Mivel a százhalombattai görögök nagyon régóta – többségükben születésük óta - élnek Magyarországon, jellemzően nem tartják már a nemzetiségi karácsonyi szokásokat. "Ugyanazt esszük ünnepkor, mint a legtöbb százhalombattai család – mondta el Sztanoasz Agapi -, halászlét, rántott halat, majonézes krumplisalátát. Németh Sándorék nagyon szeretik a görög süteményeket, például a baklavát és a kourabiedest, így ünnepkor is főként ezeket készítik. Családjuk néhány tagja az elmúlt években visszatelepült Görögországba, de ők is bejglit sütnek karácsonykor és fát állítanak. Mivel nem tartják ortodoxvallásukat, az ő ünnepi szokásaik sem sokban különböznek a legtöbb magyar családétól.

A horvátok vallásossága ünnepeiket is meghatározza – mesélte Kovács Marianna, a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Komolyan veszik a böjtöt, nem fogyasztanak húst, de az ő édesanyja például kizárólag kenyéren és vízen él karácsony előtt. Az ünnepi készülődés csendesen folyik, nem szól zene, sem ének, ha le is ülnek beszélgetni, rossz dolgok nem kerülhetnek szóba. Mindenki a lelki odafordulásra figyel. Gyerekkorában "badnjak", a horvát szenteste napján az asszonyok délután kulcsra zárták a kertkaput, ez is jelezte, hogy elkezdődött a várakozás. Napközben legfeljebb halat esznek ilyenkor. Az éjféli mise az ünnepkör legfontosabb eseménye. Ez után otthon, még mindig szűk körben elfogyasztják a kocsonyát. Másnap reggel már sült hurka és kolbász, mákkal, dióval vagy túróval töltött kelt kalács is kerül az asztalra. A disznóvágást hagyományosan karácsony elé időzítették. A teríték része a piros alma és a dió, amivel egykor a karácsonyfát is díszítették. A lakás dísze emellett a Luca-búza is. A rokonok látogatása karácsony első napján kezdődik, de ilyenkor még csak a gyerekek mehetnek a szülőkhöz, nagyszülőkhöz. Igazán csak másnap kerül sor a távolabbi családtagokra, a nagyobb jövésmenésre.

A százhalombattai román nemzetiségi önkormányzatban már december 8-án elkezdődött a téli ünnepség. A legkisebbeket köszöntötték feldíszített fával, házi süteménnyel, üdítővel. Megérkezett az "igazi" Mikulás is, akiknek a gyerekek énekeltek, szavaltak, amiért természetesen ajándékcsomagot is kaptak.

Szenteste, a hat órai mise után kezdődik a karácsonyozás a román családoknál – mondta Zimmermann Krisztina Szimona, a Román Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. A mise után, otthon "megérkezik Mos Cráciun", aki mindenkinek ajándékot hoz, azután kezdetét veszi az ünnepi lakoma. Ilyenkor leggyakrabban ciorba és húslevest, töltött káposztát, disznótorost, kocsonyát, süteményeket és kelt kalácsot kínálnak. Utóbbit mákkal, dióval, de igen gyakran a zseléhez hasonló "rahattal" töltik, amely málna, menta, kakaó vagy citrom ízű. Házi szilvapálinkát, házi bort, vagy "visinatat" fogyasztanak. Utóbbi meggyből készült pálinka, illetve likőr. Vacsora után felkerekedik a család, és látogatóba indulnak a rokonokhoz, barátokhoz. Ezt nevezik kántálásnak, amely reggelig, sőt, gyakorlatilag egészen szilveszterig tart. A kántálók minden ház előtt elénekelnek egy karácsonyi dalt. Csak ezután léphetnek be, de a dalolás bent is folytatódik. A kántálók nem visznek ajándékot, de őket finom ételekkel és italokkal kínálják, almát, diót és kalácsot kapnak.

A szerbeknél január 6-án tartják a szentestét, mivel a régebbi, Juliánusz naptár szerint számítják az ünnepeket. Krisztus születésnapjára búzát csíráztatnak, amit piros szalaggal kötnek át – mondta Rácz Veszna, a százhalombattai Szerb Nemzetiségi Önkormányzat tagja. Kalácsot is sütnek, amit - saját tésztájából - hordó, szőlő, madár, búza, valamint Jézus születéséhez kapcsolódó motívumokkal díszítenek, a közepébe pedig bazsalikomot tesznek, amit szintén piros cérnával kötnek össze. Mielőtt elkezdődne az ünnepi vacsora, szalmát hoznak a házba a Kisjézus születésének emlékére, és diót dobnak a helyiség sarkaiba, miközben áldást énekelnek "Az atya, a fiú és a szentlélek nevében."

Leggyakrabban halászlét, ritkábban böjtös bablevest esznek. Nagyon fontosnak tartják, hogy a család minden tagja jelen legyen, de mindig tesznek az asztalra egy plusz terítéket is, amely "a vándor helye". Rácz Veszna családjában mindössze egyszer fordult elő, hogy valóban érkezett az ünnepi asztalhoz egy váratlan vendég. A nagyszüleihez kopogott be egy szegény asszony, aki ismerte a szerb szokásokat. Leültették, megvendégelték és a gyerekeinek is küldtek halászlevet. Szentestére sül a nagyon finom kenyér, a "zdravje" is, aminek a héját sütés után meleg mézzel kenik be. Ezzel eszik a halászlét. A szerb konyhában egyébként sem szokatlan az édes-sós párosítás, húsvétkor is kaláccsal fogyasztják a sonkát. Szenteste utáni napon elindulnak köszönteni a rokonokat. "Hrisztosz sze rodi", vagyis "Krisztus megszületett" – mondják, és leggyakrabban mézes pálinkával kínálják egymást.