Városunk magán-nyugdíjpénztári tagsága a jogviszonyt január 31-ig erősítheti meg személyes nyilatkozattal Budapesten, a NYUFI Fiumei út 19./a szám alatti regionális központjában (ajánlott megközelítés kocsival: Lágymányosi híd-Soroksári út-Haller utca-Fiumei út-Teleki tér; parkolás díjmentesen a Józsefvárosi dzsumbujban). A nyilatkozathoz szükség van a személyi igazolványra, a lakcímkártyára, a TAJ kártyára és tudni kell a pénztár pontos nevét. Az ügyfélszolgálaton huszonöt ablak van erre a célra megnyitva, így érkezés után 3-5 perccel már invitálják is az ügyfelet; maga a nyilatkozattétel kétperces procedúra. A dokumentum három példányából az ügyfél csak egyet kap kézhez, amiről két másolatot célszerű készíteni (egy példányt el kell juttatni a munkaadóhoz és egy példányt a pénztárhoz; ez utóbbit interneten keresztül is lehet prezentálni).
Kinek éri meg fenntartani a tagságot? Alapvetően azoknak, akik egzisztenciálisan nem az államtól vagy az állami tulajdonú cégektől, hanem a szabadpiactól függenek, és képesek kivárni azt az időt, amikor a "széljárás" megváltozik. Tulajdonképpen egy személyes stratégiai döntésről van szó, hiszen rövidtávon, azaz taktikai szinten minden a maradás ellen szól. Mégis mik azok a már most nyilvánvaló dolgok, amelyek befolyásolhatják a döntést?
Az első, hogy az állami nyugdíjrendszer úgy van "kitalálva", hogy 200.000 forintnál magasabb nyugdíj csak elvétve kerülhet megállapításra. Ez nem véletlen, hiszen az elkövetkező években – leginkább az igen népes Ratkó korosztályok (az 1949-1955 években születettek) nyugdíjba vonulásának eredményeképpen – az "eltartott-eltartó" arány oly mértékben fog romlani, ami az állami felosztó-kirovó rendszer fenntarthatóságát már alapjaiban kérdőjelezheti meg. Lehet, hogy a nyugdíjkorhatárt kell majd tovább emelni vagy az újonnan megállapításra kerülő nyugdíjakat kell drasztikusan "visszavágni". Tegyük hozzá azt is, hogy – ugyan ez már évek óta benne van a vonatkozó törvényben, csak éppen nagyon kevesen jutottak el idáig annak olvasásában – 2013. január 1-jétől megváltozik a nyugdíj-megállapítás módszere is.
A másik igen érdekes dolog az, hogy – legalábbis a kapott információk ezt valószínűsítik – a NYUFI nem rendelkezik olyan nyilvántartásokkal, amelyek alapján mindenkire kiterjedően ki tudnák gyűjteni, hogy kinek, mikor mennyi volt a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelme, azaz a kérelmezőnek kell majd igazolnia 40-42 évre visszamenőleg a jövedelmét. Ez igen érdekes lesz, hiszen az emberek többsége az ilyen típusú munkaadói dokumentumokat általában nem őrzi meg, és ha a munkáltató cég már megszűnt, akkor több éves munkaviszonynak utólag csak a nyomát lehet majd bottal ütni.
A döntési problémát ezen a helyen felesleges tovább boncolgatni, hiszen a személyes döntés következményei a jövőben fognak jelentkezni, és azt legfeljebb valószínűsíteni lehet, de pontosan kiszámítani soha. A tény viszont az, hogy hivatalos oldalról a több millió tag számára túlságosan rövid időt biztosítottak ahhoz, hogy megfelelően tájékozódjon, és a saját szempontjából optimális döntést meghozza. Talán ez magyarázza, hogy január első hetében csak mintegy 5.300-an nyilatkoztak a bent maradásról.
.jpg)
