A meghirdetett megszorító csomag meghatározó részét képezi a pénzintézetekre kivetni tervezett, nagyjából 200 milliárd forint nagyságú pótlólagos adó. Az elképzelés az alábbi lenne:
A PSZÁF és a Bankszövetség interneten fellelhető adatai szerint a hitelintézeti szektor (bankok és takarékszövetkezetek) 2009-es adózás előtti eredménye 271 milliárd forint volt (ebből egyedül az OTP 150 mrd-ot képvisel), amiből fizették a mindenkire kötelező társasági adót és a bankokra "kirótt" 13 mrd forint különadót. A hitelintézetek saját tőkéje 2.465 milliárd forint, ami kiegészül a tulajdonosok által nyújtott 657 mrd nagyságú "alárendelt kölcsönnel"; a hitelezési veszteségekre 212 mrd céltartalékot képeztek. A kihelyezett hitelek nagysága 19.200 mrd, abiből 6.960 mrd a lakossági, 6.340 mrd a vállalati és 5.900 mrd az egyéb hitel (önkormányzatok, állami intézmények, szindikált hitelek más pénzintézeteken keresztül, lízingcégek és befektetési alapok finanszírozása). A "hitel/betét" mutató 163 % (katasztrofálisan rossz érték), ami azt jelenti, hogy a kihelyezett hiteleket 7.000 mrd nagyságrendben a nemzetközi pénzpiacok finanszírozzák.
A bankokra és egyéb pénzintézetekre kivetendő pótadó gondolata immár másfél éve felmerült a G20-ak találkozóin. A javasolt mérték sokkal alacsonyabb, mint amit idehaza be kívánnak vezetni, az egyes országcsoportok között éles vita van a pótadó szükségességét és hasznát illetőleg, továbbá alkotmányossági problémák is felmerülnek a bankadóval kapcsolatban.
Ha idehaza beveztésre kerül, akkor három következménnyel kell számolni. Az első: a befektetők szemében Magyarország az "európai jogbizonytalanség szigetévé" válna, a forint jelentős gyengülésnek indulna, és megnehezülne az államkötvények értékesítése, azaz az állam és az önkormányzatok finanszírozása. Ez esetben viszont az MNB-nek törvényben foglalt kötelessége megemelnie az alapkamatot, azaz a forinthitelek kamatai is megemelkednek. A második következmény: a bankok hitelezési aktivitása automatikusan lecsökken, miáltal a vállalkozások nem jutnak hitelhez (növekszik a csődök és felszámolások száma). A harmadik: a bankok – ahol lehet – megpróbálják majd a hitelfelvevőkre áthárítani a tervezett pótadót. Az összhatás tehát az, hogy a rendkívüli 126,1 milliárdos költségvetési bevétellel párhuzamosan egy legalább ekkora nagyságrendű, de inkább nagyobb GDP csökkenés prognosztizálható.
A hitelintézetek nem tudják elfogadni azt az érvet, hogy a pótadó az állam korábbi segítségének az ellenértéke. Emlékeznünk kell arra, hogy csak két bank – az OTP és az FHB – kapott piaci alapon kölcsönt az államtól, de azt már rég visszafizették.
A Bloomberg gazdasági hírügynökség június 26-án jelentette, hogy Alessandro Profumo úr, az Európai Bankszövetség elnöke éles hangú tiltakozó levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek a bankadó tárgyában. Ezzel egyidejűleg az OTP-t a nyugati befektetési házak leminősítették. Matolcsy miniszter úr viszont korábban azt mondta, hogy a 126,1 milliárdos pótadó "kőbe van vésve". Akkor dőljünk hátra és nézzük a meccset; csak az a baj, hogy így is, úgy is mi, kisemberek fogjuk kifizetni a végszámlát.
.jpg)
