem szenvednek azokban a betegségekben, amelyekbe mi itt, a fejlettebb világban belehalunk. Nem híznak el, nem lesznek cukorbajosak, sem rákosak, nem kapnak infarktust, hogy az allergiát és a depressziót már ne is említsük!
Furcsa, de az előbb felsoroltak még a XIX. század emberére sem voltak jellemzőek, és ahhoz képest, hogy időközben milyen sokat fejlődött például a közegészségügy, nem éljük jelentősen túl sem a romantika, sem pedig az újkőkor emberét.
Szendi Gábor szerint ennek elsődleges oka a táplálkozás, nevezetesen a lakosság nagyipari méreteket öltött élelmiszerellátása, amire a szervezetünknek egész egyszerűen nem volt ideje felkészülni. Az életmódunk az elmúlt száz évben gyökeresen megváltozott, ennyi idő azonban rendkívül kevés a genetikai adaptációhoz. Egyébként hogyan is szelektálna az anyatermészet? Mire jelentkeznek a mértéktelen, egészségtelen táplálkozás és kevés mozgás következményei, általában már túl vagyunk a szaporodáson.
A Tanzániában élő hadzák imádják a mézet, mégsem híznak el, mert nem találnak elegendőt, minket viszont csapdába csalt az édességipar.
Szendi számos táplálkozással és életmóddal kapcsolatos vizsgálati eredményt, meghökkentő adatot mutatott be, és sok érdekességet említett. Így azokat a közegészségügyi ajánlásokat is, amelyek véleménye szerint tudománytalanok, és céljukkal ellentétes irányban hatnak. Ilyen például a koleszterin hipotézis, a zsírok és húsok stigmatizálása, illetve a növényi olajok és a kedvezőtlen hatású tejtermékek indokolatlan népszerűsítése.
Kiemelte és adatokkal is szemléltette, hogy a mai orvoslás és a tudományos eredmények között sok esetben áthidalhatatlan az ellentmondás, amire a legjobb példa, hogy a koleszterincsökkentő gyógyszereket a mai napig tömegével írják fel a betegeknek, miközben állítása szerint a szívbetegségek és a koleszterinszint közötti összefüggést sosem sikerült tényekkel igazolni.
Beszélt a fényhiány szerepéről, amelyet ismét csak akkor értünk meg igazán, ha szavaival élve: evolúcióban gondolkozunk. Mindössze 50-80 ezer éve hagytuk el Afrikát, az emberiség bölcsőjét. A többségünknek sokkal több napfényre lenne szüksége a normális működéshez. Ez a magyarázat arra, hogy D vitamin szedésével csökkenthető leginkább az emlő- és vastagbélrák kockázata, de ennek a magzatkori hiányára vezethető vissza számos más betegség, így a skizofrénia is. Szendi beszélt a K2-vitamin napjainkban felismert hatásáról is, miszerint alapvető a csontok felépülésében, megőrzésében és az érelmeszesedés megakadályozásában, illetve visszafordításában.
Mivel a paleolit diéta nem ajánlja a gabonaféléket, a cukrot, a tejet és tejtermékeket, a hüvelyeseket és a növényi olajokat, betartása még azoktól is gyökeres életmódváltást és kemény lemondást követel, akik egyébként mértékletesen és hagyományos értelemben egészségesen táplálkoznak. Ennek ellenére Szendi számtalan elgondolkodtató, figyelemfelkeltő állítással bombázta közönségét. Sok tekintetben felnyitotta a szemünket és bogarat ültetett a fülünkbe.