Az előadó, akit Százhalombattán leginkább SziQ-ként, a világban többnyire Joseph-ként ismernek, azzal kezdi, hogy tisztába teszi, az ő értelmezésében mit is jelent az, hogy világpolgár. Leginkább azokat a mesébe illő emberi kalandokat, kapcsolatokat, találkozásokat és felismeréseket, amiket átélt útjai során. Nem a szállodákban és műemlékek környékén kereste a helyi nevezetességeket, látnivalókat, hanem a piacokra látogatott el az emberek közé, mert ott lehet megszerezni a legtöbb információt az adott népről, kultúráról. Minthogy többször egyedül utazott, rá is kényszerült, hogy azzal kommunikáljon, akit éppen talált útközben. Az utazás véleménye szerint egyfajta önismereti gyakorlat: merünk-e megszólalni, tudunk-e barátkozni?

A számtalan titulust – többek között a Forrás Néptáncegyüttes művészeti vezetője, a Barátság Kulturális Központ igazgatója – viselő előadó 1996-ban kóstolt bele először a nagyvilágba, amikor a folklór-fesztiválok nemzetközi szövetségének (CIOFF) magyar küldötteként megérkezett Puerto Rico-ba. A tárgyalóasztalt 126 nemzet képviselői ülték körbe. "Meg kellett nyomnom a gombot, hogy lássák, Magyarország jelen van" – ez a gesztus, ez a motiváció kíséri azóta is útjai során. Kapcsolatot teremteni a világ bármely pontján, hirdetni és élvezni a magyarság értékeit.

A Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál igazgatójaként az elmúlt húsz évben egyre több ország képviselőjével került ismeretségbe és kötött szoros barátságokat. Ma már bármerre jár, ismerősök, barátok várnak rá.

Egyszer februárban érkezett meg Kolumbiába, ahol karácsonyi hangulatban fogadták. Mivel nem volt velük decemberben, most pótolják a közös ünneplést – magyarázták vendéglátói. A madridi reptéren téblábolva "hello Joseph!" felkiáltással üdvözölte őt a pult mögül egy ügyintéző kislány, aki előző évben spanyol táncosokat kísért a Summerfestre. Érdeklődődött Százhalombatta felől és intézett egy ülőhelyet a business-osztályra. Új-Zélandon totemoszlop hirdeti a maorik dicsőséges tetteit, köztük az 1997-ben elnyert Summerfest közönségdíjat. Brazíliában az Unesco konferenciáján fellépő paraguayi együttes táncosainak derült fel az arca, és köszöntötték a küldöttek között régi barátjukként a fesztiváligazgatót. A 2012-es dél-koreai néptánc-olimpia első napjai sikongatással teltek, ahogy újabb és újabb ismerősök fedezték fel a nemzetközi forgatagban magyar barátjukat...

A Föld körüli cikázás során a történetek valahogy mindig visszakanyarodnak Kolumbiába. SziQ bemutatja a 8 kilométeren és 5 napon át zajló barranquilla-i karnevált, ahol a karibi térség egész etnográfiai kínálata, az élet minden területe felvonul. Az egészben az egyik legérdekesebb momentum a marimonda maszk. Ez a speciális álarc eltakarja viselőjét, elfedi hovatartozását, rangját, így egyenlőként vonulhat az egyenlők között. Marimonda maszknak köszönhetően a karnevál idejére visszanyerheti életét miniszter vagy popsztár, anélkül, hogy folyamatosan zaklatnák az utcán.

Újabb ugrás térben és időben. Uruguay-ban vagyunk a legnagyobb latin-amerikai magyar találkozón 2010-ben. "Torok szorító és szívet melengető", ahogy 1000-1500 magyar énekli a Föld másik oldalán, hogy "Tavaszi szél vizet áraszt..." A Forrás Néptáncegyüttest a Magyar Kultúra Napjának megünneplésére invitálták a távoli vidékre, ahol nagyon mély nyomot hagytak a magyarok, akik a mai napig büszkén őrzik gyökereiket, ápolják hazai hagyományaikat. Hogy melyik család, melyik dél-amerikai országban telepedett le, az attól függött, hol kötött ki először a hajó és kinek, mennyi türelme volt tovább utazni. SziQ meghatottan idézi fel, hogy búcsúajándékul az 1910-es években kivándorolt nagyszülők útlevelének másolatait kapta vendéglátóitól.

Néhány képkocka és máris Peruban járunk 2011-ben, egészen más körülmények között. Ide a helyi "Csillag születik" műsor zsűrijébe hívták SziQ-t. A tévészereplés azonnal népszerűvé tette a magyar vendéget, felismerték az utcán, ami furcsa volt és idegesítő – mint mondja. Ezúttal nem turistaként, hanem előkelő vendégként élvezhette Peru vendégszeretetét, és helyi kísérői is eljuthattak olyan egzotikus helyekre, ahol maguk sosem jártak korábban. Például a csodálatos és titokzatos Machu Picchu-ra, ahol a tér és az idő megszűnik.

Peruszerte tapasztalható a vallási krízis, a peruiak kezdenek elfordulni a katolicizmustól, és visszakanyarodni az ősi vallásokhoz. Ugyanakkor SziQ látott útja során olyan jobbra-balra dőlő templomot, amit a helyiek hite szerint csak Szűz Mária tart, hogy össze ne omoljon. Az egyik képen a spanyol királyok ajándékát látjuk, egy semmibe vezető kaput a tengerparton, ami beszédesen és keserűen szimbolizálja, hogy mit kaptak a peruiak a hódítóktól.

A világpolgárság ott van minden találkozásban, emberi kapcsolatban, akkor is, ha azokat városon belül éljük meg, és Százhalombattán nagyon sok a világpolgár. Örülök, hogy mindezt elmesélhettem – zárta előadását Szigetvári József.