A SZAK Stúdió és a Benta Art képzőművészeinek Érték címmel nyílt közös kiállítása január 22-én a Magyar Kultúra Napja alkalmából Százhalombattán, a Barátság Kulturális Központ galériájában. A tárlatot Németh Nóra művészettörténész adta át a közönségnek.
Az alábbiakban a megnyitó beszédet olvashatják:
"A Benta Art regionális művészeti egyesület és a Szak Stúdió (Százhalombattai Alkotók Köre) közös tárlata a Magyar Kultúra Napján az érték fogalma köré szerveződött. A művészek egyéni módon, sajátos gondolatrendszerük mentén reflektáltak a témára. A két csoport közös kiállításának legfontosabb jellemzője az üdítő sokszínűség: műfaji, technikai és tematikai értelemben egyaránt.
Látunk hagyományos képzőművészeti alkotásokat: festményeket, plasztikákat, de jelen van a fotó, az objekt és a videó műfaja is. Egyéni látásmódjuk alapján markánsan megkülönböztethető alkotók munkáit láthatjuk. Irodalom és képzőművészet találkozása, kölcsönhatása mutatkozik meg egyes alkotásokon: József Attila, Radnóti Miklós, Kányádi Sándor egy-egy verséhez kapcsolódó művek a három-dimenzió világában mozognak Homolya Gábor művein, aki a videó műfaját is igénybe vette József Attila és Bartók Béla megidézéséhez. A magyar irodalom nagy alakja, Márai Sándor és szülővárosa, Kassa is ihlető-forrásul szolgált Gyöngy Kálmán számára. Költészet és festészet, képzőművészet és zene kapcsolata, a különböző művészeti ágak egységére irányuló törekvés a művészet történetének régi, a reneszánsz és a barokk koráig visszanyúló hagyománya.
Talán nem véletlen, hogy József Attila alakját egy további alkotás is középpontba állította: Seres János: József Attila síremlékterve. A magyar kultúra értékteremtő, nagy egyéniségei: Széchenyi István, Ady Endre, Bartók Béla papírpénzekről ismert arcmásai tekintenek ránk egy másik alkotáson, Sós József grafikáján.
A magyar népművészet, népviselet szépségeit tárja elénk Kneisz Eszter gobelin műve. Az ősi forrásokhoz való visszanyúlás más alkotásokon is figyelemreméltó. Az egyéni motívumokkal tarkított kerékpár és sisak, tömegtermékből műtárggyá avanzsált alkotás, mely László Bandy és Varga László közös műve. A tárgyban megnyilvánuló alkotóerő nem különbözik sokban a régi parasztemberek díszítőkedvétől. Mindez azt bizonyítja számomra, hogy az anyag és a technika változik az idők folyamán, de az egyéni leleményesség, környeztünk, tárgyaink szebbé tételének vágya állandó.
Az értékek sérülékenységére irányítja a figyelmet számos alkotó hagyományos és kevésbé tradicionális technikájú alkotásaiban. Erős társadalmi reflexió, indulatos hangvétel, expresszivitás árad ezekből a művekből. László Bandy Családi ünnep című képén egymás társaságában lévő, de valójában saját világukba mélyedő családtagokat figyelhetünk meg, az elhidegülés, a valódi kommunikáció hiányának kérdését állítja elénk. Fábián Fanni és Szula Zsuzsanna művei a ránk leselkedő félelmek, veszélyek drámáját hangsúlyozzák. Fazekas Levente alkotásai társadalmi problémákra hívják fel a figyelmet igen erőteljes eszközökkel, többek között a Plágium-kór különösen aktuális kérdéskörét boncolja. Gudovics Vera plasztikái és olajfestményei kubisztikus formálással, néhol lírai, másutt drámai hangvétellel tárja elénk a női lét feszült vagy éppen meghitt pillanatait. A neutrális, kombinált műfajú és absztrakt alkotások egy árnyalt és alázatos, tiszta gondolkodási rendszer lenyomataiként jelennek meg Kürtösi Brigitta, Dohárszky Béla és Regős Ágnes művein.
A rendkívüli változatosságot mutató tárlat alkotásait összefűzi az érzékeny világlátás, az egyéni invenció lírai vagy éppen drámai eszközökkel való bemutatása.
Bízom benne, hogy a művek megtekintése elindít minket egy nyitottabb, gyermeki leleményességet és kíváncsiságot magában hordozó gondolkodás felé. Azt hiszem, nem a véletlen műve, hogy négy műalkotás ihletője éppen József Attila, hisz esztétikum és tartalom egysége, gondolati mélység és játékosság, nagyfokú társadalmi érzékenység egyaránt részei művészetének. Személye a múltban, és mint látjuk, a jelenben is inspiráló a képzőművészet számára. Engedjék meg nekem, hogy a Magyar Kultúra Napján, a kiállítás témájához kapcsolódóan megosszak Önökkel egy József Attila költeményt:
NEM ÉN KIÁLTOK:
Nem én kiáltok, a föld dübörög,
Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán,
Lapulj a források tiszta fenekére,
Símulj az üveglapba,
Rejtőzz a gyémántok fénye mögé,
Kövek alatt a bogarak közé,
Ó, rejtsd el magad a frissen sült kenyérben,
Te szegény, szegény.
Friss záporokkal szivárogj a földbe -
Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.
Légy egy fűszálon a pici él
S nagyobb leszel a világ tengelyénél.
Ó, gépek, madarak, lombok, csillagok!
Meddő anyánk gyerekért könyörög.
Barátom, drága, szerelmes barátom,
Akár borzalmas, akár nagyszerű,
Nem én kiáltok, a föld dübörög."