A XVIII-XIX. századi görög kereskedőket nem csak a haszonelvűség vezette, hanem a hit- és az identitásőrzés is: a közösségi élményt alapértéknek tekintették (a vallás és a templom, az iskoláztatás és az anyanyelv megőrzése is igen nagy jelentőségű volt számukra). Tóth Péter és Glaser Tamás fontos megállapítása: "a hazai görögség egyik vezető személyisége, Zavirasz György, a korabeli Magyarországot a nemzetiségek "türelmes anyjának" (Μητέρα της ανοχής)" nevezte (Prelude to a United Europe. Greek cultural presence in Hungary from the 10th to the 19th century. 28 March – 25 April 2008. Budapest, 2008. 12. o.). Számos görög família (pl. Derra, Janicsáry, Manno, Nákó, Sina, Papademos Charis/Szerviczky, Takiadzisz/Takátsy) jelentős szerepet vállalt a hazafiságot megtestesítő nemzeti közintézmények (pl. Magyar Tudományos Akadémia, Nemzeti Színház) létrejöttében. 1848-1849-ben a magyarországi görög családok sarjai közül mintegy 60 tiszt harcolt a magyar szabadságért. Egy bihardiószegi görög család sarja, Kiss Pál (1809–1867) főtisztként egyike lett a magyar szabadságharc 30 honvédtábornokának.

A magyar szellemi életben is jelen voltak. A legnagyobb magyarországi görög tudós, Zavirasz György (1744 – 1804) "A magyar Szent Koronáról" szóló értekezése az egyetlen görög munka a Magyar Szent Korona szakirodalmában. Argenti György váci görög kereskedő fia, Argenti Döme (1809–1893) váci görög orvosként írói munkásságot is kifejtett (pl. Hasonszenvi gyógymód és gyógyszertan kezdő homeopata orvosok és művelt nemorvosok használatára. 1–2. kötet. Pest, 1864.). Margó Tivadar (1816–1896) nagyapja Ercsiben volt görög kereskedő: a szabadságharcban honvédorvosként vett részt a haza védelmében. Orvosprofesszorként lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A dunaföldvári görög családból származó Tomori Anasztáz (1824–1894) gimnáziumi tanár, mérnök, mecénás, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. 1852-ben Pesten jelentette meg "Emlékkönyv a magyar irodalomról" címet viselő művét: 1853-ban került a nagykőrösi gimnáziumhoz, ahol mennyiségtant tanított: Arany János tanártársaként dolgozott itt. Az írók sorába tartozott a pesti görög egyházközségben tevékenykedő Lyka-család több tagja is: Lyka Emil (1859-1950., A görög-keleti egyházról. Tata, 1929.) és Lyka Döme (1853-1937) (Három hónap Ceylonban. Budapest, 1909.). A Kozaniból származó pesti görög Sacelláry György (1856-1940) mecénás, országgyűlési képviselő fia, Sacelláry Pál (1896-1934) író (pl. A budapesti Görög-udvar. Bp., 1924.) kiváló irodalmárként volt közismert. A XVII. századi szerviai származású, tokaji görög Papademos Charis leszármazottja, dr. Szerviczky Margit (1879-1963) igazgató vers, próza- és színműírással is foglalkozott (pl. Jézus. Bp., 1914.; Boldogság dalai. Bp., 1918.; Október 6. Bp., 1933.;). A görög családból származó írónők közé tartozott Manaszy Margit (pl. Villámlik messziről. Bp., 1932.).

A fenti görög szerzők könyvei láthatóak voltak a Százhalombattán 2012. december 1. napján "A Görög Kultúráért Alapítvány" és a Százhalombattai Görög Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében megnyíló, "Az ezeréves görög-magyar kapcsolatok" címet viselő kiállításon, amit a Budapesti Történeti Múzeum és a nyíregyházi Jósa András Múzeum is támogatott. Ekkor került bemutatásra az egyik dunaföldvári görög kereskedő görög feliratos síremléke: a sírkövön a görög kereskedő kompánia 4%-os, horgonyos jelképe látható teljes épségben. A magyar-görög nemzetbarátság jegyében megszervezett kiállítások és előadások azt a cél szolgálják, hogy szélesebb körben közismertté váljanak a legfontosabb kutatási eredmények a magyarországi görögök történetének sokrétű és értékteremtő világából! (A fotón dunaföldvári görög síremlék a kompánia jelképével.)

Dr. Diószegi György Antal