Kint jeges szél fúj, és sehogyan sem akar vége lenni a télnek, az óvárosi közösségi ház meleg termében azonban terített asztal, házi süti és hamisítatlan angol tea fogad. Utóbbit igazi angol úriember, Colin Godbeer készíti, aki feleségével, Gabi Godbeerrel angol társalgási klubot vezet itt.
A házaspár 2003-ban, a hidrogénüzem építésekor ismerkedett össze. A Colint az olaj- és gázvezetékek speciálistájaként alkalmazta a kivitelező cég, Gabi pedig beszélt angolul és vegyésztechnikusi végzettséggel is rendelkezett, így kapott irodai munkát a projekt keretében. Túl első házassága nagy csalódásán, nem igazán volt kedve az ismerkedéshez, Colin azonban kitartónak bizonyult. A munkahelyi barátságból hamar házasság lett. A Szent László úton, a régi Kozárovics-ház helyén építettek új otthont, ahol 2005 karácsonya óta élnek.
A társalgási klubba Caley, nyolc éves fiuk is elkíséri őket. Szeletet követel a tortából, a szállingózó klubtagoknak pedig boldogan osztogatja a piros csokitojást. A húsvéti előleg ellenére a beszélgetés az elmúlt hétvégi, országot megbénító hóviharról folyik. Ki merészelt elindulni otthonról, ki ragadt a hóban? Az egyik beszélgetőtársról kiderül, Erdélybe utazott, családlátogatóba, és az ottani havas hegyek még mindig barátságosabbnak tűntek, mint az itthoni tavaszi tél. Szóba kerül Drakula vára, Colin már megszállt a szállodában, amely elmondása szerint irtózatosan drága, azután – ki tudja, hogyan – már a brit és az amerikai angol közötti különbségek, hamarosan pedig a z generációs internetezési szokások taglalásánál tart a társaság.
Gabi minden alkalomra egy-egy kiemelt témával készül, legutóbb például március 15-ről volt szó, de a beszélgetés hamar a hétköznapi aktualitások felé kanyarodik, amit ő nem is tart bajnak. Időnként javítja a nyelvtant vagy a kiejtést, néha pedig Colin segítségét kéri, ha például tudni szeretné, van-e egy bizonyos magyar közmondásnak angol megfelelője. Nem ragaszkodik a tökéletességhez. Az a célja, hogy a résztvevők otthonosan, felszabadultan érezzék magukat, miközben angolul társalognak.
A mintegy tíz klubtag között férfiak, nők, diákok és negyvenesek egyformán akadnak. Mindannyian elvégeztek valamilyen tanfolyamot vagy letettek valamilyen vizsgát, de a mindennapokban nem használják az idegen nyelvet. Azért járnak a klubba, hogy ne felejtsék el, amit tanultak, sőt, lehetőleg gazdagodjon a nyelvismeretük. Szeretnek beszélgetni, amire egyébként kevés idejük jut. Előfordul, hogy a tervezett egy óra helyett kettőt töltenek együtt. Az angol klub csütörtök délután öttől várja az új tagokat.
