Fordulóponthoz érkezett a világ, fordulóponthoz érkezett az Európai Unió és Magyarország is - így kezdte beszédét Jánosi György. Mára kiderült ugyanis, hogy a gazdasági válság az egész világot érinti, hatásai sokkal mélyebbek, mint az várható volt. Az eddigi intézkedések nem hoztak megfelelő eredményt, ezért további nagyon komoly, mélyreható átalakításokra van szükség. A politikus szerint Magyarország veszélyeztetettebb, mint a környező országok, mert az elmúlt húsz évben a rendszerváltás óta folyamatosan és nagyobb mértékben nőtt az adósságállomány, mint máshol. Másik sajátosság, hogy a hazai nemzeti össztermék 80 százalékát a multinacionális cégek állítják élő. Válság idején az anyaország először ezeket számolja fel, és az itteni dolgozókat bocsátja. Nehezíti a helyzetet az is, hogy nálunk nagyon nagy a központi újraelosztás rendszere, 55 százalékot tesznek ki a szociális, oktatási, kulturális kiadások. További veszélyforrás, hogy a forint naponta ki van téve a pénzpiaci spekulációnak, mert eddig nem tudtuk kitűzni az euró bevezetésének dátumát.

Jánosi György elmondta, hogy az unió módosította velünk szemben a költségvetési hiányra vonatkozó elvárását, az eddig 2,6 helyett 3 százalék körüli értéket határoztak meg.
A képviselő szerint az egyik legfontosabb lépés a vállalkozások terheinek csökkentése, mert a gazdasági növekedés alapja a munkahelyek megőrzése. A politikus szerint Jánosi György szerint a bankoknak jobban ki kellene venni a részüket a gazdasági válság hatásainak csökkentéséből. Kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy tárgyalni kellene a pénzintézetekkel a gazdasági helyzetről. Mint mondta: ha az állam szükség esetén konszolidálja a bankokat, elvárható, hogy azok is segítsék a központi költségvetést. Hangsúlyozta, hogy csak a tranzakciós forgalomból összesen évente mintegy 2000 milliárd forint bevétel keletkezik a bankszektorban, ez a pénz az adófizetőktől származik, ezért indokolt lenne, hogy visszakerüljön hozzájuk.
Tóbiás József úgy vélekedett, hogy a válság elsősorban azt a mintegy 2,5 millió embert érinti, akik korábban kedvező feltételekkel vettek fel hiteleket, a megváltozott helyzetben azonban jóval nehezebb visszafizetés. A gazdaság-élénkítés egyik legfontosabb új eleme a hazai piac erősítése, mert a nagyrészt exportorientált kis- és középvállalkozások elvesztették a külföldi piacaikat. A munkahelyek megtartása érdekében a belső fogyasztásra kell koncentrálni, vagyis patrióta gazdaságot kell ki alakítani, azaz mindannyiunk érdekében a hazai termékek vásárlását kell ösztönözni. Ez nem demagógia, nem jobb, vagy baloldali politizálás - fogalmazott, hanem összefogáson alapuló nemzeti érdek.

A gazdaságélénkítés másik kulcseleme, hogy azokat a területeket is fejleszteni kell, amelyekben versenyképesek lehetünk. Ilyen a biotermesztés vagy a megújuló energia. A pontos irányokat csak társadalmi és politikai konszenzus alapján szabad meghatározni. A válság hatásainak csökkentésében további fontos elem a fogyasztás fenntarthatósága. Ennek érdekében jobban kell védeni a kis és átlagos jövedelműeket, míg a tehetősebbeknek jobban ki kell venni a részüket a terhekből. Ez az adóstruktúra olyan átrendezésével érhető el, hogy az alacsonyabb jövedelműektől kevesebbet vonjon el az állam, míg a gazdagabbak többet adózzanak. A szociális juttatásokkal kapcsolatban Tóbiás József elmondta, olyan feltételeket kell teremteni, hogy a juttatásokból élők közül minél többen a munka világát válasszák. Amíg nincs piac, ez a feladat elsősorban az önkormányzatokra hárul, amelyek például állami beruházásokat indíthatnak el uniós támogatással. Az önkormányzatok kapcsán a képviselő úgy vélekedett, hogy elkerülhetetlen a hivatalok számának csökkentése, mert a 3200 település önálló igazgatási rendszere jelentős terhet ró az államra. Ezzel együtt csökkenteni kell a palament létszámát - tette hozzá.

Tóbiás József végezetül összefogásra szólította fel a pártokat és társadalmat, mert mint fogalmazott: csak bizalmon alapuló párbeszéddel, közös gondolkodással lehetünk úrrá a bajokon.