A vezércikk arra hívja fel a figyelmünket, hogy az évszakok is mennyi olyan különleges csodákat kínálnak fel a számunkra, amelyektől az életünk gazdagodhat, mi mégis észrevétlenül megyünk el mellettük. Ezt követően Tarics Péter lélegzetelállító interjúját olvashatjuk Pozsgay Imrével, aki leszögezi: "Magyarnak lenni nem Isten csapása, hanem óriási lehetőség!" Arany Lajos tanár úr Janus Pannonius erotikus epigrammáiról írt átfogó értekezést, felhasználva hozzá a legújabb fordítások eredményeit is, köztük a százhalombattai Fazekas István versfordításait is. A Stádium ezúttal Lőrincz Lajos jogász professzorra emlékezik, aki már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet a közigazgatás problémáira. A legendás professzor itt közölt tanulmánya komoly kritikákat fogalmaz meg a jelenlegi közigazgatás hatékonyságáról és annak a demokráciában betöltött szerepéről. Egyik megszívlelendő gondolata a következő: "A társadalmi valóság egyre differenciáltabbá válásával azonban kiderült, hogy kiképzett, felkészült, hozzáértő apparátus nélkül képtelenség a közérdekű feladatok jó minőségű, gyors elvégzése." A Stádium elkezdte azoknak a dokumentumoknak a közlését, melyekkel a Béres Csepp valós történetéhez viheti közelebb az olvasót. Ennek kapcsán Ratkó József költő egyik betiltott írását és egyik levelét ismerhetik meg most az érdeklődők. Találkozhatunk még a lapban Jónás Ágnes és Deák-Sárosi László kritikáival, Bakonyi Istvánnak a Könyvhétről írt gondolataival, Deák Mór és Oláh Zoltán verseivel, Ballai László novellájával és Fazekas Levente rajzaival. A lap a sok rendhagyó írás mellet közli még Pozsgay Imrének azt a kézzel írt levelét is, melyet az Operódia című előadás ősbemutatója kapcsán írt a kiskunhalasiaknak és Hardy-Horváth Mária opera-énekesnőnek.