Válság = fenyegetés és/vagy lehetőség ?!

A jelenlegi gazdasági helyzetben nagyon sok család, vállalkozás, szervezet, önkormányzat érzi kritikusnak a helyzetét. A kilábalás nem feltétlenül a mérettől függ, nagyon sok nagyvállalat is megroppant a krízis súlya alatt. A válságos helyzet arra is ösztönözheti a vállalatokat, hogy újragondolják jövőbeli stratégiájukat.

A MOL Nyrt. a válság kitörése után azonnal megkezdte stratégiája újraértékelését, és többféle válságkezelő intézkedést hozott. A Finomítás szervezete amellett, hogy végrehajtja a központilag meghatározott feladatokat, más módon is válaszolt a kihívásokra.

A MOL Finomítás felismerte, hogy egy nagy és szerteágazó szervezet életében elengedhetetlen, hogy világos és egyértelmű célokkal rendelkezzen. Ezért a tavalyi év szeptemberében egy, a teljes szervezetet átfogó műhelymunkán új szervezeti jövőképet alkotott. A folyamat már a tavalyi év elején elkezdődött, amikor is feltérképezték a szervezet állapotát, erősségeit, gyengéit, a működés értékeit és azokat a veszélyeket, amelyek problémát okozhatnak a jövőben.
Több mint 800 dolgozó töltötte ki azokat a kérdőíveket, amelyek célja az volt, hogy tükröt tartsanak a Finomítás elé, mi az, amit jól csinálnak, és mi az, amin javítani kell. A kérdőívek az ún. Egészséges szervezet modell alapján készültek, és a szervezet működésének minőségét mérték. Ez a felmérés volt a kiindulási pont, innen indult a Jövőképalkotás.

Dr. Lővey Imrét az Egészséges Szervezet módszertan kidolgozóját és a Concordia Szervezet- és Vezetésfejlesztési Kft ügyvezető igazgatóját kérdeztük arról, milyen többletet jelent, ha valakinek határozott jövőképe van?
„A jövőkép azt jelenti, hogy van valamilyen konkrét célunk, tudjuk, hova tartunk, mit akarunk elérni az életben, és nem csak sodródunk kiszolgáltatottan a minket körülvevő eseményeknek. Ha egy szervezetnek van jövőképe, ami megmutatja, hogy pl. 3 év múlva hogyan akarunk működni, mit akarunk elérni, és ezt a jövőképet a munkatársak bevonásával közösen alakítjuk ki, majd bontjuk le konkrét akciókká, akkor ez nagyon erős összetartó erő lehet abban a közösségben (szervezetben).

A közös jövőkép biztosítja, hogy mindenki látja, érti a célt, átérzi annak fontosságát, és látja benne saját szerepét, amin keresztül saját fontosságát is érzékelheti. A közös jövőkép segít abban is, hogy összehangoltan működjenek a szervezet különböző egységei, és ne elszigetelten, információ, közös célok hiányában esetleg akaratlanul is egymás munkáját megnehezítve dolgozzanak.”

A vezetők és a dolgozók által közösen megalkotott átfogó jövőkép csak az irányokat határozta meg. 2009 elején az egyes Finomítás szervezetek munkatársai a jövőkép részletes megismerése és értelmezése mellett kiválasztották azokat az elemeket, amelyek eléréséhez konkrét akciókkal tudnak hozzájárulni. Ezeken a megbeszéléseken több mint 80 akcióterv készült.

Galambos Lászlótól, a Finomítás vezetőjétől azt kérdeztük, hogy a Finomítás Jövőkép céljai kapcsolatban vannak-e a környező településekkel.
„A Jövőkép hét fő területen fogalmazza meg legfontosabb céljainkat. Ezek többsége belső működésünkkel kapcsolatos, de az egyik legfontosabb terület a környezettel való kapcsolat. És itt nem csak a környezetvédelemre kell gondolni, hanem arra a társadalmi, szociális felelősségvállalásra is, amit a MOL Nyrt. a fenntartható fejlődés elvei szerint magáénak vall.
Az a célt tűztük ki magunk elé, hogy a finomítókat - nemcsak Százhalombattára, hanem Tiszaújvárosra és Zalaegerszegre is gondolok - körülvevő települések lakóinak pozitív képe legyen a Finomításról. Ebben a tekintetben már eddig is több kezdeményezést tettünk, és a kedvező visszajelzések alapján folytatni akarjuk a munkát.

2009-ben az egyik legfontosabb, az önkormányzati intézményekkel közös akciónk a környezeti nevelés évéhez és a Dunai Finomító munkaerő-utánpótlásához kapcsolódik. Egy 12 pontos együttműködési programot dolgoztunk ki a százhalombattai iskolákkal, amelynek célja a tanulók környezeti nevelésének támogatása, a Finomítás jobb megismertetése, és nem utolsósorban a szakképzett utánpótlás biztosítása.

A kulturális élet területén a Summerfest „stratégiai” támogatása mellet idén a városi kórusokat, énekkarokat kerestük meg, és ajánlottuk fel segítségünket.
Sokszor halljuk, hogy egy válság fenyegetés, de egyben lehetőség is. A MOL Finomítás példája azt mutatja, hogy krízishelyzetben még inkább szükség van arra, hogy az ember vagy egy szervezet pontosan tisztában legyen céljaival, és azoknak megfelelően cselekedjen. Azt mondhatom, hogy ebből a szempontból a legjobb időben kezdtük meg a Jövőkép kidolgozását, így most a nehéz helyzetben is pontosan tudjuk mi a teendőnk.”